A Táncsics Mihály Kollégium igazgatója szerint nem mondta azt az érettségi előtt álló lánynak, hogy el kell hagynia a koleszt az őt sértő mémek miatt, de a Kecskeméti Járásbíróság a tanúvallomások alapján ezt bizonyítottnak találta, és megállapította Bibok Róbert bűnösségét közfeladati helyzettel visszaélés bűntettében. „Akinek nincs humora, mindenre képes” – fogalmazott vádbeszédében az ügyész.
A vád szerint az igazgató 2023 áprilisában, az érettségi előtt kirúgott egy diákot a Táncsics kollégiumból, miután a lány két mémet készített egy olyan fotó felhasználásával, amin a vezető fordítva, „fejjel lefelé” fogta a nemzeti színű szalagot. Annak idején a diák szerkesztőségünknek azt írta: ő bocsánatot kért, többször is, de az igazgató megfenyegette, sértegetette, személyeskedett vele és eltanácsolta a kollégiumból úgy, hogy nem volt fegyelmi eljárás.
Részletes összefoglaló cikkünk az esetről itt, lentebb az április 30-án tartott ítélethirdetésről számolunk be.
Két mém miatt kirúgta a diákot, bíróság előtt a Táncsics kollégium igazgatója
Érdekesség, hogy az előző tárgyalási napon a vádlott kérte, hogy az ítélethirdetést az április 12-ei országgyűlési választások után tartsa a járásbíróság, amit azzal indokolt, hogy mindez ne befolyásolja a választási eredményt.
A csütörtöki ítélethirdetésen Bibok Róbert egyébként nem jelent meg, egész pontosan lemondott jelenléti jogáról.
A perbeszédek előtt dr. Gáspár Szilvia bíró ismertette az ügy iratait, mint elhangzott, a KecsUP két, a témáról szóló cikke is a nyomozati iratok közé került.
Az eset nagy port kavart három éve, a Klebelsberg Központig és az Oktatási Jogok Biztosának Hivataláig is eljutott.
Bibok Róbert 2025 februárjában egyszer – büntetővégzéssel – egyébként már kapott 234 ezer forint pénzbüntetést, a váddal egyezően közfeladati helyzettel visszaélés bűntette miatt. A döntéssel szemben az igazgató tárgyalás megtartását kérte, arra hivatkozva, hogy végig következetesen tagadta a bűncselekmény elkövetését; mint elhangzott, így szeretné bizonyítani, hogy nem élt vissza közfeladati helyzetével.
Így a büntetővégzést hatályon kívül helyezték, és az előkészítő ülésen sem ért véget az ügy, azaz általános szabályok szerint zajlott a bírósági per, tanúk meghallgatásával.
„Ártatlan diákcsínyből lett büntetőügy”
„Akinek nincs humora, mindenre képes” – ezzel a mondással kezdte vádbeszédét dr. Dóka István Péter ügyész. Szerinte egy ártatlan diákcsínyből lett büntetőügy – ritka az ilyen, valószínűleg nagy is a látencia, azaz kevés eset jut a nyomozóhatóságok tudomására, mert a hatalmi hierarchia visszatartja a jelzéstől a sértetteket.
Az ügyész kijelentette: a bizonyítékok egybevágtak, teljes mértékben a vádlott bűnössége felé mutattak. Hangsúlyozta azt is, sok ilyen eset történt mostanában, hogy valaki hatalmi helyzetével visszaélve, a függőségi viszonyt kihasználva másnak kárt okozott.
„Lehetett volna nevetni ezen, és megbeszélni, milyen korlátai vannak a más kárára való poénkodásnak” – fejtette ki dr. Dóka István Péter. Ebben az esetben viszont nem ez történt. A vádlott és egy pedagógustársa – immár a helyettese – azon a véleményen voltak, hogy nem maradhat szankció nélkül a két mém. Az ügyész szerint az igazgató pártján álló pedagógus „a főnöke iránt való feltétlen lojalitás miatt mártotta be a diákot”, és az ő hozzáállása is kellett ahhoz, hogy Bibok Róbert nem hagyta annyiban a dolgot.
Az ügyész arra is kitért, hogy a diáklány szobatársai egybehangzóan tanúskodtak, kijelentették, hogy nem beszéltek össze, és azt is, hogy tisztában vannak a hamis tanúzás fogalmával, következményeivel.
Kinga háromszor is bocsánatot kért és már az első alkalommal törölte az igazgató számára sértő mémeket. Egyébként este 10-kor kellett megjelennie az igazgató irodájában – mivel ekkor már pizsamában volt, nagyon megalázó helyzetbe került, és a vádlott bizonytalanságban is tartotta, hogy mi lesz a büntetése; „majd alszik rá egyet”, ezzel küldte el a diákot.
Csöndes, szorgalmas, megbízható tanulóként jellemezték diáktársai a gimnazistát – erről is beszélt dr. Dóka István Péter. Majd úgy összegzett: a vádlott védekezését két tanú támasztja alá, de ők elfogultak függő helyzetük miatt. Fenntartotta a vádat, azazhogy az igazgató – miután hiúságát sértették a mémek – túllépte jogkörét, és szándéka volt, hogy hátrányt okozzon a sértettnek. Fegyelmi eljárás nélkül hozott szankciót, és ha még lett is volna ilyen eljárás, a kollégiumból történő eltávolítás akkor sem a megfelelő eszköz lett volna, azt ennél súlyosabb fegyelmi vétségek esetén kell alkalmazni.
Becsületsértő volt a két mém a védő szerint
Ifj. dr. Réczi László, az igazgató ügyvédje azt hangsúlyozta, hogy védence munkáját eddig nem érte semmilyen kritika, nem volt ellene feljelentés, „mindent megtesz a gyerekekért”.
Szerinte Bibok Róbert abban mulasztott – pedagógustársaival közösen -, hogy nem folytattak le fegyelmi eljárást a lány ellen. Ez alapozhatta volna meg a diák bármilyen büntetését.
A védekezés központi eleme az volt, hogy egy pár perces, négyszemközt lezajlott beszélgetést – amelyet a résztvevők szubjektíven élnek meg – nehéz rekonstruálni. Ifj. dr. Réczi László szerint feltételes módban hangzott el az igazgató részéről az, hogy a lány hagyja el a kollégiumot, egyébként is kollégiumi jogviszonya fennmaradt, bármikor visszaköltözhetett volna. Csak a szégyenérzete tartotta vissza ettől és és az, hogy végül testvérénél a koleszhez képest nyugodtabb körülmények között tudott készülni az érettségire.
Az ügyvéd az igazgató felmentését indítványozta – nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában.
Az utolsó szó jogán: három éve súlyos teher az ügy
A vádlott egy levelet írt az utolsó szó jogán, ezt – mivel a kollégiumi igazgató nem jött el a tárgyalásra – a bíró olvasta fel.
Bibok Róbert a levélben újra kijelentette, szerinte nem követett el bűncselekményt. Kitért arra, hogy már sok ezer fiatalt tanított, kollégáinak szakmai foglalkozásokat tart. A vádemelés eleve súlyos terhet jelentett neki, és ezt már három éve viseli. Családja több tagja is fenyegetést kapott, ennek ellenére folytatta hivatását.
Leírta azt is, hogy a mémek megalázóak voltak a számára, de tagadta, hogy kötelezte volna a diákot a kollégiumból való kiköltözésre, szerinte szankciók nélkül zárta le az ügyet, és szerinte a kiköltözésből Kingának nem is keletkezett tényleges hátránya. Megismételte, amit ügyvédje is mondott: egy szóbeli beszélgetés állítólagos tartalmáról folyik a vita, és ez így szubjektív. Végül kérte: mentse fel a bíróság a vád alól.
A tanúk cáfolták az igazgató védekezését
Dr. Gáspár Szilvia bíró megállapította Bibok Róbert bűnösségét közfeladati helyzettel visszaélés bűntettében, és 234 ezer forint pénzbüntetésre ítélte (ugyanennyit kapott a büntetővégzéssel is).
A bíróság a váddal teljesen egyezően állapította meg a tényállást, magyarán minden úgy történt a bíróság szerint is, ahogy az ügyészség a vádiratban leírta (meg ahogy egyébként cikkeinkben is szerepelt).
„Azt kellett vizsgálnia a bíróságnak, hogy a négyszemközti beszélgetésen a vádlott szóban kötelezte-e a sértettet a kollégium elhagyására” – hangsúlyozta dr. Gáspár Szilvia.
A vádlott szerint ilyen kijelentés tőle nem hangzott el, csak utalt arra, hogy majd hamarosan megszűnik a lány kollégiumi jogviszonya.
De a bíróság szerint a sértett, szobatársai és egyes pedagógusok – köztük egy nyugdíjas, az igazgatótól nem függő – vallomásai cáfolták a vádlott védekezését. Ahogy a bírónő fogalmazott: minden tanár és diák tudott arról, hogy a lánynak ki kell költöznie, és elindult arról is a gondolkozás, melyik tanárnál lehetne elszállásolni.
Kinga végig következetesen mondta el a vele történteket, és még az igazgató védekezését hallva is fenntartotta. Az is fontos bizonyíték volt az ügyben, hogy a harmadik bocsánatkéréskor – amikor a diák még virággal is igyekezett kedveskedni – a vádlott közölte, hogy tetteiért mindenkinek vállalnia kell a felelősséget és nem változtatja meg döntését (azaz született egy döntés).
Végül dr. Gáspár Szilvia úgy összegzett, a bűnösség azért állapítható meg, mert az igazgató fegyelmi eljárás nélkül, szóban közölte döntését, jogkörét túllépve.
Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, az ügyvéd három nap gondolkodási időt kért, így a határozat még nem jogerős.
Korábbi cikkeink itt olvashatóak:
- Manipuláltak egy sajtófotót, mert a koleszigazgató fordítva fogta a nemzeti színű szalagot
- Táncsicsos diák: Igenis el kellett hagynom a koleszt
- Plakát lett a Táncsics koleszos botrányból
- Fekete Giorgio, a Carson Coma énekese: Milyen kibaszott ország ez?
- A Polgári Válasz feljelentést tett, miután a diáknak el kellett hagyni a Táncsics Kollégiumot
