A cég általánosságban válaszolt a Rávágy téri „helyzettel” kapcsolatos kérdéseinkre. Közölték: az „ingyenes lomtalanítási szolgáltatásnak nem tárgya a konténerek biztosítása”. Hraskó István írása.
Mint arról kedden reggel beszámoltunk, nyolc társasház összesen 336 lakása számára igényeltek lomtalanítást Kecskemét-Árpádvárosban, de a kirakott rengeteg limlomot és szemetet végül hétfőn reggel nem vitték el a DTKH munkatársai, arra hivatkozva, hogy a hulladék szét volt dobálva és a kisebb lomok nem voltak bezsákolva. A kupacokat alaposan széttúrták már az elszállítást megelőző este, hétfőn napközben pedig még rosszabb lett a helyzet. Az egyik lakásszövetkezeti elnök szerint a nagyobb lakásszámú társasházaknál jelenleg képtelenség megszervezni a lomtalanítást anélkül, hogy ne ez legyen a vége, a társasházak magukra vannak hagyva a problémával.
A probléma kapcsán írtunk a DTKH-nak, és megkérdeztük, valóban éjfél és hajnali 5 óra között kellett volna kihelyezniük a lakóknak a lomokat, ahogy az az előzetes tájékoztatás megfogalmazásából kikövetkeztethető („a megadott dátumban szereplő napon, reggel 5 órára”)? Felvetettük azt is, hogy honlapjuk szerint a lomtalanítás ingatlanonként évente két alkalommal térítésmentes, viszont ha a hasonló helyzetek kialakulásának esélyét talán csökkentő konténer díjköteles, akkor az ingyenesség nem áll fenn. Rákérdeztünk még, mekkora összeg egy konténer igénylése és szerintük miként lehet megelőzni a Rávágy térihez hasonló helyzetek kialakulását?
A DTKH kedden délután válaszolt, de csak általánosságban.
Legfeljebb 3 köbméternyi lomot lehet kipakolni
Egyrészt közölték, hogy lomtalanítás a jogszabályok és a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. szabályrendszere által meghatározott módon, évente két alkalommal van Kecskeméten.
A közös képviselőknek kell egyeztetni a lakókkal és a szolgáltatóval az időpontról, a társasházi ingatlanhasználók a kiválasztott napon helyezhetik ki lomhulladékukat. Ezt megelőzően a társasházi képviselők felmérik az albetétek szerinti lomtalanítási igényeket és jelzik a DTKH Kft. ügyfélszolgálata felé, hogy hány lakás tekintetében fogják igénybe venni a szolgáltatást. Alkalmanként, ingatlanonként 3 köbméter hulladék helyezhető ki. Ez érvényes a társasházak esetében is, ott is lakásonként 3 köbméter a felső határ.
Az a cél, hogy a hulladék „a lehető legrövidebb ideig tartózkodjon közterületen”
A DTKH hangsúlyozza, a házhoz menő lomtalanítási rendszer bevezetésének egyik legfontosabb célja volt, hogy „rendezettebbé, biztonságosabbá és igazságosabbá váljon a hulladékkezelés a településeken”.
A korábbi közterületi lomtalanítás ugyanis számos problémát okozott: napokra ellepték a városrészeket a szétszórt hulladékok, gyakori volt az illegális lerakás.
„A jelenlegi rendszer egyik alapelve ezért az, hogy a hulladék a lehető legrövidebb ideig tartózkodjon közterületen. Ennek érdekében a lomtalanítás pontos időpontjai nem nyilvánosak, azokról kizárólag az érintett, szolgáltatást megrendelő ingatlanhasználók kapnak tájékoztatást. Az előzetes regisztrációs kötelezettség ezáltal jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a városrészeket ne lepje el a hulladék, valamint csökkenjen az illegális hulladék-elhelyezés és a lomok széthordásának kockázata” – írta szerkesztőségünknek a társaság.
Az ő tapasztalataik is viszont azt mutatják, hogy a közterületre idő előtt kihelyezett lomokat sok esetben ismeretlen személyek átválogatják, szétszedik.
„Ez rendezetlen és balesetveszélyes állapotokat idézhet elő. Ennek elkerülése érdekében kérjük a lakosság együttműködését abban, hogy a lomokat lehetőség szerint kizárólag az elszállítást megelőző este, illetve legkésőbb az adott napon reggel 5 óráig helyezzék ki az ingatlan elé. A nagyobb lakásszámot érintő, frekventált helyszíneken végzett lomtalanítások esetében társaságunk törekszik arra, hogy az elszállítás a lehető legkorábbi időpontban történjen meg, ezáltal is csökkentve a hulladék közterületen történő elhelyezésének időtartamát és a közterületi rendetlenség kialakulásának lehetőségét” – ígéri a DTKH (a szerző kiemelései).
Konténert nem adnak
A szolgáltató kérdésünkre kijelentette: „az ingyenes lomtalanítási szolgáltatásnak nem tárgya a konténerek biztosítása, az egy teljesen elkülönülő feladatszervezési, adminisztrációs és elszámolási rend alapján történik”.
Konténer kihelyezésére „külön megrendelés alapján lehetőség van”, de egyrészt a területi adottságok miatt nem minden esetben biztosítható, másrészt a DTKH szerint a konténer „önmagában nem jelent garanciát arra, hogy a lomtalanítás rendezettebbé válik”. Példaként a konténerek mellett hagyott kommunális vagy veszélyes hulladékot említették.
A cég végül arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a gyűjtőjárat (a kukásautó) már elvitte a kihelyezett lomokat, az ezután kirakott hulladékért már nem mennek el.
Lomnak azok a nagyobb, darabos háztartási hulladékok számítanak, amelyek méretük miatt nem tehetők a hagyományos hulladékgyűjtő edénybe. Ilyenek például a régi bútorok (szekrény, asztal, szék), matracok, szőnyegek, kerti bútorok, nagyobb műanyag használati tárgyak és az egyéb háztartási eszközök. Nem tartozik ugyanakkor a lomtalanítás körébe például a zöldhulladék, az építési törmelék, ahogyan a veszélyes hulladékelektronikai eszközök, gumiabroncsok, festékes dobozok, vegyszerek, háztartási vegyes hulladék és a szelektív hulladék sem. Az ilyen típusú hulladékokat a kijelölt gyűjtőpontokon vagy hulladékudvarokban lehet leadni. A kisebb méretű lomokat bezsákolva vagy kötegelve kérik kitenni, ügyelve arra, hogy ne akadályozzák a közlekedést és ne jelentsenek balesetveszélyt – tájékoztatott a DTKH.
Előzmény:
Ez lett a lomtalanításból: szemét terítette be a Rávágy teret
