Szombat reggel, március 14-én közösségi faültetést szerveztek a Szép utcai véderdőben, ahol őshonos facsemeték kerültek a földbe. Ez az a terület, ahol a közelmúltban végzett fakitermelés során kivágott fák látványa sokakat megrendített, és élénk vitát váltott ki. A mostani akciót Szabó Lajos erdőmérnök, a kecskeméti önkormányzat erdészeti szakirányítója kezdeményezte, és a helyiek is aktívan részt vettek a faültetésben.
A résztvevők 50–100 őshonos facsemetét ültettek el, köztük mezei szilt, vadkörtét, vadalmát, nagylevelű hársat és sajmeggyet. Az ültetést szakmai irányítás mellett végezték, miközben a közösség tagjai összegyűjtötték a területen szétszórt szemetet is. Szabó Lajos hangsúlyozta, hogy az akció célja a véderdő állapotának javítása, a biodiverzitás növelése, valamint a közösség és a természet kapcsolatának erősítése.
Mint említettük, a mostani faültetés abban a Szép utcai véderdőben történt, ahol január végén szintén az erdőmérnök szakmai irányítása alatt elkezdődött a nyárerdő felújítása, és ennek kapcsán a legmarkánsabb beavatkozással, egy fakitermeléssel szembesültek a környék lakói. Tóth Szilárd önkormányzati képviselő és több lakos is akkor negatív véleményét fejezte ki a vágással szemben, Tóth a munkálatok leállítását is kérte.
A szombati ültetéssel kapcsolatban Szabó Lajos a KecsUP Híreknek elmondta, hogy azon gyerekekkel együtt mintegy 15 fő vett részt. A szakember kiemelte, hogy az esemény egy átfogó, négy évvel ezelőtt Kecskemét önkormányzata részére megírt modern szemléletű erdőkezelési koncepció része. „Ez egy faültetési akció, de ennél sokkal többről szólt” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a koncepció a lakossági kommunikációra és a fenntarthatósággal kapcsolatos nevelésre is fókuszál. Szavai szerint az aktív részvétel célja, hogy a kisebb erdőkezelési, valamint közösségfejlesztő munkák elősegítsék a város és a lakosság közötti kommunikációt, és az emberek figyelmét a fenntartható életmód felé irányítsa.
Hozzátette: az ültetés során a kiválasztott fafajok a helyi éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodnak. „Olyan fákat ültettünk, amelyeknek esélyük van megmaradni a száraz, homokos területen, például mezei szil, nagylevelű hárs, sajmeggy és vadalma. A lakóközelben ezek a fafajok jótékony hatással vannak az életközösségre és növelik a biodiverzitást” – magyarázta.
Szabó Lajos beszámolt a nehézségekről is: a terület – az idősek elmondása alapján – korábban nádas volt, majd építési törmelékkel töltötték fel, még a most ott évő idős nyárfaerdő telepítése előtt, így az ültetőgödrök kiásása, de még a fúró használata is komoly kihívást jelentett. Kiemelte a lakosság bevonásának fontosságát a faültetés fenntartásában: néhány környékbeli lakos vállalta, hogy locsolja a fákat. Hangsúlyozta a vízmegtartási lehetőségek, például a csapadék területre vezetésének szerepét is.
„Általában nem szoktunk erdőterületeket locsolni, hiszen ezek viszonylag nagy kiterjedésű területek, és a locsolás megfizethetetlen erőforrást igényelne. Ugyanakkor a mostani, egyre szárazabb klíma miatt érdemes elgondolkodni a vízmegtartási és vízvisszatartási lehetőségeken, például a csapadék erdősebb, fásabb területekre vezetésén a település közelében” – mondta az erdészmérnök.
A szakember elmondta, hogy a közeljövőben további lakossági faültetések várhatók: a Vízmű utcai védőterületen március 16-án, hétfőn délután, továbbá a Melinda parkban március 18-án.
A véderdőkkel kapcsolatban korábban ebben a cikkünkben írtunk:
