Biztosítani kell a társadalmi egyeztetést az érintett városrészek lakosságával, civil szervezeteivel és szakmai testületeivel az új rendelet előkészítése során – írta Siposné Bodrozsán Alexandra és Gyuris Dávid, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület két képviselője.
Frissítés: Facebook-kommentben Kordik Szabolcs, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselője jelezte, hogy az MKKP is „már beadta az indítványt, de sose baj ha kétszer is megy”.
Mint arra nemrég egy cikkben felhívtuk a figyelmet, Kecskeméten sok a zártkertként nyilvántartott telek, ezért itt is különösen érdekes helyzetet teremthet az az augusztusban hatályba lépett törvénymódosítás, melynek értelmében a helyi önkormányzatok egy rendelettel dönthetnek arról, hogy az adott település külterületén fekvő, zártkert jogi jellegű ingatlanok tulajdonosai kérelmezhessék a földhivatalnál az ingatlan művelési ágból történő kivonását.
Siposné Bodrozsán Alexandra és Gyuris Dávid a napokban indítványt nyújtottak be Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterhez, javasolva, hogy Kecskemét mielőbb alkossa meg az erről szóló helyi rendeletet.
Mint leírták, Kecskemét közigazgatási területén több ezer zártkerti ingatlan található, különösen Felsőszéktó, Hetényegyháza, Úrihegy, Kisfái, Kiskertváros,
Kadafalva, Méntelek, Máriahegy, Budaihegy és Borbás területén. A két ellenzéki politikus hozzáteszi: ezeknek az ingatlanoknak a jelentős része nem áll tényleges mezőgazdasági művelés alatt, hanem „életvitelszerűen használt lakóterületként funkcionál”.
„A kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy ezek az ingatlanok jogszerűen,
adminisztratív és pénzügyi terhek nélkül kerüljenek ‘művelés alól kivett’ besorolásba,
amennyiben az önkormányzat rendeletben szabályozza az eljárást. Ez a lépés megszüntetné a tényleges használat és a nyilvántartási státusz közötti ellentmondásokat, növelné az ingatlanok értékét és jogi biztonságát” – véli a Szövetség két képviselője.
Az előnyök között azt is hangsúlyozzák, hogy egy ilyen rendelettel a város hozzájárulna a fiatalok és családok lakhatási alternatíváinak bővítéséhez és elősegítené a városkörnyéki területek rendezett, fenntartható fejlesztését.
„A kezdeményezés tehát nemcsak tulajdonosi érdek, hanem városfejlesztési és közösségi
szempontból is kiemelt jelentőségű” – hangsúlyozza az indítvány két előterjesztője.
Mi az ellenzéki indítvány lényege?
- A Szövetség képviselői azt javasolják, hogy a Polgármesteri Hivatal készítse elő a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonását lehetővé tevő önkormányzati rendelet tervezetét.
- Külön pontban írták ezután, hogy az előkészítés során biztosítani kell a társadalmi egyeztetést az érintett városrészek lakosságával, civil szervezeteivel és szakmai testületeivel, az önkormányzati képviselők bevonásával.
- Siposné Bodrozsán Alexandra és Gyuris Dávid indítványa szerint az elkészített rendelettervezetet 2026 első közgyűlésén már elő is is kellene terjeszteni elfogadásra,
- ha pedig megszavazza a testület, a jegyzőnek gondoskodnia kell az érintett ingatlantulajdonosok megfelelő tájékoztatásáról.
Miért nehezebb eladni a zártkerti ingatlanokat?
Mezőgazdasági művelés alatt álló külterületként, a zártkerti ingatlanokra a földforgalmi törvény előírásai vonatkoznak, ami jelentősen bonyolítja az adásvételt. Az egyik legfontosabb procedúra a kifüggesztés: ez azt jelenti, hogy a tervezett adásvételi szerződést 30 napra nyilvánosságra kell hozni – az önkormányzat hirdetőtábláján és online felületein is. Ez idő alatt elővásárlási jog illeti meg a helyi földműveseket, az önkormányzatot és a magyar államot. Ha bármelyikük él ezzel a jogával, a vevő elesik a vásárlástól.
Mindezek után pedig még a földhivatali osztály engedélyére is szükség van, ami újabb hetekkel vagy hónapokkal nyújthatja az ügyintézést.
