Az import burgonya gyakorlatilag ellepte a magyar üzleteket, miközben több hazai nagytermelő raktárai még mindig tele vannak eladatlan áruval – nyilatkozta az Agrárszektornak Szabó Kristóf, az Euro Sol Burgonyakereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Elmondása szerint a csomagolók és beszállítók elsősorban az ár alapján döntenek, és a lehető legolcsóbb burgonyát juttatják be az üzletláncokba, ami sok esetben feldolgozóipari minőségű krumplit jelent, amelyet étkezési burgonyaként értékesítenek.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a hazai üzletek többsége nem tesz különbséget az egyes burgonyafajták között termékszinten, ráadásul több beszállító nem a tényleges fajta nevét tünteti fel a csomagoláson. Miközben – ahogyan azt a szakportál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak küldött kérdésekre kapott válaszokból megtudta – mind az ömlesztett, mind az előre csomagolt burgonya esetében kötelező feltüntetni a fajtát és a főzési típust. Előbbi esetben ezeknek az információknak az eladótérben kell megjelenniük, míg a csomagolt termékeknél a címkézés a beszállító feladata.
Szabó Kristóf szerint hiába áll rendelkezésre jelentős mennyiségű hazai áru, a magyar termelők magas költségekkel dolgoznak, nincs biztos értékesítési csatornájuk és termeltetési szerződéseik sem, ezért sokan kivárnak. Abban bíznak, hogy később kedvezőbb feltételekkel tudják piacra vinni a jobb minőségű burgonyát. Eközben Nyugat-Európában – különösen sárga húsú, ipari felhasználásra szánt burgonyából – rendkívül olcsó készletek érhetők el, és ezek kerülnek be aztán étkezési célúként a magyar boltokba.
Az idei bőséges kínálat elsősorban az időjárásnak köszönhető, amelyek az egész kontinensen kedvezőek voltak a krumpli termesztéséhez, ugyanis nem volt tartós hőség, és a csapadék mennyisége is ideálisnak bizonyult a burgonya fejlődéséhez.
„Sokan kicsit nagyobb területen ültettek itthon, ráadásul a korai hidegek miatt összecsúszott a szabadföldi és a legkorábbi termés, így sokkal nagyobb termésátlagok keletkeztek. Így a sok korai burgonya bent ragadt és várja a sorát fokozatos minőségromlás mellett. Tehát ha tovább várunk, akkor komoly gondok lesznek a hazai áruval. Ráadásul sokaknak a tárolás sem megoldott, van, aki a földben tartja a krumplit, mert nincs tárolója, mások szalmabálákkal rakják körbe a halmot, hogy megvédjék. Itthon nincs feldolgozóipar, ahová le lehetne vezetni a felesleget, vagy akár a gyengébb minőséget” – közölte a szakember.
Az Agrárszektor írásából sok további érdekes részlet mellett azt is megtudhatjuk, hogy miért zöld színű sokszor a bolti krumpli.
