„Olyan sok leszerelési kérelem van beadva és annyi kiábrándult katona van, hogy a Magyar Honvédség és az ország védelme addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll. Amint azt feloldják, mindegyik le fog szerelni, és a védelmi képességünk közelíteni fog a nullához” – ez csak egy a több megdöbbentő állítás közül, amit Pálinkás Szilveszter százados a Telexnek mondott. Korábban a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca volt, ám tavaly nyáron benyújtotta a leszerelési kérelmét, amit akkor azzal indokolt, hogy nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével és nem tud azonosulni tovább a szervezettel. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva nem engedték leszerelni, így a mai napig az állomány tagja. Lapszemle.
Először állt névvel és arccal a nyilvánosság elé a 33 éves katona, Pálinkás Szilveszter százados, aki korábban a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca volt és a miniszterelnök fiával, Orbán Gáspárral egyidőben tanult a nagy presztízsű Brit Királyi Katonai Akadémián. Később katonai szakértőként és színészként segítette a TV2 S.E.R.E.G című sorozatát és a Sárkányok Kabul felett című film forgatását.
A Telexnek adott közel két órás videóinterjút azért vállalta, mert a háborús veszélyhelyzetben szerinte minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy valós képet kapjon az adófizetői pénzből működő Magyar Honvédség helyzetéről. Állítása szerint nem jelezte előre a vezetésnek az interjút. Ezzel megszegte a szolgálati szabályzatot, várhatóan fegyelmi eljárással nézhet szembe – olvasható a Telex összefoglalójában.
Leszerelési kérelmét azért nyújtotta be, mert zavarta az ellentmondás a valótlan, pozitív kép között, amit a toborzókampány arcaként kellett közvetítenie közösségi médiás videókban, és aközött, amit a tömegesen leszerelésre készülő katonatársain látott. Miután a Telex ezt megírta, felderítőként hadműveleti beosztásba helyezték egy páncélos dandárhoz, amit száműzetésként, egyfajta büntetésként él meg. Megkapta, hogy hazaáruló és mit képzel magáról, „Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz embere”.
Szerinte a honvédelmi minisztert, Szalay-Bobrovniczky Kristófot kizökkentette az egyensúlyából Ruszin-Szendi Romulusz szerepvállalása a Tisza Pártban, és azóta abszolút csőlátás alakult ki a fejében. „Mindenhol Ruszin-Szendi Romulusz követőit látta, mindenhol őket akarta irtani, és a létező összes szabályszegést (…) rá akart húzni, amit csak lehetett.”
Fábián Tamás kérdésére egyetlen olyan döntést se tudott mondani a miniszter elmúlt négy évéből, amivel szakmailag kiegyezne. „Nem gondolom, hogy a Honvédelmi Minisztérium történetének volt ennyire rossz minisztere.”
Pálinkás Szilveszter azt is elmondta, hogy szerinte a legnagyobb ütést a katonaságnak az a 2024-es kormányrendelet vitte be, amivel átírták a honvédek jogállását, és eltörölték a pótlékok, valamint a túlórák kifizetését. Csak ezzel az utóbbi intézkedéssel havonta 150-200 ezer forintot vettek ki sok katona zsebéből, akiknek egészen egyszerűen olyan a munkaköre, hogy muszáj túlóráznia és a hétvégén dolgoznia.
Szóba került az interjúban, hogy az idei választás előtt is hathavi fegyverpénzt kaptak a katonák, de a százados szerint ennek most egyáltalán nincs olyan pozitív hatása, mint 2022-ben, mert a korábban említett rendelettel rengeteg pénzt vettek el tőlük
A százados a Telexnek arról is beszélt, hogy a toborzókampány óriási bérfeszültséget okozott a katonaságon belül, mert az újonc fiatalok az öt hetes alapkiképzés után kétszer annyi fizetést kaptak, mint azok, akik már húsz éve ott dolgoznak.
A százados szerint a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár már Angliában is nagyon sokat beszélt neki arról, hogy az önkéntes keresztény missziója alatt Afrikában megtalálta Istent, és „az égből szólt neki Isten, hogy gyere, és mentsd meg az afrikai keresztényeket”. Szerinte Orbán Gáspár ezért kezdte előkészíteni a csádi missziót, amely stratégiai szintű tervezésére főhadnagyként esélye se lett volna, „ha nem a miniszterelnök fia”.
Pálinkás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának az akaratát. „Valójában nemzeti érdekünk nem fűződik ehhez a misszióhoz. Szakmailag, pénzügyileg és logisztikailag nem állunk készen arra, hogy Afrikában egy önálló hadjáratot hajtsunk végre” – mondta Pálinkás, és hozzátette: nálunk jóval erősebb nemzetek is kivonultak már a térségből.
A teljes interjút itt lehet megnézni:
