Kecskemét-Hetényegyháza határában három korszak településeire, valamint egy bronzkori karperecre és egy szintén korabeli fiatalember csontvázára leltek a régészek.
Fazekas András Kristóf ásatásvezető régész, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: az északi elkerülő nyomvonalán a régészek a Magyar Nemzeti Múzeum alvállalkozójaként 800 négyzetméteren végeznek próbaásatásokat.
Már 40 centiméter mélységben három korszak települései bontakoztak ki. Egyrészt Árpád-kori gödrök, árkok, padlóval rendelkező házak nyomaira bukkantak. Másrészt előkerültek egy szarmata település hasonló típusú objektumai, illetve egy bronzkori árok is. Különlegesnek számít az a késő bronzkori karperec, amely a Krisztus előtti második évezredre tehető – tette hozzá.
A régész szerint a Hetényegyháza határában felfedezett árkot akkor áshatták, amikor a trójai háború zajlott a mai Törökország területén. Az ékszert feltehetően a munkák során veszíthette el a viselője. A karperec mellett bronzkori kerámiákat is találtak.
„A próbaásatások során viszonylag magasan, a földfelszíntől harminc centiméterre egy csontvázat is találtak, amely feltehetően egy fiatalember maradványa. A temetkezési szokás alapján ez is a késői bronzkor időszakára keltezhető” – mondta el a szakember.
A korszakban az elhunyt végtagjait szorosan a test mellé felhúzták és az oldalára fektették a sírokban, vagyis a halottakat igen gyakran zsugorított pózban helyezték el. A bronzkori fiatalember csontvázára is így találtak rá. A Magyar Nemzeti Múzeum által meghatározott helyszíneken folytatódik majd a régészek munkája a próbaásatásokat követően.
via Hello Vidék
