Megvolt a magyar vadászrepülőgépek első éles bevetése a mostani baltikumi misszióban: a Balti-tenger fölött elfogták és azonosították azokat az orosz repülőgépeket augusztus 8-án, amelyek nem teremtettek rádió kapcsolatot a légiforgalom irányítással, nem rendelkeztek repülési tervvel és nem használtak válaszjeladót. Vélhetően nem ez az utolsó eset, amikor orosz gépek miatt kell a magyar pilótáknak felszállniuk, hiszen döntő többségében ők adnak feladatot a baltikumi légtérrendészetben részt vevő NATO-tagországok pilótáinak.
Mint arról beszámoltunk, négy Gripen vadászrepülőgép és mintegy 80 fős magyar kontingens települt ki a litvániai Šiauliai-ban lévő repülőbázisra, ugyanis augusztus 1-jétől négy hónapig ismét a Magyar Honvédség légiereje biztosítja Észtország, Lettország és Litvánia légterének védelmét, Olaszországgal és Spanyolországgal közösen.
A honvedelem.hu-n megjelent hír szerint egy héttel azután, hogy az MH Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegysége átvette a szolgálatát, megtörtént a magyar Gripenek első éles riasztása.
A magyar vadászrepülőgépeket augusztus 8-án, pénteken azonosítatlan repülőgépek miatt emelték a magasba. Mint a honvedelem.hu írja, a Gripenek helyi idő szerint 11 óra 26 perckor, 11 ezer méteres magasságon, a nemzetközi eljárásrendnek megfelelően, a Balti tenger felett sikeresen elfogtak és azonosítottak olyan repülőgépeket, melyek nem teremtettek rádió kapcsolatot a légiforgalom irányítással, nem rendelkeztek repülési tervvel és nem használtak válaszjeladót. Ezért a NATO németországi Egyesített Légivezetési Központja elrendelte az Alpha, azaz az éles riasztást. Az elfogást, valamint az azonosítást követően a Gripenek visszatértek litvániai állomáshelyükre.
Hogyan történik egy elfogás? Megközelítik a célpont repülőt, leolvassák a függőleges vezérsíkon lévő számot, beazonosítják a géptípust, esetleg fotót is készítenek róla. A begyűjtött adatokat továbbítják a főparancsnokságnak, onnan jön az utasítás, hogy folytatni kell a követést-kísérést, vagy visszatérhetnek a repülőbázisra.
A balti országok 2004-ben csatlakoztak a NATO-hoz, és miután Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik vadászgépekkel, légterük védelmét azóta rotációs rendszerben a szövetséges országok – köztük Magyarország – biztosítják, négyhónapos váltásokban. A Magyar Honvédség negyedik alkalommal települ ki a Baltikumba, a litvánai Šiauliai-ban lévő repülőbázisról látják el feladataikat, olasz és spanyol hajózókkal és repülőműszakiakkal közösen (Magyarország a váltás vezető nemzete).
A nemzetközi alakulatoknak leginkább az orosz repülőgépek adnak okot. Gyakran a Szentpétervár és az orosz exklávé Kalinyingrád között haladó repülőgépek a vétkesek.
- 2015-ben – amikor a magyarok először csatlakoztak a Balti Légtérrendészeti misszióhoz, a magyar vadászgépeknek 25 éles elfogása volt, mindannyiszor orosz gép.
- 2019-ben három és fél hónap alatt 42 éles riasztást kaptak a magyarok, akkor is mindig a nemzetközi szabályok ellen vétő orosz repülőgépek miatt. A kontingens akkori parancsnoka, Ugrik Csaba dandártábornok azt nyilatkozta a sajtónak, köztük jelen sorok írójának (akkor még a Petőfi Népe/Baon.hu munkatársaként): „az oroszok egy tízes fokozatú agresszivitási skálán néha elmennek a hetesig”.
- 2022-ben a balti légtérrendészeti misszióban a magyar Gripeneknek 19 éles riasztásuk volt, pontos adatot nem találtunk, hányszor történt orosz gép miatt, de azt biztos, hogy akkor is fogtak el orosz gépeket.
Augusztus 5-én, kedden litván kormány két minisztere a NATO azonnali légvédelmi segítségét kérte kedden, miután kiderült, hogy egy, a múlt héten a területén talált orosz drón robbanóanyagot szállított – írta meg a Telex.
