Bírósági döntés született a kormányzati kommunikáció közpénzes kampányainak vizsgálhatóságáról – számolt be a K-Monitor. A szervezet szerint eddig évente százmilliárd forintnyi közpénz ment el olyan kormányzati kampányokra, amelyek hamis állításokat és politikai ellenfeleket lejárató üzeneteket tartalmaztak, ezek jogi megítélésére azonban nem került sor. Most a bíróság kimondta: a nyomozó hatóság nem utasíthatja el automatikusan az ilyen ügyek kivizsgálását arra hivatkozva, hogy a hirdetések a kormányzati irányvonalat tükrözik.
A Budai Központi Kerületi Bíróság hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi, elutasító döntését, és helyt adott a K-Monitor felülbírálati indítványának. A feljelentés szerint a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül megrendelt állami hirdetésekre a kormány a választói felhatalmazással ellentétes módon, „nyilvánvaló hazugságokra” költött közpénzt, ami felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját.
Ilyenek voltak például a 13. havi nyugdíj „megvédése” érdekében az írott és az elektronikus sajtóban, óriásplakátokon terjesztett hirdetések, amelyekben a kormányzat az Európai Unió Parlamentjét, a magyar ellenzéket és Magyar Pétert azzal vádolta, hogy el akarják venni a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjkorrekciót – sorolja a K-Monitor.
A rendőrség korábban azzal utasította el a feljelentést, hogy a hirdetések a kormány irányvonalát közvetítik, ezért nem lehet szó hűtlen kezelésről. A bíróság azonban ezt az érvelést nem fogadta el, és kimondta: önmagában az, hogy egy kampány „kormányzati”, még nem jelenti azt, hogy közérdekű is.
A K-Monitor szerint az érintett hirdetések – például a 13. havi nyugdíj „megvédéséről” szóló kampány – valójában politikai célokat szolgáltak, és az ellenzéket támadták, ezért közpénzből nem lett volna szabad finanszírozni őket. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a nyomozó hatóság nem vizsgálta meg érdemben, igazak voltak-e az állítások, pedig valótlan információk terjesztése nem szolgálhatja a közérdeket.
A K-Monitor szerint a döntés túlmutat az adott ügyön, mivel egy hűtlen kezelés gyanúját felvető eljárásban a bíróság elvi jelentőséggel mondta ki a kormányzati hirdetések tartalmi vizsgálatának szükségességét. Az ügy precedenst teremthet más, közpénzből finanszírozott kampányok büntetőjogi megítélésében is, amelyeket a kormányzat különböző – például nemzetgazdasági, gyermekvédelmi vagy biztonságpolitikai – indokokra hivatkozva próbál legitimálni.
