Idén márciusban volt egyéves az a vízőrző kezdeményezés, melyet Szabó Géza (geográfus, gazdálkodó) és testvére, Szabó István (gazdálkodó) indították el Csemő-Zöldhalomban. Egyetlen céljuk: megállítani a táj kiszáradását, és ha lehet, vissza is fordítani azt. Az elején még kicsiben gondolkodtak, építettek egy, két, három kisebb gátat. Ma már körülbelül másfél kilométer hosszan sorakoznak a Kis-Gerje mentén ezek a fából és földből épült, az önkéntesek által megtaposott gátak. Nem egy nagy tározót hoztak létre, mert a céljuk inkább az, hogy lelassítsák a víz útját, és megőrizzék a vizet a tájban.
Géza és István szó szerint úgy vélik, ha egy kicsit is a jó irányba tolják a talicskát, már azzal is segítenek, mert vizet tartanak vissza a tájban. Hiszik, hogy a megoldás elsősorban szemlélet kérdése, és csak kisebb részben műszaki vagy gazdasági feladat. De ebben az államnak, a közösségeknek és az egyénnek is van dolga. Géza és István — és a hozzájuk csatlakozó önkéntesek — nem magányos harcosok. Ma már a Homokhátságon és a Tisza mentén is sorra alakulnak vízőrző csoportok. Hiszen a cél közös: helyben tartani a vizet, mert ez olcsóbb, mint később, nagy költséggel pótolni azt.
A KecsUP Hírek a Kis-Gerje menti „lápi emberekről” készített riportfilmet.
Előtte Nagykörűben járt stábunk, az 1500 lakosú tiszai településen, ahol Balogh Péter gazdálkodó geográfus él, aki a Vízválasztó mozgalom szervezőjeként, valamint a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökeként, Szabó Gézához és testvéréhez hasonlóan szintén azért dolgozik, hogy megőrizze a vizet a tájban. Ahogy mondta, vége a 20. századi illúziónak, miszerint a természet és az erőforrások korlátlanok lennének. Filmünk, a „Vége van a 20. századi illúziónak, víz kell a tájba – riport Balogh Péter nagykörűi gazdálkodóval”, itt tekinthető meg.
Vízhiány, vízmegtartás, vízpótlás, aszály, szárazság, elsivatagosodás – mindennapjainkban egyre gyakrabban hallani ezeket a szavakat. A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy bár születtek tervek, és politikusoktól is hangzatos kijelentéseket hallani, érdemi előrelépés állami szinten az elmúlt években nem vagy szinte alig történt a Tisza mentén, valamint a Homokhátságon. Ahogyan azt a 2025 novemberi videónkban is bemutattuk, amikor kiszáradtak a lakiteleki tőzegbánya-tavak, és milyen következményekkel jár az elvileg csapadékos őszi időszakban is a vízválság a Homokhátságon.
A csemői riportfilm elkészítésében közreműködött Falusi Norbert és Hraskó István újságíróként, Szűcs Zoltán operatőrként, Sárosi Gábor narrátorként.
