„A megoldás a természet visszaengedése a városba” – lehet, hogy kevésbé gondozottnak, „kócosnak” tűnhetnek majd egyes közterületek, de a mai félsivatagi környezeti körülmények között, az aszály miatt a növényzetet így lehet jobban megóvni a kiszáradástól, a vadvirágok megjelenése pedig segíti a beporzókat – hangsúlyozta a Városüzemeltetési Nonprofit Kft., amikor a „vágatlan május” kezdeményezésről kérdeztük. Hozzátették: a gyalogosok által gyakran látogatott területeken, játszótereken és a kutyasétáltatásra is használt zöldfelületeken továbbra is a hagyományosabb szemléletet alkalmazzák, azaz alacsonyra vágják a füvet. Hraskó István írása.
Gajdos László, a Tisza leendő élő környezetért felelős minisztere a napokban videós felhívást tett közzé, hogy minél többen csatlakozzanak a vágatlan május mozgalomhoz. Ez egyébként már egy több éve létező, Angliából indult nemzetközi kezdeményezés, melynek lényege, hogy arra figyelmeztessen: májusban lehetőség szerint ne nyírjunk füvet, hogy a száraz időszakban a növényzet minél tovább és minél jobban tovább takarja a talajt. Ezzel segíthetjük a talaj nedvességmegtartását, a vadvirágok megjelenését, a beporzók életét.
Megkerestük a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft.-t. (KVÜ), a parkfenntartásért is felelős városi cégnél mit gondolnak a mozgalomról, és a kecskeméti közterületeken lesz-e „vágatlan május”?
„A „Vágatlan május” kezdeményezést remek környezetbarát megoldásnak tartjuk, amely véleményünk szerint közterületen részben megvalósítható. A városi zöldfelületek esztétikus, egyben biztonságos és gazdaságos fenntartásának igénye mára kiegészült azzal, hogy térségünk félsivatagi környezeti körülményei között, a már kora tavasztól fennálló légköri aszály miatt a növényzetet víztakarékos módon óvjuk meg a kiszáradástól” – kezdte válaszát a KVÜ.
„A megoldás a természet visszaengedése a városba” – hangsúlyozzák, így a város Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve (ZIFFA) alapján a KVÜ természetközeli fenntartású zöldterületek kialakítása mellett kötelezte el magát.
„A talajélet kialakítása és fenntartása, a talajnedvesség megőrzése és a megfelelő növény- és növénytársulás kiválasztása mellett a gyepfenntartásban is új szemléletet alkalmazunk” – közölték.
Elsődleges feladat a tömörödött, sovány városi talaj élővé alakítása, tápanyaggal dúsítása, nedvességének megőrzése. A csapadékvizek megtartása, helyben szikkasztása, a víztakarékosság a régi-új szemlélet másik fontos pillére. A városi és a környezeti viszonyokhoz jól alkalmazkodó, szárazságtűrő növények, növénytársulások telepítésére már évek óta törekszünk: egyre több évelőt, rózsát és cserjét telepítünk, az ágyásokat és fatányérokat vastag mulcspaplannal borítjuk a talajélet kialakítása és fenntartása, valamint a talajnedvesség megőrzése céljából. Ezek az ágyások sokkal költséghatékonyabban gondozhatók és fenntarthatók – emeli ki a városi cég, amely több mint 2 millió négyzetméter füves terület fenntartását végzi.
Mivel a gyakran és nagyon rövidre vágott gyep csak folyamatos öntözéssel tartható zölden, ez pedig a jelenlegi vízhiányos időkben nagy pazarlást jelentene, ezért ezt a módszert a lehető legkisebb felületen, a város szívében alkalmazzák.
Újratervezték a fűnyírási kategóriákat, a kiemelt jelentőségű központi terek kivételével magasabbra hagyják a füvet, frekventáltságtól függően 10, akár 15 centiméter magasságra.
Új kategóriát vezetnek be a szelektív fűnyírással és a vadvirágos rét kialakításával, amely évi kétszeri kaszálással a talajnedvesség megőrzésén túl a növényvilág diverzitását, a beporzók életterének növelését is elősegíti, ezáltal ezeken a kijelölt területeken „vágatlan május-június-július-augusztus”-t valósítanak meg.
Vadvirág magkeveréket vetnek például a Rodostó téren a gömbkőrisek alá, a Rózsakertbe vagy a III. Béla körúton. Szelektív fűnyírásra kerítettek el területeket például a Széchenyivárosban az Akadémia körúton, elsősorban a fasorok alatt. Ez azt jelenti, hogy az út vagy járda mentén az űrszelvényhez tartozó növényzetet biztonsági okokból kaszálják, viszont az elkülönített területen hagyják a természetet érvényesülni. A ritka kaszálás lehetővé teszi, hogy a növények magot szórjanak és szaporodjanak.
A KVÜ ugyanakkor hozzátette: városüzemeltetési szempontokat figyelembe véve az utak menti vagy a gyalogosok által gyakran látogatott területeken, játszótereken, valamint a kutyasétáltatásra is használt zöldfelületek esetében a hagyományosabb szemléletet kell alkalmazniuk, hiszen ott első a biztonság: a beláthatóság, a pollen- és toklászmentesség. Azaz itt rövidebbre vágják a füvet.
„A régi-új megközelítés a városi zöldfelületek látványát is érinti; természetesebbnek, esetleg kevésbé gondozottnak, ‘kócosnak’ tűnhet, amikor ez kifejezetten a koncepció részét jelenti. Kulcsfontosságúnak tartjuk ezért a lakosság érzékenyítését, amelyet folyamatos, közérthető, de szakmai tájékoztatással, bevonással igyekszünk megvalósítani” – hangsúlyozta a Városüzemeltetési Kft.
Érdemes közelebbről is megnézni a „gazokat”
Gaz – általában simán rámondjuk a nekünk nem tetsző/nem különösebben érdekesnek tűnő, nem virágos, nem színes pázsitfűfélékre, és inkább igyekszünk rövidre nyírva kordában tartani őket. Pedig még városi környezetben is igen változatos közösséget alkothatnak, és közelebbről megnézve talán nem is tűnnek csúfnak, sőt meglepően változatos formájúak. Mikulás Gábor például a Noszlopy parkban hét fajtát is talált abban a néhány foltban, ahol nem vágták le.
Gábortól kaptunk még néhány fotót, amely további inspirációt nyújt ahhoz, hogy meglássuk a szépséget a flóra ezen egyszerű képviselőiben is.
