A Népszava egy hosszabb cikkben arról ír, hogy a mesterséges intelligencia és a deepfake-technológia egyre komolyabb szerepet játszik a politikai kampányokban, és akár a választási folyamatokra is hatással lehet. A lap szerint a technológia fejlődése miatt ma már viszonylag olcsón és gyorsan lehet olyan videókat vagy hangfelvételeket készíteni, amelyek hitelesnek tűnnek, miközben valójában manipulált tartalmak. Olaszországban a rosszindulatú deepfake terjesztéséért egytől öt évig terjedő börtön jár, Magyarországon maga a kormánypárt használja az ellenfél ily módon való lejáratására. Lapszemle.
A Népszava szerint különösen a választási időszakokban lehet nagy hatásuk, mert egy jól időzített hamis videó vagy hangfelvétel gyorsan elterjedhet a közösségi médiában, és rövid idő alatt nagy tömegeket érhet el.
A lap több nemzetközi példát is hoz arra, hogy a deepfake-technológia milyen problémákat okozhat a politikában. Az egyik ilyen eset a 2023-as szlovák választás kampányidőszakához kapcsolódik: akkor egy hamis hangfelvétel terjedt el az interneten egy politikusról, amely azt sugallta, hogy manipulálni akarják a választást. A felvétel később hamisnak bizonyult, de a kampánycsend miatt már nem lehetett időben cáfolni. Elemzők szerint az eset hatással lehetett a választási eredményre.
A 2026-os magyar választási kampányban a kormánypárti kommunikációs gépezetben nem csak rutinszerű eszközzé vált a mesterséges intelligenciával (AI) generált, lejárató célzatú videók bevetése Magyar Péter és a Tisza Párt politikusai ellen, hanem egyes értesülések szerint orosz támogatásokkal is készítik ezeket a képsorokat – írja a Népszava.
A lap kitér arra is, hogy az Európai Unió ezért próbál szigorúbb szabályozást bevezetni. Létrehozta az úgynevezett AI Hivatalt, amely a mesterséges intelligencia alkalmazását felügyeli, és a nemzeti hatóságokkal együtt ellenőrzi a szabályok betartását. Emellett a digitális szolgáltatásokról szóló uniós szabályozás a nagy platformokat – például a közösségi médiát – is kötelezi arra, hogy figyeljék és kezeljék a választási időszakban terjedő manipulált tartalmakat.
Szigorúbb törvények Európában
A Népszava több európai ország példáját is bemutatja. Lengyelországban a választási törvény tiltja a mesterséges intelligenciával manipulált politikai tartalmak kampánycélú felhasználását. Olaszországban 2025-ben olyan jogszabály lépett életbe, amely szerint az ilyen deepfake-ek készítése vagy terjesztése akár börtönbüntetéssel is járhat. Spanyolország pedig olyan szabályozást vezetett be, amely a manipuláció pszichológiai hatásait is figyelembe veszi.
A választások egyik új kockázata
A cikk összegzése szerint a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmak a modern kampányok egyik legnagyobb kihívását jelentik. Egyetlen jól időzített, nehezen ellenőrizhető deepfake képes lehet félrevezetni a választókat vagy befolyásolni a közbeszédet, ezért több országban már jogi és technológiai eszközökkel próbálják visszaszorítani a jelenséget.
A teljes cikket elolvashatja a Népszava oldalán.
