A központi meder és az öblözetek ismét összekapcsolódtak a Böddi széknél, ezáltal az egységes tómeder felülete 180 hektárról mintegy 400 hektárra nőtt. A különösen értékes vizes élőhely helyreállítását a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság az Európai Unió LIFE Nature alapja és a kormány támogatásával valósította meg.
A Böddi-szék csatornával kettévágott medrét több mint egy évtizedes előkészítés és kivitelezés eredményeként sikerült újraegyesíteni. Az 1992-ben elindított uniós LIFE-programban Magyarország csatlakozása óta eddig mintegy 43 projektet valósított meg nagyjából 117 millió euró összegben – mondta el a pénteki zárórendezvényen Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Akasztón.
A Böddi-szék programra az elmúlt mintegy másfél évtized alatt nagyjából 7,2 millió eurót fordítottak, 75 százalékát az EU természetvédelmi kerete finanszírozta, a fennmaradó részt pedig az Agrárminisztérium és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biztosította.
Szikes sztyeppék és mocsarak csupán néhány országban fordulnak elő Európában, de a legnagyobb kiterjedésben Magyarországon találhatók. Sok tekintetben különlegesek, hiszen ezek tengerpartokhoz hasonló élőhelyek a szárazföld belsejében. A Böddi-szék az időszakosan kiszáradó magyarországi szikes tavak között igen jelentős, a nyílt vízfelszínű szikes tavak 18 százalékát teszi ki. Része a Natura 2000 hálózatnak, és a szomszédos Kelemen-székkel együtt a vizes élőhelyek védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény is védi – hívta fel a figyelmet szerkesztőségünknek küldött közleményében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
A Böddi-szék medrét az 1950-es években a Sós-éri főcsatornával kettévágták, ami komoly hatással volt a tájra és az élővilágra. A csatorna hosszú távon akadályozta a természetes vízmozgást, édesvízzel hígította a tó vizét, és hozzájárult a meder elnádasodásához, feltöltődéséhez. Ezeket a kedvezőtlen folyamatokat a klímaváltozás hatásai még jobban felgyorsították, így veszélybe került a Böddi-széki szikes élővilág ökológiai rendszere.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi szakemberei ezért kidolgozták, hogyan lehetne ismét egységesíteni a medret és kiterjeszteni a sekély vizekkel borított területet, amelyek a legértékesebb élőhelyek.
- A most záruló, 2014 és 2025 között megvalósult LIFE projekt keretében: 6 kilométer hosszan áthelyezték a Sós-éri főcsatornát, amelynek az új nyomvonala elkerüli a medret.
- Épült négy zsilip és három áteresz épült, hogy biztosítsák a megfelelő vízkormányzást és a terület megközelíthetőségét.
- 800 hektáron indult meg a változatos élővilággal rendelkező szikes gyepek helyreállítása. Több mint 400 hektár földterület állami tulajdonba került, további területeken pedig megállapodtak a földhasználókkal, hogy ők is természetvédelmi célú kezelést folytassanak.
- A szikes réteket és mocsarakat őshonos magyar háziállatokkal legeltetik: magyar szürkemarha, magyar tarka üszők, merinó juhok, parlagi szamarak, házi bivalyok segítenek az élőhelyek helyreállításában. A bivalyok például különösen hatékonyak a záródott nádasok megnyitásában dagonyázásukkal és taposásukkal.
- Az állattartás miatt pásztorszállást, nyári és téli szállásokat, karámrendszereket, utakat, itatókat alakítottak ki, mellettük pedig tíz gémeskutat is felújítottak.
A kutatók a munkálatok során folyamatosan vizsgálták az élővilág állapotát, és már menet közben is számos biztató eredményt regisztráltak. A szikes tavak jelzőfaja, a sziki lebegőkandics több helyen tömegesen jelent meg, ami kulcsfontosságú a vonuló madarak táplálékellátásában. A helyreállított vízjárás pedig kedvezően hatott a szikesekhez kötődő ritka madárfajokra, például a széki lilére, gulipánokra, gólyatöcsre, piroslábú cankóra és a bíbicekre.
Nagy hangsúlyt fektettek a szemléletformálásra és a lakosság bevonására is. Elkészült a 4 kilométer hosszú, 16 állomásból álló Sóballa tanösvény, több új madármegfigyelő toronnyal, és megvalósult az első hazai természetvédelmi területet bemutató virtuális térkép is, ami hasonló a Google Street View-hoz, csak ezzel nem a városi helyszínekre, hanem a szikes puszta különlegességeire lehet ráközelíteni.
A Böddi-székre ősszel rengeteg parti- és gázlómadár, valamint darvak, több ezer vadlúd, főleg nyári ludak és nagy lilikek jönnek, de időnként felbukkan a ritka és veszélyeztetett vörösnyakú lúd is. A récék közül előfordul itt a kanalas, nyílfarkú és kendermagos réce, a parton pedig fürgén szedegető kistermetű partimadarak, havasi partfutó, parti lile vagy akár ezüstlile is megfigyelhető.
A Böddi-széket minden évszakban érdemes felkeresnie a természetszerető kirándulóknak, itt ugyanis kis területen nagyon sok ritka állat- és növényfajjal lehet megismerkedni, gyakran szinte karnyújtásnyi távolságból – hangsúlyozta a Nemzeti Park.
Kételkedő kommentek a Nemzeti Park Facebook-oldalán
„A régi csatornában élő kétéltűek, halak, hüllők, hogyan viselték az élve eltemetést? Gondolom ezek is védett fajok voltak…” – reagált a KNPI Facebook-megosztására egy kommentelő.
A Nemzeti Park válaszolt. Azt írták, a mederanyag visszatöltése előtt kiemelt feladat volt a csatorna e szakaszán élő gerinces élőlények kimentése, ezt a tevékenységet a Bács-Kiskun Vármegyei Horgászszövetségek Egyesületével együttműködésben végezték.
„A mentési munkálatok során a víztér lehalászása során begyűjtött, őshonos fajokhoz tartozó élőlények az V. csatorna távolabbi, kivitelezési munkákkal nem érintett szakaszán kerültek visszaengedésre. Természetvédelmi szempontból kiemeltnek számít a védett réti csík és a védett szivárványos ökle állomány kimentése. Örömre adott okot, hogy a legnagyobb számban előforduló halfajok (csuka, vörösszárnyú keszeg, bodorka, compó) őshonosak a vízrendszerben, és egyedszámuk messze felülmúlta az idegenhonos inváziós halfajokét (fekete törpeharcsa, naphal, tarka géb, ezüstkárász)” – írta a KNPI, hozzátéve: a halak mellett több békafaj és mocsári teknős egyedeit is áthelyezték. A kérdezőt ez nem győzte meg, közölte: többször jelen volt, miután befejezte a gép a műveletet, és szerinte a KNPI válasza „nem fedi a teljes valóságot”.
