A Kecskeméti Sportiskola (KESI) jégkorong szakosztályának korábbi vezetőedzője a bírósági előkészítő ülésen nem fogadta el az ügyészség által számára indítványozott egy év hat hónap felfüggesztett börtönt, ezért indult el a büntetőper, amelyről kizárták a sajtót a kiskorú sértettek miatt. A szerdai első tárgyaláson információink szerint hat tanút hallgattak meg, vallomásaik döntő részben alátámasztották a vádat. Sz. István elnöke egyébként a Fidesz-közeli Térségi Kulturális Korzó Egyesületnek, amely a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül, az elhíresült Hankó-csomagban 8 millió forintos támogatásban részesült.
Tavaly decemberben derült ki, hogy Sz. Istvánnal, a KESI jégkorong szakosztályának korábbi vezetőedzőjével szemben öt rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emeltek vádat (erről itt írtunk).
Erőszakos viselkedés, fékezhetetlen indulat, fizikai bántalmazás, vulgáris, megalázó kifejezések, módszeres megfélemlítés – többek között ez jellemezte módszereit a Kecskeméti Járási Ügyészség vádirata szerint.
A vádhatóság azt közölte, hogy 2021 és 2023 nyara között Sz. István edzői tevékenysége során súlyosan megszegte a kiskorú gyermekek neveléséből és felügyeletéből eredő kötelezettségeit.
„Az eredményorientált edző nem a kiskorúakhoz illő pedagógiai módszereket alkalmazott, sportszakemberhez nem illő trágár, megalázó, vulgáris kifejezéseket használt, kiabált a kiskorú sportolókkal folytatott kommunikáció során” – ez áll a vádiratban.
Viselkedése egyre erőszakosabbá vált, fékezhetetlen indulatba jött, tört-zúzott. Jelenlétében az edzés feszült, nyomasztó volt. Számos esetben előfordult részéről fizikai bántalmazás: hátba vágás, elgáncsolás, ütővel a fejet védő sisak védőrácsába vagy a sípcsontvédőbe ütés, továbbá a védőrácsba belenyúlva rángatás. Nem állt tőle távol a módszeres megfélemlítés, és a gyerekek egymás ellen hangolása sem – ezt állapította meg az ügyészség.
Sz. István ügyvédje az előkészítő ülésen azt mondta: a bíróságnak figyelembe kell vennie, hogy a jégkorong kontakt sport, a szakembereknek fel kell készíteniük tanítványaikat a mérkőzéseken előforduló durvaságokara, „a magas adrenalin okozta verbális és testi összeütközésekre”.
Dr. Turkevi-Nagy Klaudia szerint amit védence tett, még bizonyítottság esetén sem minősíthető súlyos kötelességszegésnek, mert nem ütközött a sporttörvény rendelkezéseibe, „legfeljebb etikai vétségként értelmezhetők”, „kizárólag erkölcsi normákat sértett”.
A tárgyalásról az előkészítő ülés után a bíró kizárta a sajtót és a nyilvánosságot a kiskorú sértettek személyiségi jogainak védelmére hivatkozva.
Bővebben itt lehet olvasni az előzményekről.
Az első tárgyalást május 20-án, szerdán tartották meg a Kecskeméti Járásbíróságon. Információink szerint a bíró hat tanút hallgatott meg – edzőket, a jégpálya korábbi üzemeltetőjét, jégpályamunkást. Úgy tudjuk, vallomásaik döntő részben alátámasztották a vádat. A tárgyaláson a vádlott is tehetett volna fel kérdéseket, de mindig jelezte, hogy a védője fog beszélni helyette.
Így látja a vádlott védekezését egy szülő
Mint megírtuk, Sz. István védője az előkészítő ülésen azzal érvelt: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a sértettek, azaz a gyerekek jégkorongoztak. Az ügyvédnő szerint a sportág jellege nagyban meghatározza az edző módszereit, amelyekkel felkészíti tanítványait az „erőszakosnak mondható és veszélyes” sportágban való helytállásra.
„Adott sportágban elsajátítandó képeségek határozzák meg a nevelési-edzői kötelességeket és feladatokat, melyeket általánosságban nem lehet értelmezni. Példának okáért a kontakt sportok más kvalitást, habitust, és fegyelmezettséget követelnek meg, mint egy lazább, testi kontaktustól mentes sportág esetében. A sportszakembernek ezért fel kell készítenie a kontaktsportot űző sportolókat a pályán, mérkőzések közben előforduló erőszakos jellegű eseményekre is, az ebből következő sérülések lehetőségére, annak elkerülésére, a folyamatos feszültségek és a mérkőzéseken állandóan jelenlévő magas adrenalin okozta verbális és testi összeütközésekre” – összegzett dr. Turkevi-Nagy Klaudia.
Erre a véleményre reagált szerkesztőségünknek egy szülő, aki korábban beszélt az esetekről a Magyar Jégkorong Szövetséggel és edzőkkel, és mint elmondta, ezek a szakemberek is egyértelművé tették: az Sz. István által napi szinten alkalmazott módszerek nem elfogadhatóak a nagypályás, rendes jégkorongban sem, nemhogy a kispályás, rekreációs 3×3-as jégkorongban. „Bizonyos esetekre azt mondták, hogy azonnal rendőrt kellett volna hívni” – fogalmazott az édesapa.
Álláspontja alátámasztására több dokumentumra felhívta a figyelmünket.
“A kispályás bajnokságok célja, hogy szervezett versenyzési módot biztosítson azon sportszervezetek számára, amelyek infrastrukturális vagy létszámbéli lehetőségeik miatt a nagypályás bajnokságok küzdelmeiben nem tudnak részt venni. A versenyzés mellett ezen bajnokságok elsődleges küldetése azonban, hogy a játékosokkal, szülőkkel és sportszakemberekkel megszerettesse a jégkorongot, illetve elkötelezetté tegye őket a sportág mellett. Semmiképpen nem terepe azonban a túlzásba vitt edzői önmegvalósításnak, az agressziónak és rasszizmusnak, a másik csapat játékosainak és a játékvezetők megfélemlítésének, szidalmazásának, bántalmazásának vagy megalázásának. Ezen bajnokságok a jégkorong, mint sport és mint játék élvezetéről szólnak. Nyomás nélkül! A játék öröméért!” – ez olvasható a 3×3 (kispályás) bajnokságok szabályzatában.
A büntetéseknél pedig ez szerepel: “Ahogy a női jégkorongban, úgy korosztálytól függetlenül a kispályás jégkorongban sem engedélyezett a testjáték, a férfi játékosok számára sem.”
„Hogy még kisebb legyen a nyomás a játékosokon, U12-es korosztályig, azaz 12 éves korig még az eredményt sem számolják a mérkőzéseken, csak az időt mérik, a táblán végig 0-0 szerepel. A szülők, edzők sem számolhatják – persze magukban igen -, de sehol sem lehet megjelentetni, hogy ‘nem számoltuk, de azért 13-6-ra nyertünk’. Ez szigorúan tilos!” – folytatta a szülő.
A szövetség etikai és gyermekvédelmi szabályzata pedig többek között ezt írja:
- „A sportoló, tisztségviselő, sportszakember köteles (…) példamutató magatartást tanúsítani a fiatal sportolók, sporttársai, szakembertársai és tisztségviselő társai felé.”
- „…tilos a gyermeket bármilyen módon bántalmazni, beleértve a fizikai, érzelmi bántalmazást, szexuális zaklatást…”
- „…tilos a gyermekkel szemben fenyegetést, kényszert alkalmazni…”
- „…tilos a gyermeket emberi méltóságában sértő, becsmérlő kifejezésekkel illetni…”
- „…a gyermekkel foglalkozó sportszakembernek nyitottnak kell lennie a gyermekkel szemben, teljesítményét korának megfelelően, lehetőleg építő jellegű visszajelzésekkel kell értékelnie…”
Elküldte az MJSZ edzői magatartási kódexét is, eszerint „a gyermekbántalmazás bármilyen formája elfogadhatatlan”, valamint „az edzésen és mérkőzésen előforduló hangos szó kizárólag pozitív és támogató lehet”.
„Az, hogy az etikátlan, amit az edző művelt, az nem kérdéses. Az ügyész és szerintünk is bőven kimeríti a kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállását. De a döntés természetesen a bíróságé” – mondta az édesapa.
Már nem jégpályamunkás
„A hatósági tájékoztatás alapján az MJSZ a Képesítési Szabályzata szerint eljárva az érintett sportszakember működési engedélyét ideiglenesen visszavonta a bírósági eljárás jogerős befejezéséig” – tájékoztatta szerkesztőségünket korábban a Magyar Jégkorong Szövetség.
Tudomásunk szerint a szülők között felemás volt a döntés (mint általában Sz. István tevékenységének) megítélése: többen elképzelni sem tudják róla az ügyészség által közölteket, főleg a fiatalabb korosztályokba tartozó, a szakosztályhoz az elmúlt egy-két évben csatlakozó gyerekek szülei; míg a 13-14 éves és náluk idősebb tinédzserek családja általában nagyon rossz véleménnyel van Sz. Istvánról.
Sz. István edzői felfüggesztése után mégis dolgozhatott tovább a szabadidőközpontban (új nevén a Benkó Zoltán Parkban) lévő, sátorral fedett jégpályán. Ugyanis edzői munkája mellett párhuzamosan már addig is foglalkoztatták a csarnok üzemeltetésében dolgozó jégpálya munkásként a Hírös Sport Nonprofit Kft.-nél, és sokáig ez nem is változott (az is egy jó kérdés, mit is csinált a fizetésért, hiszen az év egy jelentős részében nem is működik a 20×40 méteres fedett jégpálya).
Tehát az a helyzet állt elő, hogy az igen súlyos bűncselekményekkel megvádolt edző más pozícióban továbbra is ott maradhatott a bűncselekmények elkövetésének a helyszínén, a gyerekek közelében.
„Ez a sértettek, áldozatok semmibevétele” – jelentette ki még télen egy szülő portálunknak.
Egy közérdekű adatigénylésünk során viszont kiderült: megszűnt ez az állapot. Mint megtudtuk, Sz. István munkaviszonya április 23-án közös megegyezéssel megszűnt a Hírös Sportnál.
„A jégpálya zárva tartása alatt rendezvényszervezőként dolgozott, feladata a területek előkészítése, eszközök pakolása, elrendezése volt” – közölte a KecsUP Hírekkel a Hírös Sport.
Szerkesztőségünk viszont olyan információt kapott, hogy ez egy „kamu állás volt”; a volt vezetőedző a jeges szezonban is csak átlagosan hetente kétszer jött Kecskemétre.
Sz. Istvánnak a vádemeléskor is küldtünk emailben kérdéseket, hívtuk, SMS-t küldtünk, de nem válaszolt, a bírósági előkészítő ülés előtt is kértünk volna tőle nyilatkozatot, de nem kívánt válaszolni.
A Hankó-csomagban 8 millió forintot kapott Sz. István egyesülete
Sz. István neve egy kecskeméti Fidesz-közeli egyesülettel kapcsolatban is felmerült: mint azt megírtuk, ő az elnöke az úgynevezett Térségi Kulturális Korzó Egyesületnek, amelynek se híre, se hamva, mégis 2026-ra a Városi Civil Alap keretéből 4 millió forintot ítéltek meg a szervezetnek, az elmúlt években pedig további legalább 8 millió forint támogatást kaptak.
Ezenfelül az egyesület a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül, az elhíresült Hankó-csomagban a 2026-os kulturális programjaik megvalósítására 8 millió forintos támogatásban részesült, 2025-ben pedig a BGA-tól 5,5 millió forintot nyertek el.
Mindezt úgy, hogy semmi nyomát nem találtuk, hogy az egyesület bármit is megvalósított volna a maga elé kitűzött célokból az elmúlt öt évben. Sem rendezvényről, sem akármilyen más programról, sem együttműködésről, sem weblapról, kiadványról, sem bármilyen publikációról nincs híradás, tudósítás, beszámoló, poszt, fotó – semmi. A tavalyi évről még nincs fent a beszámolójuk a bírósági nyilvántartásban.
Az egyesület soraiban feltűntek kecskeméti kormánypárti önkormányzati képviselők – Gál Zsombor és Papp Zoltán -, Kispál Balázs, a Hírös Sport Nonprofit Kft. jelenlegi ügyvezetője, a korábbi elnök pedig Farkas Ildikó, Kunadacs polgármestere volt, aki 2022-ben aktívan Salacz László fideszes országgyűlési képviselő (és képviselőjelölt) mellett kampányolt és a Salaczra való szavazásra buzdított (a mostani kampányban is rendszeresen megosztotta a politikus posztjait).
Kapcsolódó cikkek:
Kecskeméti ügyészség: bántalmazta a rá bízott gyerekeket a helyi jégkorongedző
