– vélemény –
Elképesztő sebességgel rohan az idő, a töménytelen mennyiségű hír közepette úgy tűnhet, mintha már hosszú hetek-hónapok teltek volna el a Tisza Párt hatalmas győzelmét hozó országgyűlési választás óta. Hamarosan megalakul az új kormány, és a társadalom nagy többsége abban reménykedik: itt tényleg rendszerváltás is lesz.
Az események, bejelentések sodrában ugyanakkor jó lenne kicsit megállni, vagy legalábbis lassítani, és átgondolni, tudatosítani, mit hagyunk magunk mögött, mivel is járt, milyen károkat okozott emberi sorsokban a NER.
Úgy gondolom, sokan és sokat tudnának erről beszélni – Kecskeméten is.
Városunkban és környékén is élnek olyanok, akiknek életét, pályafutását tönkretették, kisiklatták – csak azért, mert más volt a véleményük, mint a hatalmon lévőknek, és ennek esetleg hangot is mertek adni.
Akiket retorzió ért amiatt, mert nem voltak hajlandóak engedni elveikből, feladni számukra fontos morális értékeket. Nem voltak kaphatóak szabálytalanságokra, mismásolásokra. Inkább törtek, mintsem meghajoltak. Változatos volt az eszköztár a büntetésre: lehetett ez egy elbeszélgetés, egy fegyelmi, vagy akár kirúgás is.
Félreállítottak tehetséges szakembereket, mert túl kritikusak voltak, túl független szellemek, nem illettek a „brancsba” – ezért parkolópályára terelték a karrierjüket.
Lehet, hogy már csak azért is rossz szemmel néztek egyesekre, mert lájkoltak, vagy megosztottak közösségi médiában megjelent posztokat, cikkeket. Vagy mert kockás inget vettek fel, esetleg elmentek egy tüntetésre, amikor már úgy érezték, muszáj kifejezésre juttatniuk elégedetlenségüket. Aztán a munkahelyen jött a figyelmeztetés, a pellengérre állítás.
Változatos eszközökkel elérték, hogy vállalkozók át/eladják életük munkáját, rengeteg energiával, kockáztatással és tudással felépített cégüket. Mások azt vették észre: valahogy nem jönnek a megrendelések, és a közbeszerzési eljárásoknál egyértelműen mások felé lejt a pálya.
Mindig volt ellenség az elmúlt tizenhat évben: civilek, tanárok, diákok, ápolók, bírák, újságírók, LMBTQ-emberek… nem kímélte őket a propaganda, megbélyegezték, folyamatosan támadták, lejáratták őket. Ők lettek a haza ellenségei, Soros-vagy külföldi ügynökök.
Sokaknak ráment erre az egészsége. Nagy lelkierőre, belső tartalékra, a család, barátok óriási támogatására volt szükség, hogy valaki maradandó sérülések nélkül átvészeljen egy ilyen időszakot.
Működtek a tiltólisták: aki egyszer kibeszélt, „kicsekkolt” a NER-ből – azaz felvállalta a véleményét, az értékrendjét, vagy ha csak normálisan, tisztességesen akarta végezni a munkáját, de nem erre volt igény -, akkor könnyen tiltólistára kerülhetett. És onnantól kezdve esélye sem volt állami szervhez, vállalathoz, önkormányzathoz, önkormányzati intézményhez bekerülni, ott állást elnyerni. Vagy ha valami véletlen folytán mégis összejött, akkor kíméletlenül utánanyúltak. Nem számított, hogy van család, gyerek.
Tudom, miről beszélek. Nekem is volt részem (bőven) kirúgásokban. Próbáltak ellehetetleníteni, elszívni előlem a levegőt. Bezáródtak a kapuk, világosan jelezték: ha tudásom, tapasztalataim alapján lenne is helyem egy adott pozícióban, nem vehetnek fel, mert valakik ezt nem szeretnék.
Mélyen együttérzek a NER-áldozataival. Nem lehet úgy továbblépni, hogy nincsenek feltárva, bemutatva az ellenük elkövetett bűnök, amíg az elkövetők nincsenek szembesítve azzal, milyen rombolást végeztek a társadalomban, hogyan tettek tönkre életeket.
Szeretnénk lehetőséget biztosítani azoknak, akiknek eddig nem volt terük, lehetőségük, hogy elmondják kálváriájukat. Mert az ellenük elkövetett igazságtalanság ellenére sem szólalhattak meg, nem mertek megszólalni, hogy ne történjen még nagyobb baj. Reméljük, most már lekerülhet mindenkiről a szájzár. Mi meghallgatjuk a történetüket.
(itt lehet minket megkeresni: [email protected])
———
A Vélemény rovatunkban megjelent írások nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség álláspontjával. A tartalom megtartása mellett ezeket az írásokat jogunkban áll a jobb olvashatóság érdekében megszerkeszteni.
Van véleménye? Szeretné másokkal is megosztani? Írjon nekünk a [email protected] címre.
