2010 és 2024 között 53 százalékos volt az ingatlanok inflációja az Európai Unióban. A legnagyobb, 231 százalékos drágulás Magyarországon volt megfigyelhető – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb lakhatási jelentéséből – írta meg a Telex. Lapszemle.
Az elmúlt években nemcsak hazánkban, de az Európai Unió legtöbb országában is egyre komolyabb a lakhatási válság, ennek kapcsán érdekes megismerni az Eurostat lefrissebb adatait.
Az EU-ban Magyarországon az egyik legmagasabb a saját tulajdonban élők aránya – derül ki a Telex gyűjtéséből. 2024-ben ez 91,6 százalék volt, amely több mint 23 százalékponttal volt magasabb az EU átlagánál (68,4 százalék), csak Romániában és Szlovákiában volt ennél nagyobb a saját ingatlanában élő háztartások aránya (összehasonlításképp a másik véglet Németország 47,2 százalékkal).
A gazdasági válság után jelentősen megemelkedett az ingatlanok ára Európában. Az EU tagországainak átlagában 2011 és 2013 között visszaestek az ingatlanárak, de utána ismét emelkedni kezdett, így 2010 és 2024 között már 53 százalékos volt az ingatlanok inflációja az Európai Unióban. A legnagyobb, 231 százalékos drágulás Magyarországon volt megfigyelhető, ahol 2013-tól kezdve az EU átlagánál jóval gyorsabban nőttek az ingatlanárak. Hazánkat Észtország követte 228 százalékkal, a harmadik helyre pedig Litvánia került 179 százalékos drágulással. A lista aljára Olaszország és Ciprus került, ahol egy kis visszaesés volt megfigyelhető a 2010-es árakhoz képest – írja a Telex.
Érdekes még az építési költségek növekedése is. 2010 és 2024 között 56 százalékkal emelkedtek az építőipari termelői árak az Európai Unióban. Magyarország ebben is első: 14 év alatt 172 százalékos volt a drágulás. A második helyre Bulgária került 145 százalékkal, a harmadikra pedig Románia 137 százalékkal. A legkisebb változás Görögországban és Olaszországban történt, ahol 6 és 23 százalékkal emelkedtek az árak.
