A Kúria július 14-én, a jogegységi határozatában felülvizsgálta a devizaalapú hitelekre vonatkozó eddigi magyar bírói gyakorlatot az Európai Unió Bírósága (EUB) áprilisi, a fogyasztók számára kedvező döntésének szellemében. Összefoglaljuk röviden. Lapszemle.
Mit mond ki az ítélet?
- Teljes visszatérítés, ha tisztességtelen tájékoztatás volt: A bíróságokra nézve kötelező döntés – az uniós ítélettel egybevágó módon – kimondja, hogy az adósoknak a folyósított kölcsön összegén túl minden pénz visszajár, amennyiben az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelen volt, vagyis, ha nem kaptak megfelelő tájékoztatást.
- A Kúria a korábbi döntéseit felülvizsgálva – az EUB ítélettel megegyezően – úgy döntött, hogy érvénytelenség esetén a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt az adós – megfelelő tájékoztatás után – kéri.
Mi maradt ki?
- Kártérítés kérdése: A Kúria elkerülte a perújítási és kártérítési lehetőségek átfogó rendezését, pedig az EUB ítélete világossá tette, hogy ezek is felvetődhetnek. Ügyvédek szerint ez különösen azoknak jelent problémát, akik már korábban kárt szenvedtek el a bíróságok hibás gyakorlata miatt.
- De ellentmondásos az is, hogy míg az EUB egyértelműsítette, hogy utólag nem lehet módosítani a devizahiteles szerződések tartalmát, a Kúria nem vizsgálta a minden szerződést érintő árfolyamrés tisztességtelenségének kérdését. Pedig az Orbán-kormány épp az árfolyamrés tekintetében utólag, tartalmilag módosított a szerződéseken.
OTP Bank reagálása
Nemrég a 24.hu megírta, az EUB döntés alapján még a Kúria jogegységi határozata előtt megszületett az első hazai ítélet, ami egy adósnak adott igazat a bankkal szemben. A PKKB bírája az ítéletben azt is kimondta, hogy az Orbán-kormány által alkotott devizahiteles törvény alkalmazása az uniós jogba ütközik, és szerinte felül kell vizsgálni a hazai ítélkezési gyakorlatot. Ezután az ügy az Országgyűlés előtt is téma volt, ám Orbán Viktor miniszterelnök a Kúriának passzolta a labdát, mondván, hogy a kormánynak nem írt elő kötelezettséget az uniós ítélet.
Az OTP Bank közleményében hangsúlyozta: a mostani határozat csak azon szerződésekre alkalmazandó, amelyekben nem megfelelő volt az árfolyamkockázat ismertetése. Az OTP állítása szerint az ő devizahiteles szerződéseik megfeleltek az előírásoknak, ezért azokat nem érinti a jogegységi döntés.
Az EUB és a Kúria döntései összhangban beemelik a fogyasztói érdekeket az ítélkezési gyakorlatba, nagyvonalú pénzügyi visszatérítést biztosítva az adósoknak, amennyiben a tájékoztatás nem volt megfelelő. Ugyanakkor jelentős kérdések maradtak megválaszolatlanul: kártérítés: nincs tisztázva, hogy hogyan, mikor és mennyiben kérhető. Árfolyamrés: külön nincs vizsgálva, noha önállóan támadható tisztességtelen feltételként. Szerződés „utólagos” érvényessége: eltér az EUB ajánlásától, így további jogi viták forrása lehet.
A teljes cikk elolvasható a 24.hu portálon.
