Hiába állította le Donald Trump utasítására az amerikai kormány a USAID kelet-közép-európai programjait, a szervezet elleni dezinformációs kampányok azóta sem szűntek meg – sőt, tovább erősödtek. Az amerikai fejlesztési ügynökség démonizálása a régió számos országában eszközzé vált a civil társadalom, a független sajtó és a politikai ellenfelek elleni belpolitikai harcban. A propaganda egyik főszereplője az oroszbarát narratíva – de a helyi politikusok is előszeretettel támaszkodnak rá.
USAID: egy megszűnt célpont, ami tovább él az álhírekben
Az USAID, az Egyesült Államok legnagyobb nemzetközi fejlesztési és segélyszervezete, hosszú éveken át támogatott demokratikus intézményeket, civil szervezeteket, oktatási projekteket és jogvédelmi kezdeményezéseket Közép- és Kelet-Európában. Donald Trump elnöksége alatt azonban az amerikai kormányzat – a „külföldi beavatkozások” elleni fellépés jegyében – visszavonta a szervezet több régiós programját, és szinte teljesen leállította annak működését ebben a térségben.
A leállás azonban nem jelentette azt, hogy a USAID „kikerült volna a képből”. Éppen ellenkezőleg: a szervezet a távollétében is főszereplője maradt az összeesküvés-elméleteknek, különösen az oroszbarát és populista politikai szereplők kommunikációjában. A Free Press for Eastern Europe jelentése szerint a propaganda intenzitása a USAID kivonulása után ugrásszerűen megnőtt – az ellenség már nem aktív, de még mindig hasznos, mint bűnbak.
A CIA fedőszervezete? Trollgyár és választásbefolyásolás?
A dezinformációs kampányok célja egyértelmű: a USAID-et démonizálni, és ezáltal gyengíteni a nyugati finanszírozású, független társadalmi és sajtószereplőket. A narratívák gyakran egyenesen Moszkvából származnak, és olyan vádakat tartalmaznak, mint hogy az USAID kapcsolatban áll Soros Györggyel, titkos biolaborokat működtet, vagy épp a CIA fedőszervezeteként tevékenykedik.
A vádak gyakran konkrét számokra és fiktív tényekre épülnek: Ukrajnában például az USAID-et azzal vádolták meg, hogy 6,2 milliárd dollárt „eltüntetett” az amerikai segélyekből, Lengyelországban pedig egy hamis bejegyzés szerint a szervezet hárommillió szavazót akart Donald Tusk oldalára állítani. Ezek az állítások rendre elérnek milliókat, különösen olyan politikai szereplők erősítik meg őket, mint Donald Trump vagy Orbán Viktor. A civil szervezetek, független újságírók és NGO-k sok országban váltak célponttá: nemcsak szóbeli támadások, hanem pénzügyi megszorítások is sújtják őket.
Magyarországon különösen érzékenyen érintette a támogatások befagyasztása a szektort, miközben a politikai vezetés nyíltan listázást kért az USAID-től támogatást kapó szereplőkről. A dezinformációs hullám a választások közeledtével rendre felerősödik – a cél továbbra is a „külföldi érdekek” elleni belpolitikai kampányok fenntartása.
A vádak nem csak a múltról szólnak: a jelenlegi politikai kontextusban is kényelmes eszközt kínálnak a hatalom számára, hogy hiteltelenítsék a velük szemben álló civil szervezeteket, újságírókat vagy akár ellenzéki pártokat. Magyarországon a USAID által korábban támogatott szervezeteket gyakran éri az a vád, hogy külföldi befolyás alatt állnak. A támogatás leállítása nemcsak anyagi nehézségeket hozott magával – több program ellehetetlenült –, hanem aktív gyűlöletkampányokat is szított.
A magyar, szlovák és cseh kormányok egyaránt listákat kértek Washingtonból arról, hogy kik kaptak USAID-támogatást – mondván, ezek az emberek „külföldi érdekeket szolgálnak”. Eközben az NGO-k elleni narratívák nemcsak mennyiségükben, hanem agresszivitásukban is fokozódtak, főként azok ellen a szervezetek ellen, amelyek nyugati pénzügyi háttérrel működnek. A magyar kormány évek óta kampányol a „külföldről támogatott” civilek ellen, és ezt az érvrendszert egyre többen veszik át a régióban.
