Az üzembe helyezés körüli eseményeket a Bácsvíz nyugdíjas munkatársa, Szigeti Tibor, a cég korábbi vezérigazgató helyettese, így idézi fel:
“Még élénken emlékszem arra, amikor 1985 augusztusában – akkor még ivóvízhálózati üzemvezetőként -, hirtelen döntést követően, egy pénteki napon, üzembe kellett helyezni a víztornyot. Kecskeméten, az addigi két nyomászónából, a torony üzembe helyezésének köszönhetően, egy nyomászóna lett. A víznyomás megemelése az Ipoly utcán, a 250 mm átmérőjű vezetéken, úgynevezett kagylótörést eredményezett és víz öntötte el az Ipoly, valamint a környező utcákat, így a folyamatot meg kellett szakítani. A BÁCSVÍZ Zrt. munkatársai felkészültek az újabb üzempróbára, de a kezdeti időszak továbbra is kritikus volt, hisz a víztorony magasságából adódóan a megnövekedett nyomás a vízhálózaton sok csőtörést eredményezett. A helyreállításokat a kiskunfélegyházi, a kunszentmiklósi és a tiszakécskei csapatok is segítették.” – olvasható a Bácsvíz közösségi oldalán.
40 éves kecskemét ikonikus épülete, az ipoly utcai víztorony
Kecskemét egyik legmagasabb pontja az Ipoly utcai víztorony, amely 65 méteres magasságával és 3000 köbméteres – azaz 3 millió literes – tárolókapacitásával nemcsak műszaki szempontból különleges, hanem a város legismertebb látványosságai között is szerepel. Az idén 40 éves vasbeton torony 1985. óta játszik fontos szerepet a város, valamint a környező települések vízellátásában
Úgy tervezték, hogy akár 7-es erősségű földrengést is kibírjon
Kecskemét egyik jellegzetes, ma is álló, 1952-ben épült 1200 köbméteres, 40 méter magasságú építészeti emléke a vasúti aluljáró szomszédságában lévő Kurucz körúti víztorony, műszakilag elavulttá vált, és már nem tudta biztosítani a városközpontban épült tízemeletes házak vízellátását. A Városi Tanács 1979 májusában területhasználati engedélyt adott ki a szanálásra ítélt, Ipoly utcai városi köztemetőből kisajátított területre, ahol 1982-ben kezdődött meg az új víztorony építése.
A felépítményt úgy tervezték, hogy akár 7-es erősségű földrengést is kibírjon azonban 1984. február 2-án villámcsapás érte a tetőszerkezetet, ami meg is sérült. A kárelhárítási munkák egészen 1985 májusáig folytak és csak ezután kezdhette meg működését a víztorony.
A víztorony, a környék gyenge teherbírású talaja miatt, 22 méter mély résfalakkal történő alapozással készült. A nagymerevségű vasbeton alaptesten támaszkodó toronytörzs, a liftaknával egyidejűleg, csúszózsaluzatos technológiával, átlagosan 2,00 méter/nap építési sebességgel épült.
A torony belsejében egy 0,5 tonnás teherbírású lift és 274 fokból álló acélszerkezetű lépcsőház található. A vizet két különálló tartályban tárolják: egy 1000 köbméteres hengeres rekeszben és egy 2000 köbméteres csonkakúpban.
Az azóta is üzembiztosan működő tornyot a kecskeméti víztermelési üzem munkatársai tartják karban, mely keretén belül elvégzik a tisztítási és a fertőtlenítési feladatokat is. A Levi’s torony becenév a farmer márkát reklámozó hatalmas felirat miatt ragadt az épületre, bár a farmergyártó cég megszűnésével már nem él a reklámszerződés, a logó maradt, hisz túl költséges eljárással lehetne lefesteni.
További részleteket a Bácsvíz posztjában itt olvashat.
