A KSH pénteken közzétett gyorsjelentése szerint 2025 utolsó negyedévében a magyar gazdaság a nyers adatok alapján 0,7, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított számok szerint 0,5 százalékkal bővült, míg az egész évet tekintve mindössze 0,3 százalékos növekedést mutatott a korrigált GDP-adat.
Negyedéves összevetésben a harmadik negyedévhez képest 0,2 százalékos volt a növekedés. Ez ugyan némi javulást jelez, ám az elmúlt 14 negyedévből így is csupán ötben sikerült pozitív negyedéves teljesítményt elérni.
A 444 több cikkében is foglalkozik a most kijött adatokkal, és összességben arra a megállapításra jut, hogy az elmúlt évek folyamatait vizsgálva a 2025-ös év rendkívül visszafogott, erőtlen bővülése mindössze arra volt elegendő, hogy a gazdaság visszakapaszkodjon a 2022-es szintre.
Emlékeztetnek, hogy a kormány eredetileg 3,2 százalékos GDP-növekedéssel és „repülőrajttal” számolt, ám az év előrehaladtával ez az előrejelzés novemberre 0,5 százalékra csökkent, és végül még ezt sem sikerült teljesíteni. Az apró növekedéshez a KSH adatai alapján leginkább a szolgáltatások járultak hozzá, ezen belül a pénzügyi és biztosítási szektor és a kereskedelem. A gazdasági teljesítményt ezzel szemben leginkább az ipar visszaesése fogta vissza.
Meglátásuk szerint mára egyértelművé vált, hogy a magyar gazdaság szerkezete évek óta alig változik. Az ipar tartósan fékezi a GDP bővülését, ezen belül különösen a járműgyártás, valamint az utóbbi időszakban az akkumulátorgyártás gyengélkedése jelent problémát. A mezőgazdaság teljesítménye továbbra is erősen időjárásfüggő, jelentős kilengésekkel: 2022-ben 24, 2024-ben 14 százalékkal esett vissza, míg 2023-ban több mint 30 százalékos növekedést mutatott. A szolgáltatási szektor ezzel szemben stabilabban teljesít, a fogyasztás fokozatosan élénkül, a turizmus gyorsabb ütemben, a kiskereskedelem viszont mérsékeltebben.
A kormány eddig rendre azzal magyarázta a gyenge adatokat, hogy „háborús időszakban ennyire képes” a magyar gazdaság, ezt azonban az uniós összehasonlítások rendre megkérdőjelezik, még a német gazdaság visszaesése és a két ország szoros gazdasági kapcsolata ellenére is.
A mostani mutatók közül például a negyedéves alapon mért 0,2 százalékos növekedés önmagában nem számít kirívónak, az éves bázisú 0,5 százalékos bővülés viszont az eddig adatot közlő 15 uniós tagállam között az egyik leggyengébb eredmény. Ennél gyengébben csak Németország teljesített, ahol 0,4 százalékos bővülést mértek, illetve Finnország, amely stagnált.
A hírportál elemzőket is megkérdezett a gyorsjelentés számairól, akik nem voltak elragadtatva az eredményektől. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője azt emelte ki, hogy „a magyar gazdaság éves bázisú növekedési üteme még lassult is a negyedik negyedévben a harmadikhoz képest a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok alapján, amire szinte senki nem számított”. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője pedig ugyan elképzelhetőnek tartja, hogy 2026-ban a magyar gazdaság kikeveredhet a stagnálás állapotából a javuló európai konjunktúra és a külső kereslet remélt élénkülésének hatására, azonban „nem túl jó ómen, hogy a Németország felől érkező, javuló adatsorok eddig csak minimálisan tudtak lecsapódni a hazai mutatókban”.
A 444 terjedelmes, diagramokkal szemléletessé tett cikkéből még több részletet megtudhatunk a most nyilvánosságra hozott gyorsjelentésről.
