A napokban írtunk arról az esetről, amikor egy kecskeméti buszon megbüntettek egy tinédzsert, annak ellenére, hogy volt bérlete és diákigazolványa is. Olvasónk egy hasonló, megvitatásra érdemes problémát osztott meg a KecsUP Hírek szerkesztőségével, csak ezúttal a parkolás témakörében.
Olvasónk – aki azt kérte, ne az igazi nevét használjuk, ezért József lesz a cikkben – családjával egy olyan utcában lakik Kecskeméten, amelyről fontos tudni, hogy
1. parkolási díjfizetési zónába tartozik,
2. egyirányú,
3. és azon a szakaszán, ahol olvasónk háza van, az úttest bal oldalán tilos megállni.
Ugyanakkor a kapubejárón éppen van annyi hely – mégha szűkösen is -, hogy egy autóval az úttal párhuzamosan fel lehet úgy parkolni, hogy a járdát sem zárják el, és a közlekedő gépjárműveket sem akadályozzák.
Körülbelül két hónapig József gyakran élt ezzel a lehetőséggel, ugyanis nem tudott az udvarukba beállni. Nem gondolta, hogy ebből baj lesz, mondván: az utcában mások is csinálták.
Szeptemberben viszont egy 5 ezer forintos büntetést kapott a Városrendészet közterület-felügyelőitől – a pótdíjat az indoklás szerint azért szabták ki, mert a kapubejárón érvényes parkolójegy nélkül várakozott. A bírságot figyelmeztetés nem előzte meg.
Mint hangsúlyozta, jogkövető állampolgár, így a pótdíjat még aznap délután befizette és váltott két utcára szóló parkolási bérletet is. Mindazonáltal felháborította az intézkedés, és levelezésbe kezdett a Városrendészettel.
Pro…
Arra hivatkozott, hogy a KRESZ szerint tilos várakozni ott, „ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza”.
Úgy véli, ebből következik, hogy ha a hozzájárulás fennáll – nála pedig egyértelmű, hogy van, hiszen tulajdonostárs az ingatlanban -, akkor a várakozás nem minősül jogsértőnek. Szerinte emiatt jogszerűtlen volt a büntetés, hiszen parkolási szolgáltatást ezen a helyszínen eleve nem tud kínálni a város/Városrendészet: ezen a placcon ugyanis csak a ház tulajdonosának beleegyezésével állhat meg más. Ha pedig itt nem tud parkolást biztosítani az önkormányzati intézmény, akkor mire fel szed utána díjat?
…és kontra
A Városrendészet válaszában arról tájékoztatta olvasónkat, hogy megszegte a helyi parkolási rendeletet, amikor díjfizetés nélkül otthagyta autóját a kapubejárón, mert az utca díjfizetési kötelezettség alá tartozó várakozási területnek minősül.
„A kapubejáró funkciója szerint az ingatlan megközelítését biztosítja, nem pedig várakozóhely. A hivatkozott kapubejáró vagy garázsbejáró közterületen helyezkedik el, mely esetben a közterület-használati szabályok vonatkoznak rá, köztük a parkolási korlátozások és egyéb helyi rendeletek” – állt a Városrendészet levelében.
Ugyanakkor a hatóság is megállapította a KRESZ-re hivatkozva, hogy csak akkor minősül tiltottnak a várakozás, ha a ház tulajdonosának engedélye nélkül történik, „vagyis alapesetben az ingatlanra bejáró előtt várakozó gépkocsi nem követ el szabálysértést. A területet ellenőrző közterület-felügyelő csak abban az esetben jár el az ingatlan bejáróban várakozó gépkocsival szemben szabálysértés elkövetés miatt, ha arra a jogosultnak (az ingatlantulajdonosnak) ilyen kérése van. A jogszabály tulajdonképpen egy speciális várakozóhelyet hoz létre a jogosult, illetve a jogosult engedélyével rendelkezők részére. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az egyébként fizetős közterületen a várakozási díj alól is mentesülne a jogosult” – érvelt a Városrendészet.
Hozzáteszik: mivel József autója nem akadályozta a házhoz/háztól történő be/kihajtást, „így szabályosan várakozott, ezért a gépjármű távollévő vezetőjével szemben a közterület-felügyelők szabálysértési eljárást nem kezdeményeztek„ (olvasónk azt nem közölte a Városrendészettel, hogy a ház és a kocsi tulajdonosa egy és ugyanazon a személy).
Magyarán, olvasónk örülhet, hogy megúszta parkolási pótdíjjal, és nem kapott ráadásként szabálysértési bírságot.
Riposzt
József nem hagyta annyiban, tovább folytatta vitáját a Városrendészettel. Felhívta a figyelmüket arra, hogy elismerték: a kapubejáró nem várakozóhely, legalábbis nem olyan, mint egy átlagos parkolóhely, hanem “speciális”. Megismételte, ha pedig így áll a helyzet, akkor ott parkolási közszolgáltatás sem nyújtható, és értelemszerűen parkolási díj sem szedhető, ennek következtében a pótdíj kiszabása jogalap nélküli volt, ezért kérte visszatérítését. Álláspontja szerint – és ezt a KecsUP-nak is kijelentette – a KRESZ rendelkezéseit a helyi önkormányzati rendelet nem írhatja felül.
Kontrariposzt
A Városrendészet gyorsan válaszolt: fenntartották korábbi álláspontjukat, hogy a szóban forgó kapubejáró közterületen helyezkedik el és ezért a közterület-használati szabályok és jogszabályok vonatkoznak rá. Miután pedig az utca díjfizetési övezetben van, így nem ingyenes a parkolás, a díjfizetés elmaradása miatt kiszabott büntetés pedig jogszerű volt, „visszatéríteni nem áll módunkban”. A hatóság „megnyugtatta” Józsefet: miután vett bérletet, a továbbiakban jogszerűen tud parkolni a háza előtt.
Olvasónk ezt az egészet továbbra is igazságtalannak tartja, de pert már nem volt kedve indítani – viszont úgy gondolta, érdemes megosztani a nagyobb nyilvánossággal a tanulságos ügyet.
