Kele János közgazdász, sportszakíró volt a május 13-i KecsUP Est vendége. A közgazdász beszélt a saját szakértői munkájáról és hitvallásáról, a magyar labdarúgásról, és az európai futball jelenéről is. A szakemberrel Balla Szilárd, a KecsUP Hírek újságírója beszélgetett.
Kele János közgazdász, sportszakíró volt a május 13-i KecsUP Est vendége a Civillában. A szakember a saját szakértői pályafutásának értékelésén túl beszélt a Nemzeti Sport lehetséges jövőjéről, a hazai sport finanszírozásának rendszeréről és a magyar labdarúgás jövőjéről is.
Szakértés és viták
Kele János sok közéleti vitát élt már át, így nincsenek előzetes „elvárásai”, legfeljebb pozitívan csalódik a partnereiben. Amit minden alkalommal betart, hogy önazonosan van ott a vitán, és felveszi a kesztyűt minden helyzetben. „A vitahelyzetekben nem szabad megjátszani magunkat” – mondta. Hozzátette, az említett beszélgetésre is úgy ment oda, hogy beszélgessenek, az álláspontokat a felek tegyék ki az asztalra. „De aztán egy hatalmi vita lett a beszélgetésből, az lett a lényeg, hogy kinek van joga szakérteni a futballt. Ám én nem számlatömbből szeretnék elemezni.”
A szakértő szerint összességében sokféle néző követi a futballt, az egy demokratikus térként működik. „Az embereket viszont a csapatok és a játék érdekli, de egyesek azt hiszik, hogy a szurkolók miattuk nézik a mérkőzéseket. Ám ez egy hatalmas tévedés, ezért szükség lenne stílus és arányérzékre a műsorokban” – mondta Kele János.
Elmaradt Olimpia
Sokan mondják, hogy amennyiben megrendeztük volna az olimpiát, akkor államcsőd következett volna be. „Én ebben nem hiszek” – szögezte le Kele János, hozzátéve: szerinte ennél validabb probléma volt, hogy bár a politikai döntéshozók arról beszéltek, hogy Budapest készen áll az olimpiára, ugyanakkor a fővárosban még most sincs egy olyan stadion, ahol meg lehetne rendezni a versenyeket és gyakorlatilag a megrendezéshez szükséges teljes infrastruktúra hiányzik.
A szakértő felidézte, Budapest olimpiától való visszalépése után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megváltoztatta a pályázási szabályait: létrehozta az úgynevezett párbeszéd fázist, ahol egy szerteágazó felmérés útján a pályázó országok eldönthetik, hogy az eredmények fényében valóban megmérettetik-e magukat. „Érdekesség, hogy Magyarország idén szeptemberben ér el abba a párbeszéd fázis azon szakaszába, ahol eldől, hogy 2036-ban vagy 2040-ben lesz-e Budapesten olimpia” – hívta fel a figyelmet Kele János.
A tao
Hogyan kellene átalakítani a tao-rendszert? – hangzott el az újságírói kérdés az est során, amire válaszul Kele János leszögezte:
„Nem fogok tanácsokat adni, nem ebből a szempontból szeretném megközelíteni a kérdést. Szerintem inkább azt fontos látni, hogy mindenki úgy van a tao-val, hogy anélkül a magyar sport életképtelen, a hiányától minden megszűnne, a fű se nőne, a gyerekek nem tudnának sportolni, a tagdíjak megnőnének.”

Felidézte, a tao rendszerét 2011-ben vezették be és a látvány csapatsportágak részesülhettek belőle támogatásként. Kele felidézte, a kézilabda ebben az időszakban sikeres volt, egy nagy telekommunikációs cég támogatta az ágazatot. Csakhogy ez a támogatás a gazdasági világválság következtében aztán megszűnt, és az erre adott válasz lett a tao. Eredendően a politikai döntéshozók ettől remélték a sportfinanszírozás lábra állását és a piaci szponzoráció elősegítését. Csakhogy Kele János szerint mindez pont fordítva sült el, a sportszponzoráció rendszere megszűnt.
A sportszakíró ezen a ponton megjegyezte, hogy Szöllősi György korábban azzal érvelt, hogy a tao magánpénz. „A Kúria azonban kimondta, hogy az közpénz. Ezt pedig több dolog is bizonyítja: egyrészt az állam lemond erről az adóbevételről, a sportklubok az állammal számolnak el a befolyó pénzek kapcsán, illetve ha a tao magánpénz, akkor miért az adóhatóság folyósítja?” – jegyezte meg Kele János. Hozzátette, amiről beszélt az csak a jéghegy csúcsa, a rendszernek sok hibája van, amiket azonban ki lehet javítani.
Magyar foci
Az utóbbi években a politikai döntéshozók büszkén álltak ki a futball területén elért sikerek mellett. „Ilyen a politika természete, nem lehet elvárni a szereplőktől, hogy másképp gondolkodjanak. A három Európa Bajnokságra való kijutást szokták emlegetni (2016, 2020, 2024), ugyanakkor az első kettőben inkább az indulók létszámemelésének volt szerepe” – részletezte a szakértő.

Tény azonban Kele János szerint, hogy tapasztalható fejlődés a magyar futball területén, aminek a legfőbb oka a globalizációban keresendő, hogy a fiatalok elmehetnek külföldre tanulni labdarúgást. Ezen a ponton a szakember egy érdekes statisztikát is bemutatott: a legutóbbi eb-n a 26 keretjátékosból összesen 8 lépett pályára valamely top ligában, amiből
- 3-an voltak honosítottak,
- 1 játékos a tao-rendszer előtt kezdett focizni,
- 1 futballista közülük külföldön született,
- Szoboszlainak pedig semmi köze nincsen a magyar futballhoz,
- ketten pedig magyar akadémisták voltak.
Végül Kele János a beszélgetés során kitért az NB1-re is. Elmondta, szerinte nem azon kellene vitatkozni, hogy a bajnokság 16 csapatos legyen-e, inkább elegendő mennyiségben kellene jó minőségű játékost előállítani, akiket el kellene tudni adni. Illetve gondolkodni kellene arról is, hogy ki fog a jövőben futballistát nevelni és mikor.




