Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter február közepén arról beszélt, hogy szerinte öt meghatározó bank elegendő lenne az országban, később pedig meg is nevezte azokat, amelyeket szívesen látna hosszú távon: az OTP Bank, az MBH, a K&H és az UniCredit szerepelt a felsorolásban, vagyis a négy legnagyobb mérlegfőösszegű hazai bank. Méret alapján az ötödik az utóbbi időben inkább kritikus hangnemben emlegetett Erste Bank lehetne, ám a kabinetvezető feltűnően kerülte az osztrák pénzügyi szolgáltató nevét, inkább úgy fogalmazott, hogy egy hely még kiadó.
A Telex ezért kérdéseket küldött az Erste, és még két komoly piaci szereplő, a Raiffeisen és a CIB Bank számára, akik mindannyian megerősítették a hosszú távú elköteleződésüket, és egyértelműsítették, nincs kivonulási szándékuk. Ezentúl a lap háttérbeszélgetéseket is folytatott banki szereplőkkel, akik nem tulajdonítottak különösebb piaci jelentőséget a miniszteri kijelentésnek, bár több vezető jelezte, hogy munkatársaik részéről érkeztek kérdések az ügyben.
Nagybanknak általában azt az intézményt tekintik, amelynek esetleges csődje országos, rendszerszintű gazdasági megrázkódtatást okozna. Magyarországon hosszú ideig nyolc olyan univerzális bank volt jelen, amely a lakossági piacon is jelentős részesedéssel bírt: az OTP Bank, a K&H Bank, a UniCredit Bank, az Erste Bank, az MKB Bank, a Raiffeisen Bank, a CIB Bank és a Budapest Bank. Később a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank összeolvadt, aminek eredményeként létrejött az MBH Bank, így a nagybankok száma hétre csökkent.
Ha ebből indulunk ki, akkor a miniszter felsorolásából kimaradt (Erste, Raiffeisen, CIB) három bank közül kettőt nem látna szívesen önálló szereplőként a jövőben, hanem inkább kivonulásra vagy beolvadásra számítana esetükben.
A „hetes klubon” kívül ott van még a Gránit Bank, amely Tiborcz István érdekeltségébe tartozik, és egyre inkább a nagyok közé igyekszik felzárkózni. Emellett kérdés, miként illeszkedik majd a képbe a Revolut, különösen akkor, ha széles körben elérhetővé válnak a magyar IBAN-számmal nyitható számlák. Rajtuk kívül kisebb, specializált szereplők is működnek a piacon, például a MagNet Bank.
Amennyiben a Gránit Bankot is figyelembe vesszük, pikáns mellékszál, hogy Nagy Márton rövid időn belül a kormányközeli üzleti kör két meghatározó szereplőjének érdekeit is érintette. Korábban az állami vállalatok számára előírta, hogy közvetlenül versenyeztessék és szerződtessék a biztosítókat, kihagyva a közvetítőket – ezen a területen addig a Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik nevéhez köthető Hungarikum-csoport számított meghatározó szereplőnek. Most pedig vagy nem számol a Gránit Bankkal az ötödik hely várományosaként, vagy egyszerűen nem tekinti azt nagybanknak – egyik értelmezés sem különösebben kedvező az érintett pénzintézet számára.
A Telex hosszú, elemző írását további információkkal ITT lehet elolvasni.
