Az aktív Magyarországért felelős Kormánybiztosság közlekedési és kerékpáros továbbképzést szervez Hollandiában. A szakmai tanulmányi útra megyei jogú városok és kerületek polgármesterei, főépítészei jelentkezhettek – adja tájékoztatásul közösségi oldalán Révész Máriusz kormánybiztos.
A program célja, hogy a városi döntéshozók lássák, mit tesznek a holland városokban a kisebb környezeti terhelésért, az alacsonyabb forgalomért és hogyan tudják összehangolni a kerékpáros fejlesztéseket a közlekedés többi résztvevőinek érdekeivel.
A kérdésünk az, hogy Kecskemétről a mostaninál sokkal jobb kecskeméti kerékpáros közlekedésért a kecskemétiek Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert vagy Öveges Lászlót, aki 1985-90 között, majd 2009-től Kecskemét főépítésze, küldjék-e tanulni Hollandiába a kerékpáros közlekedés fejlesztéséről? Öveges 2015-ben, mint az ország „legtökösebb hivatalnoka” került be az országos sajtóba, amikor egyirányúvá változtatták az egyik legnépszerűbb „egérutat”, nem mellesleg pont ebben az utcában lakik a főépítész. (Az erős visszhang után, végül visszaállították a régi rendet.)
Miért fontos ez a kérdés, ami egyébként nem fricska
A kecsUP-on több írásunkban jártuk már körül a kecskeméti (nem csupán kerékpáros) közlekedés buktatóit és fejlesztési terveit.
- Megnéztük, hogy miért tragikusan használhatatlanok a belvárosi körforgalmak, a Petőfi Sándor utca – Dobó István körút kereszteződésénél és a Batthyány utcán. És azt is megmutattuk, lenne megoldás.
- Bemutattuk, hogy a fenntarthatónak hívott közlekedésfejlesztés címén miként folytak el euró milliók az autós problémák kezelésére Kecskeméten. És azt is, hogy milyen küzdelmekkel jár egy kerékpárosnak a belvárosban és a kiskörút vonzásában közlekedni.
- Írtunk arról is, hogy a kerékpározás pénzügyi támogatásával jelentősen változhatna a kecskeméti közlekedés, ami kedvező hatással lenne az egészségünkre, de gazdasági és össztársadalmi előnyökkel is járna. És a levegőminőség javítására irányuló lehetséges intézkedésekről is.
- Azt a tabunak számító kérdést is feltettük, ha Ön Kecskemét polgármestere lenne, egysávosítaná-e a kiskörutat a busz/kerékpár javára? Hat-hat ellenérvet és mellette szóló érvet szedtünk össze, amire több mint 730-an válaszoltak.
- Két részes cikkben jártuk körül, hogy Kecskemét belvárosának közlekedése a valóságban miért csupán csak névlegesen zéró emissziós zóna. És összeszedtük, hogy a kiskörút közlekedésének problémái több mint 10 éve aktuálisak.
- Hírt adtunk arról is, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Kecskemétet 2020-ban „kerékpárosbarát településsé” nyilvánította, amire a Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete sajtóközleményben úgy reagált, hogy: „A bukást ugyan elkerüli, de a közepest nem érdemli meg!” a város.
- És tudósítottunk Kecskemét első radikálisabb hangú critical mass akciójáról, ahol szájmaszkos biciklisek elfoglalták a kiskörutat. A kerékpáros menettel arra hívták fel a figyelmet, hogy jobb lenne, ha a belvárosban nem közlekednének a levegőt szennyező autók.
- Alámerültünk annak a lélektanának is, hogy a döntéshozók ugyan kevesebb autót szeretnének a belvárosba, de a „hogyan” mégis bénítólag hat rájuk. Miért is? Mert politikailag visszaüt? Vagy azért, mert minden változás ellen tiltakozik a megszokotthoz ragaszkodó életvitelünk?
A kecsUP-on kiemelt kérdésként foglalkozunk Kecskemét közlekedésével, amiről jó lenne hamarosan úgy beszélni és írni, ami inkább kevesebb bosszúságot okoz, mint fejtörést. Ezért, ha városunk első számú vezetőjét vagy főépítészét elküldjük egy nálunknál fejlettebb kerékpárosbarát országba, hátha hoznak haza Kecskemét számára hasznosítható tapasztalatokat. Hiszen tanulni mindig hasznos, főleg, ha az a közösség széles tagjai számára is kedvező hatással vannak. Meglátjuk.
