Még mindig a bérezés jelenti a mezőgazdasági idénymunka alfáját és omegáját, így a fizetések folyamatos emelése nélkülözhetetlen – többek között erre a következtetésre jutott elemzésében az egyik vezető hazai HR szolgáltató, munkaerő-kölcsönző cég. Elemzésükből az is kiderült, hogy a nettó idénymunkás órabérek 1700-2000 forint körül mozognak, Közép-Nyugat-Magyarországon műszakpótlékra is számíthatnak.
A növekvő kereslet, az emelkedő bérek és a munkaerőhiány határozta meg a 2025-ös nyári szezonális mezőgazdasági munkaerőpiacot országszerte. A munkáltatók a legtöbb helyen jelentős béremelésekkel és plusz juttatásokkal igyekeztek reagálni a munkaerő megtartására, azonban a bérezés mértékében, az extra juttatásokban és a toborzási módszerekben is jelentős regionális különbségek mutatkoztak meg – derült ki a WHC elemzéséből.
- 2025 nyarán a szezonális munkaerő iránti legnagyobb kereslet a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés megye) mutatkozott.
A WHC elemzése szerint országos trendé vált az egyszerűbb, gyorsan betanulható munkakörök felértékelődése, míg a szakképzettséget igénylő pozíciók veszítettek népszerűségükből, mivel a szakemberek jellemzően nem szezonális, sokkal inkább állandó munkalehetőséget keresnek (illetve, ha szezonális munkát vállalnak, az jelentősen magasabb bérigénnyel párosul az esetükben).
A szezon eleji munkaerő-többlet a munkakezdéskor a legtöbb területen hiányba fordult át, így a cégek eltérő mértékű béremeléssel és különböző juttatásokkal igyekeztek megtartani a rendelkezésre álló munkaerőt.
A béremelkedés mértéke Közép-Nyugat-Magyarországon volt a legmagasabb, 4,5 százalék, míg a Dél-Alföldön és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3-3 százalékos növekedést regisztráltak a 2024-es nyári szezonhoz képest.
Szintén eltérés mutatkozott meg a megszerezhető órabérekben: Jász-Nagykun-Szolnok és a dél-keleti régióban a szakképzetlen munkaerő nettó 1800 forintos, a szakképzett pedig 2100 forintos órabérre számíthatott. Ezzel szemben Közép-Nyugat-Magyarországon 8 órás munkarendben nettó 1724 Ft/óra, 12 órásban pedig 1908 Ft/óra volt a jellemző, amihez 45 százalékos műszakpótlék is társult.
A béren felüli juttatások terén is mutatkoztak különbségek: míg a keleti országrészben a teljesítménybónusz és a jogszerű foglalkoztatásból eredő szabadságmegváltás bizonyult a leghatékonyabbnak, addig a nyugati területeken a szállástámogatás és az utazási költségtérítés volt a legvonzóbb extra juttatás a munkavállalók számára.
„A 2025-ös szezon legfőbb tanulsága, hogy még mindig a bérezés jelenti a mezőgazdasági idénymunka alfáját és omegáját, így a fizetések folyamatos emelése nélkülözhetetlen. Ezzel párhuzamosan egyre jobban felértékelődik a visszatérő, megbízható idénymunkások szerepe, miközben országszerte komoly fejtörést okoz a szakemberek, például karbantartók, kombájnvezetők, szervíztechnikusok és laborasszisztensek hiánya. Bár a külföldi munkaerő egyelőre nem jelent megoldást a szezonális csúcsidőszakokra, a keleti országrészben már látszik a nyitás a harmadik országbeli munkavállalók jövőbeni alkalmazására. Pozitívum, hogy a nyugdíjasok a vártnál jóval aktívabbak voltak, sokan közülük tapasztalt, visszatérő dolgozóként segítették a munkát. Ezzel szemben a diákok aktivitása sajnos messze elmaradt a várakozásoktól, amely jelenség kezelése elengedhetetlen lesz a következő szezonok sikerességének érdekében” – tette hozzá Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője.
A toborzási csatornák sikerességében is megfigyelhető volt regionális eltérés. A visszajáró idénymunkások megkeresése és a személyes ajánlás mindenhol hatékony módszernek bizonyult, például Jász-Nagykun-Szolnok megyében annyira sikeres volt, hogy a cégeknek egyáltalán nem volt szükségük egyéb hirdetésekre. Ezzel szemben más régiókban a Facebook-hirdetések és a falvakban kihelyezett plakátok is fontos szerepet játszottak a toborzásban.
Az elemzés szerint a munkavállalók számára a legfontosabb szempontok egységesen a helyi, könnyen elérhető munkahely, a versenyképes bér, az ingyenes céges buszjárat és az egyszerű, könnyen betanulható feladatok voltak.
