Kecskeméten évtizedek óta együtt él a fejlesztési igény és a területpazarlás jelensége: miközben elhagyott ipari területek és üres telkek állnak a város belső részein, az elmúlt évtizedekben jelentős zöldterületek kerültek beépítésre.
A város hosszú távú fejlődésének biztosítása érdekében szembe kell néznie mind az évtizedek óta fennálló problémákkal: a pazarló területhasználattal, az infrastrukturális hiányosságokkal, az alulhasznosított és barnamezős területek jelentős kiterjedésével, a szegregált területek megjelenésével, valamint a túlzott egyközpontúsággal. S mind az elmúlt időszakban felmerült, illetve már jelenlévő városi kihívásokkal: a klímaváltozás, a zöld- és kék infrastruktúra fejlesztésének szükségessége (melyről itt írtunk a KecsUP-on), a drasztikusan megnövekedett gépjárműforgalom, a munkaerőhiány vagy az alacsony szintű digitalizáció. E problémákra megfelelő megoldásokat kell találnia – olvasható Kecskemét város 2021–2030 időszakra vonatkozó településfejlesztési koncepciójában.
Ehhez nyújt most jobb áttekintést az a frissen indult online kataszter, melyet az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága hároméves szakmai és informatikai fejlesztés eredményeként indított el Magyarország barnamezős területeiről. Ez az adatbázis első alkalommal teszi országos szinten, egységes és közhiteles módon láthatóvá a fejleszthető ingatlanokat. A BarKA nyilvánosan elérhető, digitális térképes adatbázis, amely felhívja a figyelmet a potenciálisan hasznosítható területekre. Jelenleg több mint 3600 validált barnamezős ingatlant tartalmaz, és felmenő rendszerben, folyamatos adategyeztetéssel bővül. A közhiteles nyilvántartás számára az önkormányzatok szolgáltatják az adatokat, a bekerülésről pedig egységes szakmai szempontok alapján születik döntés.
Kecskeméten hat nagyobb, pontosan behatárolt terület került fel az adatbázisba
A térképen így láthatjuk egyben a feltüntetett rozsdaövezeteket:
Az egykori „Barneval” területe összesen több mint 100 ezer négyzetmétert tesz ki. Az „eladó” feliratú molinót még 2023-ban függesztettek ki a Gallfood Ceglédi úti épületére – erről a KecsUP Hírek részletesen is beszámolt. Arról, hogy mennyiért kínálták eladásra a telephelyet, akkor nem kaptunk választ a tulajdonostól, a szarvasi székhelyű Gallicoop Zrt.-től, amelynek igazgatóságában egyébként ifj. Mészáros Lőrinc is tag. A két pulykafeldolgozó üzem több cégvásárlást követően 2020–2021-ben végső soron a Mészáros-csoporthoz került. Eközben elterjedt a szóbeszéd, hogy a Ceglédi úti üzem helyén lakópark épülhet a jövőben.
Frissítés: olvasónktól kaptuk az információt, hogy az ingatlan elkelt, melyet az Építő Simon Kft. vásárolta meg lakóépület építése céljából. A cég az elmúlt időszakban a Balaton utcán épített 170 lakásos lakóparkot, és jelenleg folyamatban van a 46 lakásos beruházása a Levendula Lakóparkban.
A Szolnoki út – Béke fasor – Géza fejedelem körút által határolt háromszögben fekvő rozsdazónás terület mintegy 60 ezer négyzetméteres. A korábbi ipari övezet 1990 után fokozatosan alakult át: a kisebb gyártóüzemek mellett mára előtérbe kerültek a kereskedelmi funkciók – például a Lidl, faipari áruházak és nagykereskedelmi telephelyek –, ugyanakkor intézményi szerepkört is betölt a terület (Kecskeméti Regionális Képző Központ, Waldorf óvoda). Ennek ellenére még mindig jelentős kiterjedésű terület vár hasznosításra. Az adatbázis nem tartalmaz információt arról, hogy a terület érintett-e környezeti kockázattal.
Még 2023-ban írta meg a KecsUP Hírek, hogy elkezdték bontani a volt BRG-t. Arra a kérdésre, hogy mi terveznek a Budapesti Rádiótechnikai Gyár egykor kecskeméti üzemének helyén, arra a Hello Ház Kft. ügyvezetője, Andrássy Attila a KecsUP-nak elmondta, hogy egy 130-140 lakásos lakóparkot tervez itt építeni.
A térképen az óramutató járásával ellentétes irányban haladva következik az egykori Parasztfőiskola területe. Az ingatlanegyüttes a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karának jogelődjéhez kötődik, amely 2016. június 30-ig a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karaként működött. A jogelőd intézmény az 1872-ben alapított Gazdasági Népiskola volt, amelyet 1895 és 1928 között a Földműves Iskola követett. Az oktatás 1929 és 1936 között Mezőgazdasági Szakiskola néven folyt ezen a területen, a mai Parasztfőiskola városrészben. A környéken egy megszűnt vasúti megállóhely is található. A sok apró telekből álló terület összkiterjedése megközelíti a 135 ezer négyzetmétert.
Gyárváros
Három egymáshoz közeli, összesen 25 ezer m² fejleszthető telek található a Nagybani piac és vásártér körzetében, amelyek tágabban már a Déli Ipartelephez tartoznak – ez a város legnagyobb, összefüggő barnamezős övezete.
Ide olyan lepusztult ingatlanok és területek tartoznak, mint az egykori Zománc- és Kádgyár, amely állami vállalatként Kecskemét egyik legnagyobb foglalkoztatója volt a szocializmus idején. A terület jelentős kihívást jelent, mivel a vasút fizikailag és szociológiailag is kettészakítja a város ezen részét. A vasút mentén olyan társadalmi problémák koncentrálódnak, mint a bűnözés, a leromló, rosszul fűtött és elértéktelenedő épületek.
A terület kiterjedése hatalmas: a belvároshoz közeli Korhánközi úttól kezdődik, és egészen a Könyves Kálmán körútig terjed, érintve a Halasi utat. Ez a rész volt egykor a mezővárosból iparvárossá alakult Kecskemét ipari övezete, ahová a második világháború után évtizedeken át naponta ezrek jártak dolgozni, és a közelben felhúzott munkáslakásokban találtak otthonra.
Számos jelentős ipari üzem, termelő, vagy szolgáltató tevékenységet végző létesítmény található Kecskeméten, amelyek azonban jelentősen hozzájárulnak a levegő minőségének romlásához. Ezek részben a városon kívül lévő ipar területeken fekszenek, de vannak olyan, évtizedekkel korábban alapított nagyipari vállalatok, amelyek a lakott területek szélén fekszenek – vagy közel a lakott területekhez, amelyeket sem park, sem egyéb zöld terület nem véd a szennyező anyagoktól. Így például a konzervgyár központi telepe és a Szent István városi lakóépületek, a Matkói út, Szent László körút, Halasi út bizonyos szakaszai lakóterületeket és iparterületeket választanak el és igy az ott lakók illetve az épületek kapják a legtöbb szennyező anyagot.
Az ipari tevékenység Kecskeméten a második legnagyobb levegőterheléssel járó ágazat a lakossági fűtés után, és a közúti közlekedés gyors ütemű növekedésével együtt az elmúlt tíz évben egyre jelentősebb problémát jelent. A legnagyobb ipari kibocsátók között találjuk a fémszerkezet-, gépjármű- és gépjárműalkatrész-gyártókat (KÉSZ Ipari Gyártó Kft., MAG Hungary Kft., ACPS Automotive Kft., Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.), a parketta- és bútoripari cégeket (Graboplast Zrt., DELTA Építő- és Szakipari Szerelő Kft.), valamint az élelmiszeripari vállalatokat (Univer Product Zrt.) – írtuk meg „Kik a legnagyobb légszennyezők Kecskeméten?” című cikkünkben.
Homokbánya – ahová százmilliárdos okosvárost terveztek, de „eltőzsdézték” az árát
Miután az orosz csapatok elhagyták az egykori homokbányai laktanyát, felmerült a kérdés, mire lehetne hasznosítani a volt tiszti lakásokat, ahol korábban mozi és sportpálya is működött – lényegében egy komplett kisváros várt hasznosításra. Az elmúlt két évtizedben jelentős elmozdulás történt a korábban folyamatosan pusztuló házsorokkal övezett területen: egy formálódó alközponti térség alakult ki, lakó-, intézményi, kereskedelmi, oktatási és szabadidős funkciókkal. E fejlesztések a „Zöldváros” program keretében valósultak meg.
Ugyanakkor továbbra is hatalmas kiterjedésű terület számít barnamezősnek, ahová nagy terveket szőttek. Mint ismert, a kecskeméti Neumann János Egyetem 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forintot kapott a magyar államtól egy új campus, valamint egy Tudásváros névre keresztelt új városrész felépítésére. Csakhogy ebből 127,5 milliárd forintért a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványa Optima-kötvényeket vásárolt – majd emiatt később az Állami Számvevőszék feljelentést tett.
2024. február 23-án, Kecskemét szempontjából történelmi jelentőségű sajtótájékoztatót tartottak. Két év tervezés és műhelymunka után ekkor mutatták be a város határába megálmodott, Tudásváros nevű fejlesztés terveit. Ezek szerint Kecskemét Homokbánya nevű területén, egy egykori szovjet laktanya helyén egy teljesen új, több ezer embernek otthont adó városrészt építettek volna fel. A koncepció több tucat többemeletes lakóépületet, egy nagyméretű rendezvényközpontot, valamint több ezer ember kiszolgálására alkalmas infrastruktúrát tartalmazott. Széles sétálóutcák létesültek volna, nagy kiterjedésű parkokat alakítottak volna ki, és felújították volna a Kecskemét és Izsák közötti vasútvonalat is, amelynek révén a Tudásváros lakói közvetlen vasúti kapcsolatot kaptak volna Kecskemét belvárosával és az országos vasúthálózattal.
A BarKA adatbázisa Homokbánya elnevezéssel közel 400 ezer négyzetméternyi területet jelöl barnamezős besorolásúként.
A volt „Rudolf-laktanya” területe
A kecskeméti Rudolf-laktanya területe hosszú évek várakozása után indult meg a beépítés és az átfogó megújulás útján, döntően uniós források felhasználásával. A fejlesztésekre az önkormányzat eddig már több milliárd forintot nyert el, amelyekből több részprojekt valósult meg. Ezek közé tartozik például a három épületből álló családsegítő központ, amely 2022-ben készült el.
De ide költözik majd 2028 őszén a Kada Elek Szakgimnázium is. Az intézmény építését a kormány korábban leállította, ugyanakkor a beruházás 2025 őszétől tovább folytatódik. Már évekkel ezelőtt itt nyitotta meg kapuit a kulturális célokat szolgáló Ápoló, és hamarosan elkészül Kecskemét első magánklinikája, a Bagoly Egészségház is. Nem is olyan régen nyílt meg a Hirös Agóra égisze alá tartozó Kenter – bár egyesek az oldalt nyitott épületet csak „Patyomkin-faluként” emlegetik.
Fotó: Hraskó István
A Homokbányához hasonlóan itt is több ezer négyzetméternyi terület vár még fejlesztésre.
Bár a minisztériumi adatbázisba nem került fel, a volt KTE-pálya – amely magántulajdonban van – funkcionális megújulása ettől még szerepel Kecskemét város 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó településfejlesztési koncepciójában. A kérdés azonban az, hogy a volt sportpálya lakóövezetté és kereskedelmi funkciójú területté alakítása milyen hatással lesz a városrész mindennapi életére és városképi megújulására. Ez különösen azért releváns, mert az Aegopolis lakópark néven futó fejlesztés keretében a 2,3 hektáros területen 315 lakás és egy 673 férőhelyes parkoló létesülne, a pláza fölött kialakított, zöldtetős, kétszintes beépítéssel. A tervek szerint a kivitelezés 2025-ben kezdődhet, a használatbavétel pedig 2027 végére várható, ami jelentős zöldfelület-csökkenést eredményezhet a belvárosban.
A BarKA rendszere nemcsak a fejlesztési lehetőségeket mutatja meg, hanem előre tisztázza a kereteket is. Ennek egyik fontos eleme az úgynevezett „öt kilométeres szabály”: a BarKA-ban szereplő barnamezős ingatlanok öt kilométeres környezetében új, beépítésre szánt terület csak korlátozottan jelölhető ki. Az Építési és Közlekedési Minisztérium álláspontja szerint a BarKA-ban nyilvántartott területek versenyelőnyt élveznek.
A Barnamezős Kataszter ezen a linken érhető el.
