Megkönnyebbülhetnek a társasházak, a jelek szerint egyelőre nem kell füvet nyírniuk

A társasházak közötti zöldfelületek nem tartoznak a zöldsáv fogalmába – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium a kecskeméti önkormányzattal.

Mint arról korábban beszámoltunk, július 1-jétől egy kormányrendelet – a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló, röviden TÉKA – előírja, hogy az ingatlantulajdonos köteles:

• tisztán tartani a háza előtti járdaszakaszt,
• járda hiányában a kerítéstől mért egy méter széles közterületi területsávot fenntartani és
• ha az ingatlana előtti járda mellett közterületi zöldsáv is található, gondoskodnia kell annak fenntartásáról és gondozásáról az útszegélyig.

Csakhogy bővebben nem fejtik ki, fenntartás és gondozás alatt pontosan milyen tevékenységeket kell érteni. Parlagfű-mentesítés, gereblyézés, avar összegyűjtése, évi többszöri fűkaszálás, hólapátolás, sózás-síkosságmentesítés közül melyiket, vagy akár az összeset?

A kérdés azért nem mindegy, mert a TÉKA és magyar építészetről szóló törvény szankcionálást, bírságot is előír a kötelezettség elmulasztása esetére.

Meddig tart a társasház felelőssége? – Városházi fórum a közterületfenntartás megváltozott szabályozásáról

A közparkok, közkertek esetén egyértelműnek tűnik, hogy a feladatok az önkormányzatnál maradnak. Nem minden részlet világos ugyanakkor a közlekedési területek (például út, padka, vízelvezető árok, járda, kerékpárút) és az olyan beépítésre nem szánt területek esetében, amelyek jellemzően társasházak, lakótelepi tömbök – úgynevezett úszótelkek – között/körül helyezkednek el, zöldfelülettel, parkolóval.

A júniusi közgyűlésen az hangzott el, mindez nagy terheket róna a lakosságra, főleg a társasházakban élőkre. Hogyan oldanák meg ezt azok a lakóközösségek, ahol főleg idős személyek a tulajdonosok? Vélhetőleg vállalkozók megbízásával, ami viszont kiadásokat jelentene a házaknak.

Közös képviselőktől hallottunk az elmúlt hetekben olyat is, hogy a lakók inkább kivágatnák a fákat, csak hogy ne kelljen „bajlódniuk” a lehullott levelekkel – nyilván nem az ilyen „megoldások” elérése lenne a cél. Sokan azon is felháborodtak, hogy a város ezzel egy kiadós terhet tesz át a válláról a lakosságra, és emiatt az önkormányzatot hibáztatták – „védelmükben” annyit mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy ez az ötlet nem Kecskeméten pattant ki a fejekből, hanem egy országos szabályozásról van szó.

Végül a júniusi testületi ülésen az a döntés született, hogy december 31-ig a hatóságok méltányosan fognak eljárni, a lakosságot tájékoztatják, a nem egyértelmű szabályok tisztázása érdekében pedig az önkormányzat megkeresi a minisztériumot.

Az október 2-ai közgyűlésre készült, Fekete Gábor alpolgármester által jegyzett előterjesztésből kiderül, ez megtörtént. Az anyag szerint megkérdezte például a minisztériumot, mit kell érteni pontosan a zöldsáv fogalma alatt, bármelyik övezetben vagy csak a közlekedési, közmű- és hírközlési övezetekben lehet értelmezni ezt a fogalmat? A társasházak közötti széles zöldfelületek, közparkok, közkertek is ide tartoznak-e? Településképi szempontból mit jelent a zöldsáv fenntartása, gondozása? Várható-e a közeljövőben a fenti kérdések kapcsán a jogszabályok módosítása, pontosítása?

A város által kapott minisztériumi útmutatásban arra is felhívták a figyelmet, hogy a TÉKA cikk elején említett, július 1-jétől érvényes szabálycsomaga „Kecskeméten nem alkalmazandó az új településrendezési terv megalkotásáig, jelenleg alkalmazhatósági akadály áll”. Ennek oka pedig az, hogy amikor a város mostani településrendezési terve készült, a témát szabályozó kormányrendelet akkor nem tartalmazott előírást a zöldsáv fenntartása, gondozása és településképi kötelezés alkalmazása kapcsán.

A minisztérium azt is közölte, hogy „a zöldsáv fogalma alatt az utak melletti, hosszanti sávban elhelyezkedő zöldfelületeket kell érteni. A közkertek, közparkok, a nagyobb, egybefüggő, épületeket körbefogó, foltszerű zöldfelületek nem tartoznak ide. Így az úszótelken álló társasházak közötti zöldfelületek sem tartoznak a zöldsáv fogalmába”. A tárca jelezte, hogy ezt jogszabályban is tervezi pontosítani.

A zöldfelület fenntartása a válasz szerint „a különböző hatásokból származó leromlás ellensúlyozását, mennyiségi és ökoszisztéma szolgáltatásuk minőségének megőrzését jelenti”.

Hogy mik a követelmények, azt a településképi rendeletben kell megállapítani, csak ez alapján szankcionálhat az önkormányzat. Ám az ehhez szükséges rendeletalkotási felhatalmazásról még további egyeztetések folynak majd, és a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Irodájával is további egyeztetések kellenek ahhoz, hogy miként határozzák meg a követelményeket.

Ebből nagyon úgy tűnik, hogy még jóideig nem lépnek életbe az új szabályok, és addig a mostaniak maradnak hatályban.

Az ingatlanok előtti közterület tisztántartására, fenntartására vonatkozó elvárt feladatokat most két önkormányzati rendelet szabályozza.

A köztisztaságról és a hozzá kapcsolódó intézkedésekről szóló rendelet szerint:

• az ingatlanhasználó köteles gondoskodni az ingatlan előtti burkolattal ellátott járda, kijelölt gyalogút, gyalog- és kerékpárút hó- és síkosság-mentesítéséről és tisztántartásáról 3 méteres szélességben (ha annál keskenyebb, akkor teljes szélességben).
• Emellett tisztán kell tartani a közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő edényt és annak 2 méteres környezetét.

A másik, témát szabályozó önkormányzati rendelet még 1999-es, ez a zöldfelületek (parkok, játszóterek, labdaterek, egyéb zöldfelületek) védelméről, létesítéséről, fenntartásáról és a köztéri szobrok védelméről szóló rendelet.

Ebben a következő áll:

• Aki a telekhatár és az úttest közötti zöldfelület, zöldsáv fenntartását, kaszálást, gereblyézett rend biztosítását a telekhatártól számított 4 méter szélességben nem végzi el, azzal szemben a jegyző közigazgatási bírságot szabhat ki.
• Tilos az útszakaszt határoló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül a kiemelt szegéllyel nem rendelkező utak melletti zöldsávon, valamint e rendelet szerinti zöldfelületeken járművel közlekedni, várakozni, járművet javítani vagy tisztítani. Aki ezt mégis megteszi, azzal szemben a jegyző közigazgatási bírságot, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.
• Tilos a főtér gyepfelületein 0 óra és 7.00 óra között tartózkodni.
• Tilos a zöldfelületeken állatot legeltetni, kutyát sétáltatni, kivéve a kijelölt kutyafuttató helyeket.
• Tilos zöldfelületen a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényt jogellenesen megcsonkítani, aki ezt megszegi, arra a jegyző közigazgatási bírságot szabhat ki.

Ugyanez a rendelet egyébként azt is kimondja, hogy a zöldfelületek fenntartásáról az önkormányzat által megbízott szervezet gondoskodik, az éves költségvetésben rendelkezésre álló keretösszeg erejéig, feladatait, valamint az általa kezelt zöldterületek megnevezését egyedi szerződés szabályozza.