Cseh Tamás, a Fidesz-KDNP Bács-Kiskun 2. választókerületében induló képviselőjelöltje Facebook-profilján (amelyen kampányol is) és a kecskeméti Lázárinfón (kampányeseményen) is hangoztatta, hogy perben áll a KecsUP Hírekkel, majd a Vasútparkból induló mini-békemenet előtt is elmondta ugyanezt. A korábbi járáshivatali vezető ugyanakkor arról már nem tájékoztatta a választópolgárokat, hogy a Kecskeméti Törvényszék első fokon elutasította sajtó-helyreigazítási keresetét.
A Hivatali visszaélés gyanúja miatt van folyamatban lévő eljárás Cseh Tamás ügyében című, január végén megjelent cikkünket követően a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal és Cseh Tamás is sajtó-helyreigazítási pert indított a KecsUP Hírek ellen. A cikkünk megjelenése előtt megkerestük a Kecskeméti Járási Hivatal korábbi vezetőjét, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjét, Cseh Tamást is. Ő nem, azonban helyette a kormányhivatal válaszolt, ezt teljes terjedelmében közöltük is.
Cseh Tamás ezt a pert emlegette akkor is, amikor ott voltunk a kecskeméti Lázárinfón, amelyen Lázár János építési és közlekedési miniszter mellett a két Kecskemétet érintő körzet kormánypárti képviselőjelöltjei is a Fidesz-KDNP mellett kampányoltak. Cseh akkor emelte ki ezt a felek közötti, általa indított pert, amikor újságíró kollégánk feltett neki egy kérdést. Később a Vasútparkban, a kecskeméti mini-Békemenet előtt is ezzel rázta le kollégáinkat a képviselőjelölt, arról azonban már nem tájékoztatta a választópolgárok széles körét, hogy elsőfokon nem neki kedvező ítéletet hozott a Kecskeméti Törvényszék.
Cseh Tamás a Facebook-oldalán korábban így fogalmazott: „[…] a nyilvánosság előtt kérem ki magamnak a Kecsup c. hecclap legújabb igaztalan támadását. Semmilyen ügyben nem nyomozott ellenem sem a rendőrség, sem pedig az ügyészség. […] A cikkben megjelent valótlan kijelentések miatt természetesen a szükséges jogi lépéseket haladéktalanul megteszem.”
Kizárólag azért számolunk be erről az elsőfokú ítéletről, mert Cseh Tamás a kampány során ezzel próbált meg hitelteleníteni bennünket.
A felperes (Cseh Tamás) helyreigazítási kérelmében azt sérelmezte, hogy a cikk a valós tényekkel szemben egyrészt azt a látszatot kelti, hogy a felperessel szemben büntetőügy van folyamatban, másrészt, a cikk azt a látszatot keltette, hogy az ügyészség a nyomozó hatóságot a nyomozás folytatására utasította, harmadrészt a cikk azt a látszatot keltette, hogy a felperes bármilyen cselekménye bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújára adott okot.
„A felperes olyan tényállítás helyreigazítását kérte, amit a cikk címe nem tartalmazott, ugyanis abban nem szerepel sem a „büntetőügy” kifejezés, sem annak kifejezése, hogy az Cseh Tamás járási hivatalvezetővel „szemben” van folyamatban” – állapította meg a bíróság. A bíróság nem értett egyet a felperes azon érvelésével, hogy a felperes a büntetőeljárásban nem volt érintett, hiszen nem csak a feljelentés, de a nyomozó hatóság határozata is nevesítette a felperest, mint a feljelentéssel érintett személyt. A bíróság szerint e tényen nem változtat az sem, hogy az eljárás ismeretlen tettes ellen folyt és az sem, hogy az akkori állás szerint az eljárás nyomozati cselekmény elvégzése nélkül megszüntetésre került. „E tények ugyancsak kiderülnek a cikkből” – fogalmazott a bíróság.
„Sem a cikk címe, sem tartalma nem tartalmazott közlést arra vonatkozóan, hogy a feljelentésben szereplő cselekmény bűncselekményt valósított meg, amelyet a felperes követett el, a cikkben arra utaló közlés sem található, hogy a felperes tekintetében ennek alapos gyanúja felmerült volna” – áll az ítéletben.
A bíróság álláspontja szerint az alperes tájékoztatása – a szövegkörnyezetet és az egymáshoz tartalmilag szorosan kapcsolódó, egymással összetartozó részeket összefüggésükben vizsgálva – a feljelentés, az eljárás során hozott határozatok, valamint az ügyészség közlésének tartalmát nem torzította, abból a felperes által hivatkozott olyan megtévesztő, félrevezető tartalom, amely sajtó-helyreigazítást alapozna meg, nem volt megállapítható.
A bíróság álláspontja szerint az alperes által alkalmazott cím sem torzította el a cikk egészének tartalmát.
A bíróság álláspontja szerint a helyreigazítási igény megalapozottságának elbírálása során nem volt jelentősége annak, hogy a felperes közszereplőnek minősül-e, mert jelen ügyben nem a felperest ért kritika, bírálat volt a helyreigazítási igény tárgya. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a felperes, mint országgyűlési képviselő-jelölt, a cikk megjelenésének időpontjában zajló választási kampány időszakában a közélet szereplőjének minősül, ezért fokozott tűrésre köteles a személyét érintő megnyilvánulások tekintetében.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a hasonló, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal által indított perben nem a KecsUP Hírek javára ítéltek. Az igazunkat fenntartjuk, ezért azon ítélet ellen fellebbeztünk.
