„A 100 milliárd forint értékű kötvénycsomag lejáratát 2031-ről 2028-ra hozta előre a PADME/Optima, az elkövetkező három évben három részletben fizetik vissza az ellenértékét” – jelentette ki a csütörtöki képviselő-testületi ülésen Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester, majd azt mondta, hogy abban az esetben, ha „máshol történt probléma, akkor az alapítvány tisztségviselői is félre lettek vezetve”. A Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottsági tagja közvetlenül azelőtt beszélt minderről, hogy a testület tárgyalni kezdte volna a Szövetség indítványát. Mint ismert, az ellenzéki képviselők szerint Szemereyné megszegte polgármesteri esküjét, ezért ismét felszólították, hogy mondjon le. A kibontakozó vitában a kormányoldal azzal érvelt, hogy még nincs az ügyben bírósági ítélet, és nem kirívó, hogy még nem volt kihallgatás sem, majd újra azzal támadták az ellenzéket, hogy az egyetem hírnevét rontják, amelynek megmaradása és a campus építése a Fidesz-KDNP-s képviselők szerint Szemereynének köszönhető. A Szövetség képviselői kijelentették, ők csak a tényekkel szembesítik a polgármestert, aki nem vállalja a felelősséget az Állami Számvevőszék által jelzett súlyos hibákért, és a kormányoldal hatalmi arroganciával kezeli az ügyet. Rámutattak arra is, hogy Szemereyné ellentmondásokba keveredik azzal, amit korábban elmondott. Részletes beszámoló az estébe nyúló vitáról, amelynek második felét a műsoridő lejártával már nem közvetítette a helyi televízió.
Mint megírtuk, Király József, a Szövetség frakcióvezetője azt írta közgyűlési indítványában, hogy a polgármester „hivatali kötelezettségeinek ellátásában, köztisztségeiben jóvátehetetlen erkölcsi károkat okozott” Kecskemétnek, az itt élőknek, ezért lemondásra szólította fel Szemereyné Pataki Klaudiát (ez az NJEA-ügy kirobbanása óta már nem az első alkalom volt). Király az egyetemi alapítvány Állami Számvevőszék által súlyosan kritizált, büntetőeljáráshoz vezető pénzügyi döntései mellett felhozta Barta Dóra kinevezésének ügyét és a polgármester egy Facebook-posztját, amikor a Mercedes új modelljének januári bemutatása kapcsán Szemereyné azt írta ki Facebook-oldalára, hogy az a nap „egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Kecskemétnek nemzeti kormány kell” és „aki ezt vitatja, az ellene van a városnak„.
De mielőtt Király József szóban elmondhatta volna indítványát, a polgármester váratlanul és merőben szokatlan módon jelezte, hogy mint az NJEA felügyelőbizottsági tagja, előzetesen „friss tájékoztatást” kíván adni az alapítvány aktuális helyzetéről. Kétséges, hogy ez mennyire felelt meg a közgyűlés szmsz-ének, volt-e joga előzetesen szólnia a polgármesternek az indítványozó/előterjesztő előtt – de legalább kiderültek új információk.
Érdekes volt, hogy Szemereyné Pataki Klaudia többször hangsúlyozta: „nem befektetésről beszélünk, mert nem fektetett be az alapítvány, hanem hitelezett a PADME-nak”. Itt ki kell hangsúlyozni: az Állami Számvevőszék jelentésében körülbelül 150 helyen szerepel a befektetés szó a kötvényekkel és pénzügyi döntésekkel kapcsolatban (maga a jelentés címe is ez: „A Neumann János Egyetemért Alapítvány tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba történő befektetéseinek ellenőrzése”. A kötvény valóban hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a részvényekkel ellentétben nem biztosít tulajdonjogot, de kamatot, hozamot várnak tőle – mint általában a befektetéseknél.
Szemereyné Pataki Klaudia azt mondta, ahogy az ÁSZ előírta, elindult a kötvények visszaváltása. Egész pontosan így mondta el: „kettő kötvény van folyamatban, ebből egy kötvény visszaváltása le is zárult, a 27 milliárdos kötvény visszaváltása lezárult. Vissza is jött az az aktívelem és az az összeg, amely azonnal mobilizálható volt a PADME vagyonából. Ez teremtette meg a lehetőségét annak, és így ez a kötvény le is zárult, tehát 27 milliárdos kötvényünk megszűnt”.
Magyarázat: mint ismert, az alapítvány kuratóriuma először 2021 júniusában döntött Optima-kötvények vásárlásáról, akkor 5 milliárd forint értékben, másfél hónap múlva további 22,5 milliárd forintért, két hónap múlva még 100 milliárd forint értékben – a polgármester szavai szerint tehát az első két csomag lett visszaváltva.
Szemereyné azzal folytatta, hogy a fennmaradó 100 milliárdos kötvényre pedig új megállapodás született, „a PADME vállalta azt, és ezzel együtt az Optima is”, hogy a 2031-es lejáratú kötvényt módosítja 2028-as lejáratra, „tehát a következő három évben fogja szakaszonként három részletben visszafizetni az ellenértékét”.
Szavai szerint azzal foglalkoznak, hogy „ne legyen vagyonvesztés, és minél több vagyontömeg realizálható lehessen ilyen botrányos körülmények között”.
„Ezt mindenki tudja, hogy amikor egy pénzügyi piacon valakit beszorítanak a sarokba, botrány van a környezetében, hogyha akkor váltja vissza, akkor felelőtlenül dönt, hiszen akkor egyértelmű veszteséggel tud kiszállni a befektetéseiből. Úgyhogy ez a megállapodás megszületett” – mondta az NJEA fb-tag polgármester (egyébként a befektetés szót használva).
Azt is kijelentette, hogy 2025-re az Optima teljes egészében megfizette a szerződés szerinti kamatot, ebből utalják az állami ösztöndíjat kiegészítő hallgatói többlet ösztöndíjat, egymilliárd forint értékben, így az önköltséges egyetemisták is kaptak pénzt. Másrészt ebből fedezték az oktatók béremelését, mert az állami támogatások a jelenlegi finanszírozás szerint ezt már nem fedezik.
„Működésben semmiféle zavar nem lépett föl az egyetem életében, és a félbehagyott beruházás teljes egészében visszakerült tulajdonjogilag az alapítvány vagyonába” – beszélt a 46 százalékos készültségű campus épületekről a polgármester. A befejezésükre kiírt feltételes közbeszerzési eljárásra három ajánlat érkezett be, a szerződéskötés és várhatóan a munkaterület átadása márciusban reményei szerint megtörténhet, és tudják folytatni a beruházást.
Szemereyné Pataki Klaudia reagált arra is, hogy az állam most ehhez ismét ad támogatást.
Szerinte sok egyetem kap pénzt kollégium-fejlesztésre, „miért ne adhatna a Neumann János Egyetemnek is támogatást kollégium-fejlesztésre, miért ne kérhette volna meg a Neumann János Egyetemért Alapítvány is abból a 600 milliárd forintból, amit több egyetem kap?”
Itt meg kell jegyezni, hogy az NJEA azért kapott 2020-21-ben 144 milliárd forintot, hogy kulcsrakészen felépítse legalább a campust, de szó volt ugye a Tudásvárosról is – ebből az összegből vettek aztán Optima kötvényeket 127,5 milliárd forintért. Másrészt a polgármester szavai szerint is csak 80 százalékban van szó kollégium építéséről, mert még egy adminisztrációs épületen is dolgozni kell.
„Én azt gondolom, hogy jó úton jár a pénz visszajuttatása is a kötvényből az alapítvány részére, amennyiben támogató környezet van, és nem pedig további hazugság, hadjárattal, rágalmazással, alaptalan feljelentésekkel borzolják a kedélyeket” – jelentette ki a polgármester. Majd így folytatta:
„Én pedig személyesen polgármesterként abszolút büszke vagyok rá, hogy meg tudtam menteni Kecskeméten az egyetemet. Nem lett beolvasztva se Budapestre, se Szegedre” – mondta, felidézve, hogy 2018-ban a kertészeti kart a bezárás fenyegette, most mégis „mind a három kar él és virul”, a kertészetinek is jól alakulnak a létszám adatai, és összességében már 5 ezernél több egyetemista tanul Kecskeméten.
Igaz, utána meg már „megcsonkított egyetemet” emlegetett, „mert ugye a tanítóképzőt azt levették róla” (az a Károli Gáspár Református Egyetemhez került).
„Ha a Jóisten is úgy gondolja és engedi, akkor azon leszek, hogy ez a folyamat a terveknek megfelelően, ami az egyetemfejlesztéssel elindult, befejeződjön, hiszen erre is tettem az eskümet, ez is benne van a városvezetői munkámban. Ez biztosítja a város jövőjét, megélhetését, stabilitását” – emelte ki Szemereyné Pataki Klaudia.
Még annyit mondott, hogy az Állami Számvevőszék folyamatosan ellenőrzi az Alapítványt, de a szerződéseket bemutatták „az összes hatóságnak, mintegy tízezer oldalnyi dokumentáció lett leadva szakértői véleményekkel együtt, amelyek alátámasztják a felelős gazdálkodását az alapítványnak”.
„Az, hogy máshol történt probléma, akkor abban az esetben az alapítvány tisztségviselői is félre lettek vezetve. Az viszont nem büntetőjogi kategória” – vélekedett a polgármester.
Itt megint csak meg kell jegyezni: az ÁSZ szerint összességében az alapítvány kuratóriuma nem a jó gazda gondosságával kezelte a rábízott vagyont. Az Állami Számvevőszék jelentésében a döntéshozók szakmai, vezetői képességeit nem vitatta, azonban az fontosnak tartotta rögzíteni: kétséges, hogy egy ilyen volumenű befektetési döntéshez rendelkeztek kellő (máshol: megfelelő) kompetenciával.
És így zajlott a vita
Király József, a Szövetség frakcióvezetője jelezte: érdekes fejlemény volt, hogy Szemereyné az indítványa elé időzítette ezt a tájékoztatást. Ezután felolvasta beadványát. Ekkor már nagyon közel volt délután 5 óra – aminek abból a szempontból volt jelentősége, hogy akkor fejeződött be az élő közvetítés a Kecskeméti Televízión, így már sejthető volt, hogy a vitát tévén és online sem lehet majd ezután követni.
Király József indítványában – mint azt korábban megírtuk – az szerepelt, hogy a polgármester „hivatali kötelezettségeinek ellátásában, köztisztségeiben jóvátehetetlen erkölcsi károkat okozott” Kecskemétnek, az itt élőknek és ezért le kell mondania.
„Az elmúlt közel egy év alatt nem tudott egyenes választ adni arra, hogy az alapítványnak adott közpénzt miért nem az egyetem befejezésére és a Tudásváros építésére költötték. Az Önök döntése alapján a félkész egyetemi épületek azóta is ott állnak mementóként. Ráadásul az egyetemi campus befejezése csak újabb adófizetői pénzekből és komoly többletköltséggel történhet meg” – mondta Király József.
Leviczky Cirill (Fidesz-KDNP) szerint Király Józsefnél ugyanaz történt, mint a bakelit lemezjátszóknál: beakadt a tű, és csak ismételgeti, hogy mondjon le a polgármester.
„Azt gondolom, hogy annyira belehergelték most már magukat, hogy lassan el is hiszik, amit itt leírnak. Közben a polgármester asszony világosan elmondta, hogy mi a helyzet” – mondta a kormánypárti képviselő. Hozzátette: ha történt jogsértés, akkor a rendőrség kivizsgálja, átadja az ügyészségnek, és majd a bíróság mond ítéletet.
„Addig önök csak csúsztatnak, és a saját véleményüket mondják. (…) nem lehet senkit sem alaptalanul mindenféle vádakkal illetni” – fogalmazott Leviczky Cirill.
Érdemes felidézni, hogy az ügy hogyan indult. A kötvények vásárlásáról az alapítvány vezetőin kívül alig tudhatott pár ember. A város akkor szembesült vele, amikor 2025 március közepén nyilvánosságra került az Állami Számvevőszék jelentése. Az ÁSZ az alapítvány gazdálkodásával, pénzügyi döntéseivel kapcsolatban számos hiányosságot állapított meg és tett bűncselekmények gyanúja miatt feljelentést. Kiderült az is, hogy az Optima ugyan visszavásárlási kötelezettséget vállalt a kötvényekre, de azt nem tudta teljesíteni, amikor 2024 elején az alapítvány hivatalosan visszakérte a befektetett pénzt.
Barta Dóra kinevezését Leviczky Cirill úgy magyarázta, hogy közgyűlés hagyta jóvá kettős ügyvezetés után az egyes ügyvezetést, ez nem nem a polgármester felelőssége, „nem tűnt fel senkinek akkor, hogy ez valamilyen törvénybe ütközik”, majd amikor Hódi Zsuzsanna (Mi Hazánk) (és a KecsUP Hírek – a szerk.) erre a szabályellenességre elhívta a figyelmet, „a közgyűlés elgondolkozott rajta”, és változtatott.
Siposné Bodrozsán Alexandra (Szövetség) azt kérdezte meg a polgármestertől, meghallgatták-e már hatóságok az ügyben, és ha igen, akkor melyik szerv és milyen minőségben? Szemereyné Pataki Klaudia röviden válaszolt: „nem”.
„Értem. Akkor jól értesültünk a médiából, hogy egy éve kezdődött… (itt szakadt félbe a televízió közvetítése, de a Városháza dísztermében élőben követtük a közgyűlést – a szerk.) …meg igazából az ügy, a vizsgálatok, és továbbra sem hallgattak meg senkit Magyarország eddigi legnagyobb bankrablásában„ – összegzett az ellenzéki politikus. Mire Szemereyné úgy reagált, hogy ő elmondta, hogy van vagyon, de „úgy látszik, hogy a tények itt egyáltalán nem számítanak, csak a hangulatok és az érzelmek”.
Gyuris Dávid következett, szintén a Szövetségtől:
„Véleményem szerint önöknek a valósággal van baja. Király József nem a saját álmát írta le erre a papírra, hanem az Állami Számvevőszék megállapításait. (…) az ÁSZ egy ellenőrző szerv. Nem a Király Jóska irányítja, úgy gondolom. Tehát az az igazság, polgármester asszony, hogy szereptévesztésben vagyunk. Mert önnek el kellett volna számolni azzal a pénzzel” – jelentette ki a Szövetség képviselője, megemlítve, hogy Szemereyné Pataki Klaudia a felügyelőbizottságban havi 1,6 millió forintot kap tiszteletdíjként.
Gyuris Dávid szerint a polgármester folyamatosan ellentmondásba keveredik önmagával, hiszen – mint azt mi is megírtuk – a 2025. október 2-ai közgyűlésen kijelentette: ha a kötvényeket „a lejárati határidő előtt váltja vissza az alapítvány, na akkor követ el hűtlen kezelést”.
Az ellenzéki képviselő azt is szóvá tette, hogy a polgármester arról beszél, hogy az Optima kötvénye likvid – aminek ellentmond, hogy nem tudták 30, 60, sőt 180 napon belül pénzzé tenni.
„Engem az érdekel, hogy Kecskemét városa fejlődjön. De polgármester asszony minket oktat ki folyamatosan. Az a hatalmi arrogancia, ahogy önök hozzánk állnak. Számon kéri azt, hogy mi nem a tényekkel foglalkozunk? De, pontosan a tényekkel foglalkozunk” – jelentette ki Gyuris Dávid, és azt is kiemelte, hogy az egyetemi alapítvány nem arra kapott az államtól két lépcsőben 144 milliárd forintot, hogy „azt majd tovább szolgáltassa Matolcsy Ádám köréhez”.
„Ön azzal nem tud elszámolni, mert a közpénzt arra kell felhasználni, amire adják” – mondta Gyuris Dávid. Majd a közérdekűadat igénylésekkel kapcsolatban – amit egyébként a polgármester hozott szóba – reményének adott hangot, hogy az Állami Számvevőszéknek nem olyan dokumentumokat adnak, amelyek „össze vannak filctollazva”, magyarán fekete csíkozással ki vannak takarva (mi sok ilyet kaptunk).
A polgármester az elhangzottakra úgy reagált, hogy „alapítói vagyonjuttatásról” volt szó, nem támogatási szerződéssel adta az állam az összeget, és hogy Gyuris Dávid „teljesen össze-vissza keveri a szezont a fazonnal”, nem jól fogalmaz és ő nem szeretne belemenni a témába. Kijelentette, teljesen tisztában van azzal, amit mond, és teljes felelősséggel mondja.
„Persze az emberek hoznak rossz döntéseket, mindannyian emberek vagyunk. De be lehet azt ismerni, le lehet vonni a politikai és közéleti következtetést” – zárta felszólalását Gyuris Dávid, aki szerint „enyhe túlzás” a polgármester hozzáállása, hogy mindenre azt mondja: alaptalan.
Pászti András (Fidesz-KDNP) szerint Gyuris hozzászólása személyeskedő hangvételű volt, és kijelentette, az elmúlt 28 évben nem tapasztalt az ellenzéktől olyan hozzáállást, mint az elmúlt fél-háromnegyed évben a Szövetségtől, akik mindenért a polgármestert hibáztatják. Úgy vélte, ezt túlzásba vitték. Számon kérte Gyuris Dávidot, hogy „fölhergeli magát” és „egy hölggyel ilyen szinten” beszél, ráadásul a Városházán, nem az utcán vagy a piacon.
„Ön már túllépett minden határt. (…) Indulatos, legyen szíves, viselkedjen. El lehetett volna mondani a gondolatait higgadtan, nyugodtan. (…) ilyen csúnyán beszél, próbálja visszafogni magát, még ha azt hiszi, hogy teljesen igaza is van” – címezte intelmeit a Szövetség képviselőjének Pászti András.
„Nekem az az érzésem, hogy önöknek ezt feladatként kiadták messzebbről, hogy márpedig itt sulykolni kell, sulykolni kell. Azt hiszem, hogy önök egy idő után majd nem fognak tudni a perekből kilátszódni” – folytatta a kormánypárti politikus, úgy fogalmazva, hogy „még különösebb nyomozás sem volt”, bár ezt gyorsan javította, hogy „biztos, hogy van nyomozás, én is így gondolom, és ki is fog derülni szerintem ebben a kérdésben minden, amit szeretnének tudni, a város lakossága is meg fogja tudni, és biztos, hogy lesz felelősségre vonás” – mondta Pászti András.
Hódi Zsuzsanna (Mi Hazánk) középre helyezkedett, mondván, „mindenkinek van igazsága”, és ő nem bíró, jogi szalember, nem tudja eldönteni, kinek van igaza, nem fog senkit sem elítélni azért, amit tett, nem áll oda egyik oldalra sem.
Felidézte, hogy 2025 áprilisában már megjárta az ügy a közgyűlést, akkor is lemondásra szólította fel a Szövetség a polgármestert, ő akkor tartózkodott a szavazás során, és most is így fog tenni, mert még nincs bírósági ítélet. Azt viszont hozzátette, hogy bízik abban, hogy felelősségre fogják vonni azokat, akik az ügyben hibáztak, vagy törvénytelenséget követtek el, és ha a bíróság ki fogja mondani, hogy polgármester a bűnös, ő lesz az „első és a leghangosabb, aki azt fogja követelni, hogy mondjon le”.
Lévai Jánosné (Fidesz-KDNP) csodálatának adott hangot, hogy a polgármester egy éve „ilyen türelemmel viseli azt a méltatlan helyzetet, ami elé a bal oldal állította”, szerinte nemcsak a város közvéleménye, hanem „az egész ország előtt próbálják lejáratni”.
„Én azt gondolom, hogy mindenkit megjelent az ártatlanság védelme (helyesen: vélelme – a szerk.). Bízom abban, hogy nem lesz ebből akkora ügy, amit önök felfújtak és gondolnak. A város fejlődik, épül szépül. (…) Mi ön mellett vagyunk, maradunk, leszünk és voltunk, támogatjuk a jövőben is, és szeretném azt megköszönni, hogy van nekünk” – vette védelmébe a polgármestert párttársa.
„A bal oldalon elég sok az önmaga által kinevezett jogász, bíró, közgazdász, látnok, aki hirtelen most egyik percről a másikra szakértőnek állítja be magát, és próbál mindenféle matematikai képletekkel előjönni, különféle magyarázatokkal próbálja a saját igazát bebizonyítani. Nyilvánvaló, itt igazából konkrétumról nincsen szó (…) nincs olyan konkrét dolog, amivel a polgármester asszonyt bármilyen szempontból is falhoz lehetne állítani” – vélekedett a szintén kormánypárti Nemcsik Mátyás, aki azt is kijelentette:
“ha nincs egyetem, akkor nincs is miért ez a fennforgás, hiszen a polgármester asszonynak köszönhető az, hogy ez az egyetem és ez az egész komplexum felépülhetett”.
Majd ő is azzal támadt a Szövetségre, hogy kárt, hitelrontás okoznak azzal, hogy szerinte „folyamatosan Kecskemétet, az egyetemet negatívan állítják be, mindenféle kígyót-békát kiabálnak”, és emiatt elmehet a fiataloknak a kedve attól, hogy Kecskemétre jöjjenek tanulni (bár ennek éppen ellentmond a városvezetés és az egyetem kommunikációja a folyamatosan emelkedő hallgatói létszámról – a szerk.).
„Önök egyfolytában csak Kecskemétet próbálják meg lehúzni ezen a fronton, minden téren, ezzel próbálkoznak. Én úgy gondolom, hogy ezen gondolkozzanak el a képviselőtársaim, mert milyen önkormányzati képviselők önök, akik a város és az egyetem ellen dolgoznak” – vágott oda a Szövetségnek Nemcsik Mátyás.
Homoki Tamás alpolgármester szerint ugyan törekszik arra a magyar jogrendszer, hogy egyre gyorsabbak legyenek a büntetőeljárások, de rengeteg hosszan elnyúló ügy van, amelynél a feljelentést követően nem egy évvel, hanem két-három évvel később sincsenek még kihallgatások, „mert nem statárium van a magyar jogrendszerben”.
„Ez európai és amerikai gyakorlat is. A kulturált jogrendszerekben sajnos vagy hál’ Istennek olyan vizsgálatokra van szükség, hogy valakiről kimondják, hogy bűnös vagy nem bűnös, ami időt igényel” – mondta az ügyvédként is dolgozó alpolgármester.
Hangsúlyozta, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt indult meg az eljárás az NJEA ügyében, nem pedig lopás miatt, „amit különböző piaci performanszokon önök folyamatosan mutogattak” – célzott a Szövetség egyik megmozdulására, amikor a piaccsarnokban idézték meg A nagy pénzrablás című sorozatot.
„Gondolom, hogy olyan véleményük nincs, hogy bárki a kecskeméti egyetem pénzét ellopta volna. Az, hogy felmerült-e valamilyen szabálytalan, gondatlan vagy bármilyen jellegű pénzkezelési probléma, az egy más dolog, de a lopást különítsük el” – jelentette ki Homoki Tamás. Mint mondta, a hűtlen kezelés mellett szóba jöhet még hanyag kezelés és megtévesztés is. Mikor elindul egy büntetőeljárás, a nyomozóhatóság megizsgálja először az iratokat, majd ha úgy látják, hogy valaki valamilyen konkrét tényről tudomással bírhat, meghallgatják. Ha ezt követően bűnös magatartásról is felmerül információ, akkor meggyanúsítják az illetőt.
„Az ilyen jellegű nyomozások évekig tartanak. Én azt gondolom, hogy ha az Állami Számvevőszék tesz egy feljelentést, akkor ezzel nem az a célja, hogy eltussoljon
egy bűncselekményt, hanem pontosan az, hogy feltárja, hogy mi történt, történt-e valami, és ha igen, akkor azért ki és milyen szinten felelős. Úgyhogy én örülök neki, hogy adott esetben egy ilyen szintű ügynél a hatóság alapos előkészítő munkát végez, nem kapkod” – magyarázta Homoki Tamás.
Arról, hogy egy év után sem hallgattak meg még senkit, az alpolgármester azt mondta: „lehet, hogy van ebben a nyomozó hatóságnak hibája, lehet, hogy nincsen. Egy a lényeg, azt fogadják el, hogy ez a magyar büntetőeljárás jogban nem kirívó dolog. Az ilyen jellegű ügyeknek a nyomozása időt, alaposságot igénylő, és bízzunk abban, hogy teljes egészében a konkrét dolgokat fogja feltárni, és az alapján fog dönteni”.
Végül azzal zárta: az eddig ismert tények alapján úgy gondolja, „itt a kecskeméti egyetem körül, a mi közösségünkben részt vevő személyek közül büntetőjogi felelőssége senkinek nem lesz” (mint ismert, Gaál József alpolgármester az NJEA kuratóriumában foglal helyet).
Fekete Gábor, a Fidesz frakcióvezetője is felszólalt még Szemereyné mellett, ő is méltatta, hogy polgármestersége idején „iszonyatosan nagyon fejlődött ez a város” és hogy „ne menjünk el amellett, hogy ez az egész egyetem, hogy fölépült a városban, mind őneki köszönhető. Ez az ő álma volt, és igenis jól halad.” Fekete Gábor szerint úgy tűnik, „kezdenek a dolgok rendeződni”, „minden szépen kezd visszaállni a helyére”, „új szerződés lett kötve, ami azt biztosítja számunkra, hogy ezek a dolgok rendben lesznek”.
Király József az elhangzottak után kijelentette: ő nem vádaskodott, ő csak tényeket mondott, és az is tény, hogy az egyetem most félig készen áll mementóként, miközben az építkezésre kapta az alapítvány a pénzt. Az NJEA felügyelő-bizottságában pedig ott van a polgármester mint politikus, és neki teljesen más a felelőssége mint mondjuk egy tönkrement takarékszövetkezet vezetőjének.
Még a végén újra Leviczky Cirill kért szót, szerinte egyértelmű, hogy kellett döntést hozni a pénzről, mert nem lehetett azonnal elkölteni, amíg nincsenek tervek.
„Hova tették volna addig a pénzt? Berakták volna a kis párna alá? Be kellett volna varrni? Vagy be kellett volna rakni egy bankba? Valamit kellett azzal a pénzzel csinálni. Valamilyen döntést hoztak róla. Hogy az most jó döntés volt, vagy nem, az egy másik kérdés. Én most biztos nem döntenék úgy, ahogy ők annak idején döntöttek, de utólag azért nagyon sokan vagyunk úgy, hogy tudunk állati jó döntést hozni”– védte (védte?) a polgármestert.
Leviczky szerint is „biztató”, amit a polgármester elmondott, az a fontos, hogy „érkezik a pénz az alapítványhoz, és biztosított a fejlesztésnek a folytatása”, tehát szerinte „mindenféleképpen helyesen jártak el, akkor, amikor ezt a döntést hozták”.
„Én nem fogok lemondani”
Gyuris Dávidnak a megjegyzésére, hogy mind a kuratórium, mind a felügyelő-bizottság büntetőjogi felelősséggel tartozik, Homoki Tamás úgy reagált: „ha bűncselekményt követnek el”.
„Én biztos, hogy nem követtem el, és le sem fogok mondani” – szólt közbe Szemereyné Pataki Klaudia, és a vita végén is kijelentette: „bárhogyan is döntenek, én nem fogok lemondani, úgyhogy ezt is szeretném előre is elmondani”.
Végül Király József indítványa hat igen szavazatot kapott (Szövetség + Kordik Szabolcs, Kétfarkú Kutya Párt), Hódi Zsuzsanna – ahogy jelezte előre – tartózkodott, míg a kormánypártiak – tizenhárman – leszavazták az indítványt.
A témára még visszatérünk.
