„Látjuk, mi történt 16 év kormányzás után. A maximum nyolc év azért fontos, mert ennyi idő alatt nagyon sok minden változik – gondolkodásban, világnézetben egyaránt. Én ezt még tovább is vinném: nemcsak a miniszterelnökre, hanem a parlamenti képviselőkre is kiterjeszteném a maximum nyolcéves korlátozást” – mondta a KecsUP Híreknek Molnár János, a Tisza Párt Bács-Kiskun 2. számú választókerületének kecskeméti jelöltje. Kérdeztük többek között arról, miért adta fel 27 év után a munkahelyét, nem okozna-e gondot a kecskeméti gyáraknak a vendégmunkások nyártól való korlátozása; a Homokhátságot sújtó elsivatagosodásról, az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodásról, az orosz gázellátásról, valamint arról is, miért nem adott interjút a közpénzből finanszírozott önkormányzati médiának. Falusi Norbert és Hraskó István írása.
A 2026-os országgyűlési választásig igyekeztünk minél több, a Bács-Kiskun megye 1. és 2. számú egyéni választókerületében induló képviselőjelölttel személyes interjút készíteni. Nemrég a Kutyapárt képviselőjelöltjeivel és a Mi Hazánk két politikusával készült interjúkat publikáltuk, ezeket megelőzően pedig Csőszi Attilával, a Tisza Párt 1. számú választókerületének jelöltjével beszélgettünk. Ezúttal Molnár Jánossal készült, március 30-án rögzített interjúnkat közöljük. Az országos listát állító pártok képviselőjelöltjeit mind megkerestük, természetesen a Fidesz–KDNP két indulóját, Cseh Tamást és Salacz Lászlót is, ám ők többszöri megkeresésünkre sem reagáltak. A DK jelöltje, Simon Anita egészségügyi okokra hivatkozva hárította el a lehetőséget (a másik DK-s jelölt, Kopping Rita pedig visszalépett).
Mennyire követte Magyar Péter megjelenése előtt a közéletet, a kecskeméti ügyeket, a közgyűlési üléseket, a régió politikai életét? Vagy mindez teljesen új?
Teljesen új történet, azonban a 2022-es választás után, az újabb Fidesz kétharmadnál nagyon rosszul éreztem magam. Akkor elhatároztam, hogy mindent megteszek azért, hogy 2026-ban ez ne ismétlődjön meg. Majd eltelt kevesebb, mint két év, és én is sokakkal együtt meghallgattam a Partizánon Magyar Péter interjúját. Azt követte a március 15-i és a Kossuth téri gyűlés, és már az események közepén találtuk magunkat. Nagyjából ezzel egy időben párhuzamosan megérett a gondolat bennem, hogy a munkámat és ezt már nem lehet együtt csinálni, ezért közös megegyezéssel eljöttem 27 év után a munkahelyemről. Eleinte másik állásban gondolkodtam, de a szerveződő Tisza-közösség akkorra már beszippantott. Ez volt az első közvetlen politikai élményem, előtte nem folytam bele a közéletbe napi szinten. Figyeltem ugyan a kecskeméti közgyűlést és a fontosabb helyi ügyeket, de a versenyszférában dolgozva, sok utazás mellett a politika inkább a háttérben maradt.
Első benyomásra nem tűnik forradalmárnak, de az mégis merész döntésnek tűnik, hogy 2024-ben, egy interjút követően, 27 év munka után úgy dönt, valami nagyon mást csinál. Hogy képzeljük el ezt, másnap felkelt, és a reggeli közben közölte a döntését a családjával?
Azért nem teljesen így volt. Az elmúlt évek politikai történései – és nem csak a 2022 utániak, hanem az elmúlt 16 év eseményei – kétségtelenül nyomot hagytak mindenhol. Nemcsak az én lelkemben, de még a munkahelyeken is. Így volt az enyémnél is. Megváltoztak a dolgok, pedig egy nagy multinacionális cégről beszélünk.
Mi történt?
Elveszett a lényeg 27 év után, a szakmaiságra nem volt már akkora szükség. És éreztem, hogy nem ez lesz az a hely, ahonnan majd egyszer nyugdíjba megyek. És ekkor lépett a színre Magyar Péter. Mondhatnám, hogy ez egy szerencsés egybeesés volt. Az, hogy megbeszéltem a családdal, kicsit túlzás – ők is látták, hogy nem érzem jól már magam a munkámban, és abban támogattak, hogy csináljak valami mást, hagyjak egy kis szünetet magamnak.
Azt is mondta korábban, hogy nem tett meg mindent azért, hogy ne legyen újabb Fidesz-kétharmad. Mit tehetett volna?
Nem kellett volna ennyire homokba dugnom a fejem. Bár a barátaimmal sokat beszélgettünk politikáról, de valójában nem tettünk semmit a változásért. A saját buborékunkban mindenki érezte ugyan, hogy ez így nincs rendben, de ezen túl nem léptünk. Szavazni elmentünk természetesen, de kifelé nem próbáltunk tenni a változásért. Bár akkor még nem tudtam, hogyan kellene fellépni, hiszen nem politizáltam. A politikusi vagy forradalmár szerep valóban távol állt tőlem. Kicsit ahhoz tudom hasonlítani a magam helyzetét, mint ami Magyar Péterrel történt: ő sem úgy ült be a Partizánba, hogy mozgalmat indít. Egyszerűen csak el akarta mondani, mi az, ami bántja.
Mit lehet tudni Kecskeméthez és a régióhoz való kötődéséről?
Kecskeméten születtem, de Solton nőttem fel. Keszthelyen végeztem 1997-ben okleveles agrármérnökként, majd Kecskeméten kezdtem dolgozni, és tulajdonosváltás után is ugyanott maradtam, így összesen 27 évet töltöttem el egyetlen cégnél. Azóta gyakorlatilag Kecskeméten élek, itt van az otthonom, itt nőttek fel a gyermekeim.
Teljesen újként a politikában milyennek látja idáig a választási kampányt? Hogyan készítették fel Önöket?
Amikor tavaly nyár végétől elindultak a jelölti elbeszélgetések, mindenkit figyelmeztettek, hogy nagyon kemény kampány jön, és csak az vállalja, aki ezt el tudja viselni, mert mindent megpróbálnak majd kideríteni és felhasználni ellenünk. Szerintem a párt erre fel volt készülve, a lejárató kampányok mértékét is jól meg tudták ítélni, még ha a csúcspontját nem is látták pontosan. A jelöltek kiválasztásánál olyan embereket kerestek, akik szakmailag hitelesek, és nem köthetők a korábbi politikai pártokhoz. Volt egy előzetes háttérfelmérés is, illetve fontos szempont volt az is, hogy a jelölt ki tud-e építeni egy működő kampánycsapatot és önkéntesi hálózatot a választókerületben. Mondhatnám, hogy én vagyok elöl, mert én vagyok a jelölt, és én kapom az ütéseket, de valójában ebben az egészben csapatban csak egy szalmaszál vagyok. A munka nagyját az önkéntesek és a kampánycsapat végzik. Ők a háttérerő, akik azért dolgoznak, hogy mindig egy lépéssel előrébb tudjunk jutni.
A magyarországi politikai kampányoknak velejárója ma már a lejárató, negatív kampány. Fel lehet erre készülni lelkileg?
Szerintem erre külön készülni nem kell. A célra kell fókuszálni. Én a versenyszférából jöttem, ahol az eredmény- és célorientáltság a meghatározó. Persze az sokat segít, hogy rengeteg pozitív visszajelzést kapok, ráadásul jóval többet, akár kopogtatásról, pultozásról vagy szórólapozásról van szó.
És tudatosan nem folytat negatív kampányt?
Azt mondtam a kampánycsapatnak, hogy ne legyen. Mi nem akarjuk azt az utat járni, amit a Fidesz. Semmiben sem.
Ebben nincs teljes egység, mert Csőszi Attila például elég keményen odaszól a fideszes ellenfelének.
Az, hogy mások hogyan építik fel a kampányukat, az az ő döntésük. Van természetesen egy központi kommunikációs irány, de hogy ezt a jelölt hogyan valósítja meg, azt helyben határozzuk meg. Mi itt a 2. választókerületben úgy döntöttünk, hogy nem folytatunk negatív kampányt. Előfordult persze olyan, hogy amikor erősebb támadást kaptunk, volt, aki javasolta, hogy most már mi is csípjünk oda, de ezt elutasítottam. Inkább a pozitív üzenetekre és a változtatási szándékra koncentrálunk, nem megyünk bele a sárdobálásba. Ez szerintem nemcsak nekünk, hanem az embereknek is jobb, mert sokaknak már elegük van ebből. Ugyanakkor figyeljük a közösségi médiát, és ha jogilag problémás tartalom jelenik meg, jelezzük. Ha pedig komolyabb esetről van szó – mint a legutóbbi plakátügy –, akkor végigvisszük az ügyet, mert a hazugságokra épülő támadásokat nem fogadjuk el.
Ahogy Ön is, Cseh Tamás is új a politikában. Mi a véleménye róla?
Nem szoktam magam másokhoz hasonlítani. Nem máshoz igazodunk, hanem a közösségünk által meghatározottakhoz.
De mi a véleménye Cseh Tamásról?
Kétszer találkoztam vele, egyszer elfejtett köszönni, másodszor már előre köszönt. Ennyi a személyes tapasztalatom. Biztos, hogy neki is megvannak a saját célkitűzései, nem fogom ezért bántani.
A közösséget hangsúlyozza, de azért Ön áll elől jelöltkét. Ki hozza a döntéseket?
Van egy bővített kampánycsapatunk, itt születnek a döntések. Előfordult már olyan eset, hogy mindenki rám nézett, mert nem tudtak dönteni, hogy mi legyen. Ilyenkor én mindig visszakérdezek. Komolyan gondolom, hogy közösen döntsünk a dolgainkban.
A közpénzből fenntartott önkormányzati portál, a hiros.hu március 26-i cikke szerint már hatszor kereste meg Önt interjúkéréssel, de időhiányra hivatkozva visszautasította azokat. Miért nem adott eddig nyilatkozatot a Médiacentrumnak?
Az első megkeresés csak azt követően érkezett, hogy a választási bizottság Csőszi Attila, a Tisza jelöltje javára döntött, miután elmarasztalta a hiros.hu-t a Fidesz melletti aránytalan kampányolás miatt. Addig nem tapasztaltam érdeklődést. Elképzelhetőnek tartom, hogy korábban máshová – esetleg a Tisza Párt központjába – érkezett megkeresés, de hozzánk, csak a múlt héten jutott az első hivatalos, írásos interjúkérés. Természetesen, az utcán történő, utána szaladós próbálkozásokat nem tekintem valódi megkeresésnek.
Tervez még a kampány alatt interjút adni az önkormányzati médiának?
Úgy gondolom, valójában nem a válaszaimra kíváncsiak. Azok, amiket ők szeretnének hallani, azokat úgysem fogom kimondani, mert nem igazak. Megpróbálnának olyan helyzetbe hozni, ami kellemetlen vagy negatív számomra. A megkeresésükben is szerepelt, hogy a tartalomba nem szólhatunk bele. Tehát felveszik az anyagot, és abból azt és úgy használnak fel, ahogy nekik kedvező.
Mi a véleménye az önkormányzati sajtó jelenlegi működéséről?
Önkormányzati sajtó? Olyan, mint maga az önkormányzat: politikailag irányított. Bár közpénzből működik, egyértelműen a Fidesznek kedvező pozíciót közvetít. Mindenki más csak addig érdekes nekik, amíg esetleg a saját narratívájukba belefér. Nem gondolom, hogy így kellene működnie-e bárminek is, különösen a sajtónak. De ezt önöknek (KecsUP Híreknek – a szerk.) azt hiszem nem kell túlságosan részleteznem, akik nagyon jól tudják, hogy milyen függetlennek lenni, vagy középen állni. És milyen az, amikor megmondják, mit kell csinálni. Meggyőződésem, hogy a Médiacentrum működése sem saját döntés, hanem felülről érkező utasítások eredménye. Különösen problémás, hogy mindezt az itt élők pénzéből, akár tíz- vagy százmilliókból finanszírozzák.
Mik a várakozásai a választókerületében Kecskémétre és az azon kívüli településekre vonatkozóan?
Mi kopogtatunk, és meghallgatjuk az embereket. Mondhatnám úgy is, hogy ez a mi helyi közvélemény-kutatásunk. Mivel sokan személyesen még nem ismernek, legfeljebb plakátokról vagy a Facebookról, számomra az a legfontosabb, hogy minél több emberrel élő kapcsolatba kerüljek. A kampányunk lényege éppen ez: személyesen találkozni minél több emberrel, a szemükbe nézni, bemutatkozni, és válaszolni a kérdéseikre. Talpon szeretnénk megnyerni ezt a választást. Januárban kezdtük el a kopogtatást Kecskeméten, hétvégente pedig más településekre is ellátogattunk. A 2024-es európai parlamenti választás óta azt tapasztaljuk, hogy a Tisza és a Fidesz közötti különbség még a legkisebb településeken is olyan kicsire csökkent, amin még mi magunk is meglepődtünk. Én ennek örülök a legjobban, és annak, hogy a kis településekre is eljutott az, amit a Tisza elkezdett már nagyon régen, hogy nem csak a nagyvárosok a fontosak, hanem egyformán minden település.
Csőszi Attila jelölttársa próbált polgármesterekkel találkozni a választókerületében. Ön is próbálkozott?
Igen.
Mik a tapasztalatai?
Egy kivétellel mindenkivel találkoztam, és elsőre elfogadták a megkeresésemet, együttműködőek voltak. Szerintem nekik is érdekük, hogy a saját településükön minél több lehetőséget biztosítsanak a választóknak, és segítsék őket. Az elmúlt 16 év azonban rajtuk is nyomot hagyott, láthatjuk ezt az önkormányzati finanszírozás átalakításában is. Aki közelebb állt a kormánypárthoz, több forráshoz jutott, akár kérés nélkül is, míg mások kevesebbet kaptak, és végül kénytelenek voltak alkalmazkodni. Ezt a rendszert nem lesz könnyű felszámolni, de éppen ez a cél: nem akarunk különbséget tenni az önkormányzatok között. A központilag irányított megoldások helyett az alulról szerveződő működésben hiszünk.
Melyik település polgármesterével nem tudott találkozni?
Kecskemét polgármesterével, Szemereyné Pataki Klaudiával – háromszor mondta le a megbeszélést.
Lemondta?
Igen, háromszor.
És megindokolta?
Programváltozásra hivatkozott. Mindenkihez bemutatkozás céljából fordultam. Nem propagandát akartam elmondani, hanem hogy személyesen találkozzunk, és hogy érezzék, akkor sem lesznek magukra hagyva, amikor Tisza-kormány lesz.
Ha Ön nyerne április 12-én, ki kezdeményezné újból a kapcsolatfelvételt a kecskeméti polgármesterrel?
Én mindenképp írni fogok neki. El kell engedni azt, hogy ki van feljebb vagy lejjebb. Vannak persze protokollszabályok, de ezen a szinten ez nem lényeges. Ha találkozni akarunk, keresni kell egymást.
Bács-Kiskunra úgy tekintenek az elmúlt sok választás alapján, hogy ez a Fidesz fontos hátországa. Milyen eredménnyel lenne elégedett a Tisza?
A cél az, hogy minden választókerületet megnyerjünk. Ahol ez nem sikerül, ott legalább annyira megközelíteni a Fideszt, hogy a kompenzáció révén minél több szavazat kerüljön a listánkra. Már önmagában nagy dolog szerintem, hogy a megyében – például Kecskeméten, ahol 28 éve mindkét körzetben fideszes képviselő van – most valós esély mutatkozik a Tisza győzelmére. És nemkülönben pedig Baján is hasonló a helyzet. A másik három körzetben ez már nehezebb feladat.
A mostani választásnál mi számít jobban, a pártlogó vagy a jelölt személye?
Nem voltam korábban politikus, nem politizáltam, nem vagyok hosszú évek óta a politikában, és nem vagyok megélhetési politikus sem. Nem pozíciókért csinálom, hanem azért, hogy valódi rendszerváltás történjen. Most az a legfontosabb, hogy a változást képviselő jelölt bizalmat tudjon ébreszteni az emberekben – ha ez megvan, szívesebben szavaznak rá. Az is lényeges, hogy aki listán a Tisza Pártot támogatja, egyéniben is a jelöltünkre voksoljon. Persze annak külön örülnék, ha egyéniben valamivel több szavazatot kapnék, mint a lista, mert az azt jelezné, hogy személyesen is hozzá tudtam tenni a rendszerváltáshoz.
Az amerikai kampányokban látható, hogy a jelöltek számolják, hányszor fognak kezet különböző választóval. Önnél is láttuk ezt. Tudatosan fog kezet?
A kampánystáb azt mondta, hogy mindig fogjunk kezet, de én általában is, ha valakivel találkozom, kezet rázunk.
Van célszám?
Van egy körülbelül kitűzött célunk – 15 ezer kézfogás.
Hánynál jár?
Biztos, hogy 10 ezer fölött, de hogy pontosan a 15 ezerhez mennyi kell még, azt úgy fogom elérni, hogy minden nap még újabb 150 kézfogásra törekszem.
Mi a véleménye Magyar Péter személyiségéről, egyáltalán a színrelépéséről? Nem volt-e olyan vélt vagy valós ügy, amely befolyásolta volna a róla kialakult véleményét? Teljes mértékben felsorakozik mögé?
Két részre bontanám a válaszomat. Időrendben ugye az történt, hogy először Péter feltűnt a politikában, majd a 2024-es EP-választáskor Kecskeméten egy nagyon sikeres nagygyűlést tartott, amin én már szavazatszámlálóként segítettem. Pétert nagyra becsülöm azért, amit tett és elindított. De akkor még mindaz, amit ma közösen építünk, még távolinak tűnt. Ahogy azonban egyre közelebb kerültem a Tisza struktúrához, láttam, hogy ez nem egy emberes történet, hiába mondták ezt sokan róla. Világossá vált bennem, hogy sok szálon fut az építkezés: rengeteg önkéntessel, központi kollégákkal és szakpolitikai csoportokkal. Péter kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy csatlakoztam, és hogy ilyen sokan kerültünk közel a Tiszához. Ugyanakkor a program, amit a Tisza csapata kidolgozott, sok ember közös munkája, benne vannak a mi és mások törekvései is. És innentől már nem Magyar Péterért csinálom, hanem rajta keresztül azért a hatalmas és növekvő Tisza közösségért, amin belül mindenki változást akar Magyarországon.
Kicsit előreszaladva, hogyan látja, mekkora lesz a frakciófegyelem, és mennyire lehetnek autonómok a képviselők?
Sose voltam még frakcióban, sőt a parlamentben is csak egyszer jártam látogatóként. Sokan kérdeznek a jövőről, de most április 12. a határdátum, mert minden – a frakció mérete, a kormány felállása – a választás eredményétől függ. Az viszont biztos, hogy a jelenlegi rendszer lebontása miatt sok kérdésben gyors döntésekre lesz szükség, így az elején lesznek olyan intézkedések, amelyeknél a frakciónak – természetesen megfelelő egyeztetés után – egységesen kell állást foglalnia. Maga a frakció nagyon sokszínű lesz, és ahogy már elhangzott, a vezetőjének nem lesz könnyű dolga: sok kompromisszumot igénylő döntés várható. Ehhez viszont újra el kell kezdeni érdemben beszélgetni a közös ügyeinkről. Én már most ezt tartom a Tisza egyik legnagyobb erényének, hogy kimondjuk a véleményünket, és becsatornázzuk a javaslatokat. Erre számítok a frakcióban is, mert minden ötlet számít. A jelöltek között sok briliáns elme és céltudatos ember van, akik a közérdeket tartják szem előtt. Úgy gondolom, azért jutottunk el idáig, mert mindenki képes volt túllépni a saját árnyékán – és erre nap mint nap szükség is lesz.
Említette a sokszínűséget. Politikai elemzők azt mondják, már most legalább háromféle politikai irányzat van jelen a Tiszában. Ez nem inkább kihívás, mint előny?
Sosem gondoltam, hogy az egyen dolgok, azok hosszú távon jó irányba mennek. Persze kellenek szabályok, amiket majd be kell tartani, de minél nagyobb a szabályrendszer, annál kisebb a mozgástér. Én örülök, hogy ilyen sokféle ember van a közösségünkben, mert így nagyobb lesz a mozgástér. Sokkal több jó dolog történik, sokkal több jó ötlet jön be. És jó lenne, ha a politika kicsit háttérbe szorulna, és a szakmaiság kerülne előtérbe.
„Olyan talajművelési és növénytermesztési módszerekre lenne szükség, amelyek növelik a biodiverzitást”
Ángyán József egykori államtitkár részletes – Bács-Kiskunra is kiterjedő – elemzést készített a földkoncentrációról, aki azt állította, hogy a Fidesz-féle földtörvény több ezer hektáros birtokok kialakulását segítette elő. Ángyán József szerint ezzel szemben inkább a családi, kisebb gazdaságokat kellett volna támogatni. Mi erről a véleménye, és milyen földbirtokpolitikát képviselne egy Tisza-kormány?
Ezt a kérdést messzebbről érdemes megközelíteni, mert nagyon összetett folyamatról van szó. Érinti a társadalom idősödését, az alapanyagtermelés súlyának növekedését, az uniós támogatási rendszert, a hazai élelmiszeripar fejlesztésének elmaradását, valamint azt a támogatási struktúrát, amely nem a feldolgozást ösztönzi. Közben csökkent az állatállomány, nőtt az alapanyag-termelés aránya, és visszaesett a kertészeti, illetve zöldségtermelés volumene is. Ez egy olyan irány, amely hosszú távon nem fenntartható, hiszen olyan alapnövényekkel versenyzünk, amelyeket Dél-Amerikában vagy tőlünk keletebbre sokkal nagyobb mennyiségben állítanak elő. A birtokkoncentráció is részben ebből fakad: a világpiacon, alacsony árréssel működő termékeknél a nagy területen, nagy volumenben történő termelés tűnik gazdaságosnak.
Ezzel szemben inkább a termelékenységet kellene növelni, és a hazai élelmiszeripari feldolgozást fejleszteni, ami hosszabb távon azt is lehetővé tenné, hogy a birtokszerkezet újra a közép- és kisgazdaságok irányába mozduljon el. Fontos lenne az is, hogy az idősebb gazdák ne hagyjanak fel a termeléssel, és a fiatalok se hagyják el a pályát, hanem épp ellenkezőleg: egyre többen kezdjenek bele például zöldség-, szőlő- vagy gyümölcstermesztésbe. Ezek a területek magas hozzáadott értéket képviselnek, és ebben rejlik a jövő perspektívája.
Ezt képviselné képviselőként is?
Igen.
A Homokhátság egyik legnagyobb problémája a vízhiány és az aszály. Mit lehetne tenni az elsivatagosodás megállításáért vagy visszafordításáért?
A jelenlegi széttagolt irányítás miatt alig történik előrelépés. Nem lehet egyetlen területre sem hárítani a felelősséget, nem csak a mezőgazdaság, és nem is csak a vízgazdálkodás tehet arról, hogy a Kiskunság kiszáradt. Ebben szerepe van az időjárásnak, az aszálynak és a csapadék csökkenésének is. Megoldások léteznek, de ezeket csak komplex módon, nem pedig részleges beavatkozásokkal lehet alkalmazni. Ez ráadásul nem kizárólag kormányzati feladat, a gazdák együttműködése is szükséges. Sokan úgy érzik, már mindent megtettek, de szerintem kevesen vannak, akik valóban minden lehetőséget kihasználtak. Olyan talajművelési és növénytermesztési módszerekre lenne szükség, amelyek növelik a biodiverzitást, és segítik a lehulló csapadék minél hatékonyabb megőrzését.
Megválasztása esetén mi lenne az első lépése a Homokhátság ügyében?
Egyetlen lépést nem lehet kiemelni, mert elsőként a különböző hatóságok és minisztériumok – a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és az agrárium – munkáját kell összehangolni. Ha megszületik egy minden érintettet lefedő, egységes terv, akkor lehet elkezdeni a közös munkát. A probléma ugyanis nem most keletkezett.
Kecskeméten egyre több munkásszállás működik, köztük családi házakból kialakítottak is, amelyek egyre több problémát okoz a helyieknek. Mit tenne egy Tisza-kormány ebben az ügyben?
Ez helyi szinten ugyanaz a jelenség, mint országosan: azért alakult így, mert voltak, akiknek ebből jól kellett járni. Ellenben tudunk olyan munkásszállásokról, amelyek a rossz szabályozás miatt nem kaptak lehetőséget. Munkásszállásokra természetesen szükség van, de 2026. június 1-jétől erős, korlátozást fog bevezetni a Tisza-kormány az unión kívüli nem magyar munkavállalókra. Akik jelenleg itt dolgoznak, a szerződésük végéig maradnak, de nyártól újabb munkavállalók már nem érkeznek.
Első lépésként a külföldi munkaerő arányának csökkentése a cél, miközben a hazai dolgozókat és az inaktívakat próbálnánk bevonni a munka világába. Ez azért is fontos, mert azoknak viszont, akik itt élnek, itt szeretnének családot alapítani, házat építeni vagy lakást vásárolni, lényegesen magasabb jövedelemre van szükségük. Ennek feltétele a gazdasági termelékenység növelése: olyan munkahelyekre van szükség, amelyek magasabb hozzáadott értéket és jobb fizetést kínálnak. Így kialakulhatna egy olyan egyensúly, ahol kevesebb munkavállalóra lenne szükség, miközben emelkedne a minimálbér és az alapbérek szintje, ami többeket arra ösztönözne, hogy ne külföldön vállaljanak munkát, vagy akár visszatérjenek Magyarországra dolgozni.
Ezzel párhuzamosan az alacsony hozzáadott értékkel működő, a GDP-hez is csekély mértékben hozzájáruló vállalatok szerepét újra kell gondolni. Nem kedvező számunkra az a modell, amikor az alapanyagot idehozzák, itt gyakorlatilag csak, mint egy legót összeszerelik, majd a profitot kiviszik az országból. Ezeknél a cégeknél jellemzően helyben nincs érdemi kutatás-fejlesztés vagy innováció, amely növelné a nagyobb hozzáadott értéket.
Mára a kecskeméti gyárak a vendégmunkások mellett a környékbeli és a vajdasági munkaerőt is felszívták. A Tisza Párt kormányra kerülése után június 1-től ideiglenesen megtiltanák az EU-n kívüli nem magyar vendégmunkások bejövetelét. Nem lesz ez gond a termelésben?
Ez nem egyik napról a másikra történik, hiszen nem lehet azonnal több ezer magyar munkavállalót a külföldiek helyére hozni. Meg kell teremteni a feltételeket, hogy ide akarjanak jönni dolgozni és lakni. A Tisza program ezért tartalmaz több ezer bérlakás építését, hogy a fiatalok a munkahelyük közelében maradhassanak, és könnyebben építhessenek jövőképet családalapítással, saját tulajdonnal. A főtéren elmondott beszédemben is említettem, hogy a kecskeméti egyetemi alapítványnál eltűnt 127,5 milliárd forintból 2500 bérlakást lehetne építeni. Ha egy-két fővel is számolunk, ez 4–5 ezer fiatalt jelentene. Gondoljunk bele, mi történne a várossal, ha ennyi fiatal idejönne? Szerintem nagyon nagy dolog lenne – mindenki számára!
Mit emelne ki a Tisza Párt programjából, és mi a három legfontosabb megoldandó ügy ezzel összefüggésben helyben?
A megyei kórház fejlesztése, és ezzel összefüggésben az egészségügy általános javítása kiemelt feladat. Aki járt már a kórházban, pontosan tapasztalja, mennyi mindent kellene javítani: a mentőfeljárót, a rendelőintézetet, a szellőzést, a légkondicionálást, a mozgólépcsőt, a lifteket és az eszközállományt. Urológiaosztály sincs helyben, miközben a kórház sok százezer embert lát el. Nem várhat tovább a háttérben dolgozó ápolók, nővérek, betegszállítók, szociális munkások és a teljes segítőszemélyzet béremelése sem. Az ő megbecsültségük növelése létfontosságú a kórház jobb működésében.
Második kiemelt terület a közlekedés. Felsorolni is nehéz volna az elmúlt 16 évben elmaradt fejlesztéseket. Most is csak a legfontosabbakat emelem ki: a 52-es utat, a kecskeméti vasútállomást, vagy az Izsáki út négysávosítását egészen az autópályáig.
A harmadik kiemelt kihívás a kecskeméti egyetemi alapítvány 127,5 milliárdos ügye. Kecskemétnek korszerű, tudásalapú felsőoktatásra van szüksége, de a közpénzek eltűnésének mielőbbi kivizsgálása nem várathat tovább. Mindenki szeretne végre tisztán látni. Éppen ezért állítja fel a Tisza-kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, hogy kiderüljön, mi történt az alapítványnál, és a pénz visszakerüljön oda, ahová való – az egyetem fejlesztésére. És legalább ilyen sürgős feladat az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása is, a fékek és ellensúlyok rendszerével együtt, hogy minden hatalmi ágnak és hivatalnak meglegyen a törvényes kontrollja. Újra el kell hitetnünk a magyar emberekkel, hogy a rendszereink működhetnek jól, melyek valóban szolgálják is az állampolgárok érdekeit.
És mi a helyzet a Cifrapalotával?
Kiszámoltuk, hogy a város költségvetésének évente mindössze három ezrelékét kellett volna erre félretenni, így öt év alatt összegyűlt volna a felújításhoz szükséges összeg. Vagyis a mai napig, amióta a palota körbe van állványozva és molinóval burkolva, a pénz már rendelkezésre állhatna.
„Nem csak a miniszterelnökre, hanem a parlamenti képviselőkre is kiterjeszteném a maximum 8 éves korlátozást”
A Fidesz narratívája szerint a Tisza Párt vezetői és szakértői arra készülnek, hogy kivezetnék Magyarországot az orosz energiaellátásból, ami általános drágulást okozna a magyar embereknek. Milyen energiapolitikát folytatna a Tisza kormányon?
Az energia mindenki számára kulcsfontosságú: a gazdaság motorját hajtja, és biztosítja, hogy biztonságosan közlekedhessünk, világíthassunk, fűthessünk. Az viszont, hogy honnan szerezzük be, milyen és hány forrásból, már egyáltalán nem mindegy. Ha például Kecskeméten csak egyetlen nagy bolt lenne, ahol mindenki vásárolni kényszerül, biztos vagyok benne, hogy az egészen másként működne, mintha 8–10 üzlet állna a vásárlók rendelkezésére.
Ha a beszerzés piaci alapon, több forrásból történik, az biztonságosabbá teszi az energiaellátást, és az árak is másként alakulnak. Versenyhelyzetben több beszállítót is meg lehet kérdezni, míg ha csak egy van, és bármilyen elakadás esetén nincs alternatíva – ahogy most is előfordul, amikor nem tudunk más irányból vásárolni, mert nincsenek más szerződéseink –, akkor természetesen felértékelődik az orosz gáz. Mindenki, aki a versenyszférában dolgozik, tudja, hogy egy helyről nem szerzünk be mindent. Egy idő után ugyanis torzul az ár, ahogyan a kiszolgálás is. Mindig több helyről vásárolunk, mindenkit megkérdezünk – éppen azért, mert így lehet csökkenteni a költségeket, és így lehet az ellátásbiztonságot is növelni.
Szijjártó Péter külügyminiszter egy köztéri beszédében azt mondta: ha ő nem intézte volna el, akkor háromszor annyiba kerülne a gáz.
Mivel azonban nem tudjuk, hogy valójában mennyibe kerül az orosz gáz – legfeljebb tippek vannak arra vonatkozóan, hogy milyen úton, hogyan és milyen áron jutunk hozzá a gázhoz, illetve az olajhoz –, így akkor a „nem tudjuk” szorozva háromból sem derül ki, hogy mennyit is fizet valójában a magyar állam a behozott energiáért. A világpiaci árakból azonban az látszik, hogy az orosz gáz és olaj nincs annyival alacsonyabb szinten, mint a világpiaci ár. Ez pedig nem támasztja alá azt az állítást, hogy mi harmadáron vásárolnánk az orosz gázt.
Ha viszont valóban háromszor olcsóbb az orosz forrás, akkor felmerül a kérdés: miért kerül – adók nélkül – egy liter benzin előállítása ugyanannyiba, mint azokban a környező országokban, amelyek nem vásárolnak orosz olajat, vagy teljesen leváltak róla. Ebben az esetben vagy valaki más teszi zsebre a hasznot – vagy nincs is ilyen haszon.
Az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenesen már életbe lépett. Célja a vámok drasztikus csökkentése, az ipari, autó- és gyógyszeripari export növelése, miközben agrárpiaci vitákat és környezetvédelmi aggályokat vált ki. Magyarország jelenlegi agrárkitettségére hogyan hat mindez? Ön milyen álláspontot képvisel a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban?
A leendő Tisza-kormány képviselői ott voltak azon a tüntetésen, amely az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény ellen szerveződött. Egyértelmű, hogy ez a megállapodás nem Magyarország érdekeit, és nem a magyar gazdák érdekeit szolgálja. Ha ez – vagy bármilyen más kereskedelmi egyezmény – a magyar gazdák ellen hat, azt a Tisza nem fogja megszavazni. Nem lehet versenyhátrányba kényszeríteni emiatt a magyar gazdákat. És bár ismétlem magam, de éppen ezért van szükség arra, hogy a magyar gazdaságban újra felépüljön egy differenciált, diverzifikált termékportfólió. Ez lehet az alapja annak, hogy jóval kisebb mértékben legyen kiszolgáltatott a külföldről behozott, harmadik világbeli országokból érkező áruknak.
Ha már a beavatkozást említette: van beavatkozás külföldről a magyar belpolitikai folyamatokba, akár Nyugatról, akár Oroszországból?
Támadások kereszttüzében vagyunk. Látjuk, hogy a kormánypropaganda megpróbálja a Tisza Pártot mindennel összemosni. A kampány- és pártfinanszírozás ugyanakkor szigorúan szabályozza, hogy milyen forrásból kaphatnak támogatást a politikai szervezetek. Éppen ezért a Tisza Párt kizárólag magyar állampolgároktól, magánszemélyektől fogad el támogatást. Erre különösen figyelünk: egyrészt azért, mert minket is szigorúan figyelnek, másrészt azért, mert példát kell mutatnunk, hogy az emberek lássák, valóban bízhatnak bennünk.
És van-e külföldi vagy egyéb beavatkozás a magyar politikába?
Ez olyan kérdés, hogy aki erre rászorul, az valószínűleg él is vele. A Tisza Párt azonban nem tesz ilyet. Mi teljesen nyíltan állunk ki az önkénteseinkkel és a jelöltjeinkkel a választók elé. A magam részéről egyébként helyben nem érzékelek ilyen típusú befolyásolást vagy beavatkozást.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró arról beszélt, hogy vannak olyan, orosz befolyásra utaló jelek, amelyek szerint trollfarmokon keresztül hirtelen több ezer követővel „megtolják” egyes jelöltek Facebook-oldalait.
Nem tudjuk pontosan, hogy ez hogyan történik, de én is kaptam ilyen követőket.
Cseh Tamás fideszes jelölt ezt egy videóban szóvá is tette.
Ezt mi tettük szóvá előbb. A kampányindító eseményünkön, február 21-én nagyjából 8 ezer követőm volt – valós, hús-vér emberek. Majd hirtelen, néhány óra alatt 11 ezerre nőtt a számuk. Elkezdtük megnézni, mi történhetett, és valóban nagyon furcsa, külföldi nevű, állprofilok jelentek meg a követőink között – közel 3 ezer olyan, amelyre nekünk egyáltalán nincs szükségünk. Felmerül a kérdés: miért is lenne erre szükségünk, amikor a december elején elindított Tiszás oldallal februárra már elértük a 8 ezer valós, élő követői számot. Amikor észleltük ezt a hirtelen, plusz 3 ezres növekedést, közzétettünk erről egy bejegyzést, melyben jeleztük, hogy nekünk élő követőink vannak. Közben azt is láttuk, hogy a politikai ellenfelem Facebook-oldalát szintén nagyon furcsa nevű profilok kezdték el követni – olyanok, amelyek nagy valószínűséggel nem valós személyekhez köthetők.
Cseh Tamásnál?
Igen. Voltak köztük jobb minőségű, AI-val generált álprofilok, és gyengébb minőségűek is, de ez a lényegen nem változtat: mindkettő hamis. Ezt tettük mi először szóvá, hiszen úgy láttuk, hogy erre költik az emberek pénzét – álprofilokat vásárolnak nekünk, miközben pontosan tudtuk, hogy később ezzel fognak támadni minket. A szokásos helyzet állt elő: amivel bennünket támadnak, azt valójában ők csinálják.
Kezdtek ezekkel a kamuprofilokkal valamit? Törölték őket?
Mivel ezek az álprofilok valójában nem csinálnak semmit, csupán csak növelik a követőszámot – nem töröltük, meg nem is tudjuk. Meg is „köszöntük” nekik, mert azzal, hogy kaptunk 3 ezer új követőt, a Facebook algoritmusa gyakrabban kezdi megjeleníteni a posztjainkat. Vagyis ezzel végső soron azt érték el, hogy az én oldalamon lévő tartalmak többször és több emberhez jutnak el, mint azoknál, ahol kevesebb a követő.
És most mennyi követője van?
A mai napon valószínűleg átlépjük a 20 ezret.
Volt azóta még ilyen, néhány ezres gyanús emelkedés?
Nem. Egyébként belevettük a saját kampánytervünkbe, hogy az ellenfél posztjaihoz sem negatív, sem pozitív módon nem szólunk hozzá, azokra nem reagálunk – sem like-okkal, sem nevető reakciókkal. Így mindenki maga döntheti el, ki állhat az ilyen kamuprofilok mögött.
Magyar Péter többször is kiemelte, hogy a Tisza-kormány nyolc évben maximalizálná a miniszterelnöki mandátumot. Miért fontos ez Ön szerint?
Látjuk, mi történt 16 év kormányzás után. A maximum nyolc év azért fontos, mert ennyi idő alatt nagyon sok minden változik – gondolkodásban, világnézetben egyaránt. Én ezt még tovább is vinném: nemcsak a miniszterelnökre, hanem a parlamenti képviselőkre is kiterjeszteném a maximum 8 éves korlátozást. Hiszen szükség van új emberekre, vérfrissítésre. Már csak azért is, mert egy 30-as vagy 40-es éveiben járó ember világnézete egészen más, mint valakié, aki már elmúlt 70 éves. Lehet, hogy a fiatalabbnak kevesebb a tapasztalata, de sok olyan intuitív, kreatív ötlet jelenik meg bennük, amely segítheti az irányítást és az ország vezetését. A tapasztalat és a biztonság természetesen fontos érték, de ahhoz, hogy egyről kettőre jussunk, új dolgokra is szükség van. Szoktam mondani: ha Edison nem kezdett volna el a villanykörtével kísérletezni, ma nem lenne világításunk. Ezzel csak azt akarom hangsúlyozni, hogy nem minden új dolog rossz. Sőt, azt gondolom, hogy az újdonságok nagy része kifejezetten jó, mert belép az életünkbe, és sok pozitív változást hoz.
A politikusoknak is meg kell újulniuk. Nem biztos, hogy valaki nyolc év után ugyanúgy gondolkodik, mint az első évében. Ráadásul, ha egy politikus egy szűk burokba kerül, akkor nagyon kevés információ jut el hozzá.
Falusi Norbert és Hraskó István írása
