Átnéztük a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) tavaly nyáron készült intézkedési tervét, amelyet hosszas pereskedés után küldtek el végül szerkesztőségünknek. A dokumentum a kuratóriumi elnök, Boross Ildikó megfogalmazása szerint „kamu” – mi azért becsülettel végigolvastuk, és közzétesszük, ami újdonságot megtudtunk belőle. Például azt, hogy ebben az intézkedési tervben rögzítik, hogy az alapítványnak független befektetési tanácsadót kell alkalmaznia – az Állami Számvevőszék jelentésének éppen az volt az egyik fő kritikája, hogy az NJEA a kötvényjegyzések előtt nem vett igénybe ilyen szakértőt, noha a 127,5 milliárd forintos összeg „nagyságrendje és koncentrációja azt szükségessé tette volna”. Az is kiderül, hogy 2025 nyarán az NJEA kamatfizetési haladékot szavazott meg az Optimának és hogy szerették volna megemelni a kötvények kamatát, de arról nincs információ a dokumentumban, hogy ez sikerült is volna.
Május 7-én megérkezett szerkesztőségünkbe az NJEA által az Állami Számvevőszék számára elkészített, 2025. július 24-én módosított intézkedési terv – egész pontosan 205 nappal azután, hogy lapigazgatónk, Alter Róbert 2025. október 14-én kérte megküldését az egyetemi alapítványtól. Hogy miért kellett ennyit várnunk ennek a dokumentumnak a kiadására, és egyáltalán hogyan tudtuk elérni, hogy megkapjuk, azt cikkünk vége felé foglaljuk össze.
“(…) mindig írtunk egy intézkedési tervet, ami semmit nem ér. Ezt mondja az ÁSZ-törvény, hogy kér intézkedési tervet. Hát én írhatok, hogy ha az Optima nem fizet, hanem csak fél év múlva, vagy más kondíciók mellett. Nyilván önöket ez érdekli, nem az, hogy mikor módosítottam az etikai szabályzatot. Azok ilyen kamuk (mármint az intézkedési tervek – a szerző), megkaphatják, de már rég nem aktuális. Olvastam a júniusit – már rég nem úgy van semmi” – így fogalmazott dr. Boross Ildikó, az NJEA kuratóriumi elnöke az április 29-én tartott sajtótájékoztatón.
Magyarán kvázi fölöslegesnek nyilvánította
- egyrészt azt, hogy az ÁSZ megállapításaira reagálva készítsenek egy olyan tervet, amely az alapítvány működésének szabályozottabbá tételét célozza,
- másrészt azt is, hogy mi foglalkozzunk ezzel – mondván, már sok idő telt el azóta, hogy leadták a Számvevőszéknek. Mintha az időmúlás rajtunk múlott volna – szívesen feldolgoztuk volna a témát már fél évvel ezelőtt is, ha akkor megkapjuk a dokumentumot.
Természetesen az elmúlt hónapokban sok olyan információ nyilvánosságot látott, ami szerepel az intézkedési tervben, de úgy gondoljuk, így is érdemes bemutatni, miként gondolkodtak, miként viselkedtek az alapítványnál az ügy kirobbanása utáni hónapokban (a terv 2025. április 14-ei keltezésű, de július 24-én módosították).
Felelősen kívánnak gazdálkodni
A bevezetésben rögzítik, hogy az NJEA „minden tekintetben követni kívánja a jogszabályi előírásokat, és a felelős gazdálkodás szabályai szerint kíván eljárni”.
Kiderül az is, hogy az ÁSZ felhívására figyelemmel, az összeférhetetlenség felszámolása érdekében elfogadták Csizmadia Norbert „kuratóriumi tag” (egyben elnök) lemondását.
Megemlítik ezenkívül, hogy az alapítvány új, korábban nem foglalkoztatott jogi szakértőket és könyvvizsgálót kért fel „annak érdekében, hogy fennálló követeléseit minél hamarabb és minél biztonságosabban érvényesítse”.
Az új jogi szakértők között van a Dr. Boross Ügyvédi Iroda is, mint amely a tárgyalásokon az NJEA-t képviseli. Tehát már ekkor „képben” volt Boross Ildikó – aki aztán szeptembertől a kuratórium elnöke lett.
Fizetési haladékot adtak az Optimának
Leírták, hogy az alapítvány egyszerre tárgyal az Optima Zrt–vel és a PADME-val és az Optimát hitelező bankkal (az MBH Bankkal – a szerző), és hogy az Optima mint adós „jelenleg fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van”.
- Az Optima a fizetésképtelenséget azzal kerülte el, hogy részére az alapítvány kuratóriuma – egy július 10-én hozott döntéssel – moratóriumot biztosított a lejárt kamatfizetési kötelezettségre 2025. október 31-ig – mindezt tették „figyelemmel az előremutató tárgyalásokra”, és hogy „megfelelő időt biztosítson minden fél részére a teljes megtérülést biztosító megállapodás megkötésére”.
Tehát ekkor már az Optima óriási bajban volt (nemkülönben a PADME is: mint 2025 végén kiderült a HVG cikkéből, a PADME 2024-es sokkoló vagyonmérlege szerint elképesztő pazarlás mellett mindössze kilencmillió forint maradt a kasszában, és 270 milliárd úszott el 2024 végéig).
„A tárgyalások eredményeként az Alapítvány csak olyan megállapodást tud elfogadni, amely alapján a teljes követelése kielégítést nyer. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi vizsgálatok szerint az OPTIMA Zrt és az általa közvetlenül vagy közvetve tulajdonolt cégek vagyona fedezetet biztosíthat az Alapítvány követelésére, az Alapítvány nem érdekelt az OPTIMA Zrt felszámolásában, annak eredménye ugyanis az azonnali vagyonvesztés, tekintettel a kényszerértékesítésre, és a felszámolási költségekre” – írták az intézkedési tervben.
Ezután több, az ÁSZ által tett konkrét javaslat és az alapítvány által arra adott válaszok szerepelnek a dokumentumban, feladatok meghatározásával együtt.
A kötvényvisszaváltás kérdése
ÁSZ-elvárás volt, hogy az alapítvány gondoskodjon az Optima-kötvények visszaváltásáról, amely a kötvények vételárának és a még ki nem fizetett kamatoknak az alapítvány bankszámlájára történő megfizetésével történjen.
Az alapítvány feladatai között rögzítették, hogy a kuratórium „illetve az általa megbízottak” azonnali tárgyalást kezdeményeznek az Optima akkor újonnan kinevezett vezetőivel, valamint a PADME kuratóriumával a kötvénykövetelés ellenértékének és a késedelmi kamatnak a mielőbbi megtérítéséről. Kimondták azt is, „minden eszközt piaci értékeléssel kell megalapozni, akkor és csak akkor, ha az szorosan illeszkedik az Alapítvány feladataihoz illetve a Kormány által kijelölt célok megvalósulásához”.
Az intézkedési tervben szó esik arról a később ismertté vált „törlesztésről”, melynek lényege, hogy az Optima átadta a Wepmark Kft. teljes üzletrészét és a befejezetlen campus építkezést. Az ÉMI-TÜV Süd Kft. által készített szakvélemény szerint a beruházás készültségi foka akkor 45,4 százalékos volt, ami 13,3 milliárd forint összegű kivitelezői teljesítésnek felel meg (azt nem tudni, jelenkori vagy beruházáskori értéken).
A Wepmark teljes üzletrészének végleges vételára 16 milliárd 240 millió forint lett, ez a félkész épületeken kívül tartalmazza a campus telkét (Kecskemét, 10202. helyrajzi szám), az engedélyeket, kiviteli terveket és a megvalósítás során felmerült ráfordításokat, például műszaki ellenőrzés, projektmenedzsment.
Nem árt megjegyezni, hogy – mint ez a PADME ÁSZ-jelentéséből kiderül – a Wepmark közvetlen tulajdonosai az Arcadia I. és az Arcadia II. Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapok voltak – de végső soron az Optimához tartoztak, mint ez visszakövethető ebből az ábrából (amely a bonyolult és átláthatatlan céghálónak csak egy részét mutatja):
Ami eddig nem volt tudott, és az intézkedési tervből derül ki:
– az NJEA a Wepmark (kerekítve) 86 százalékos üzletrészét,
– míg a KEDO Zrt. a társaság 14 százalékos üzletrészét fogja birtokolni.
Az Opten céginformációs rendszere szerint a tulajdonosváltás már 2025 augusztusában végbement, és az NJEA szavazati jogának mértéke meghaladja az 50 százalékot.
Az NJEA esetében a tulajdonában lévő Optima 2031 kötvényeket számították be, míg a KEDO esetében az Arcadia I. és II. kötvényeket.
A februári közgyűlésen Szemereyné Pataki Klaudia polgármester arról beszélt, hogy 27 milliárd forint értékű Optima-kötvényt visszaváltottak. Boross Ildikó ezzel szemben a május 14-ei testületi ülésen úgy fogalmazott, a 27 milliárdot „a kamatokkal együtt, tőke szinten” kell érteni, most 113,5 milliárd az NJEA követelése, „14,5 milliárd térült meg ingatlanban”. Nekünk egyelőre sehogy sem jön ki a matek.
Az intézkedési tervben szó esik az Optima 2031/B kötvényekből a Wepmark teljes üzletrészének átvétele után fennmaradó „10..13 milliárd forint bankszámlapénzről” (sic! – hogy itt helyesen 10,13 milliárdról van szó, és csak elgépelték, vagy más összegről, nem tudni), illetve hogy megfizetésének technikai részleteiről egyeztetés zajlik (zajlott tavaly nyáron – a szerző) az Optima vezetőivel.
„Ez a forrás előzetes becslés szerint elégséges a CAMPUS II. beruházás befejezésére. Ugyanakkor a Wepmark kft üzletrészének megvásárlása a bankszámlapénz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg történik. Az Optima Zrt-vel kötendő szerződés ugyanakkor megnyugtatóan rendezi a Wepmark kft múltbeli tranzakciói és az Alapítvány ebből fakadó jövőbeli felelősségének kérdéseit is. A bankszámlapénz a (…)„Rendezési Terv”-ben kerül tételesen meghatározásra. A megállapodás szerinti bankszámlapénz a 100 mrdFt-os kötvény, illetve a meg nem fizetett kamatok részére kerül elszámolásra”.
Tehát az NJEA elméletileg vár több mint 10 milliárd forint bankszámlapénzt, amelyet – ha jól értelmezzük a szöveget – az egyik mondat szerint a Wepmark üzletrészének megvásárlásával egyidejűleg kellett volna megkapnia az alapítványnak, mégis a későbbi rendezési tervre hagyták rendezését. Boross Ildikó a közgyűlés után adott interjúban azt mondta: az alapítvány bankszámlára nem kapott pénzt.
Emelték volna a kamatot, de…
„A fennmaradó kötvények hozamfeltételeinek módosítása. Az Alapítvány a kötvények lejegyzése után megváltozott kamatkörnyezetre mindenképpen szeretne reagálni akként, hogy a kamat emelésének érdekében szerződés módosítást kezdeményez” – ez is olvasható az intézkedési tervben.
Mint ismert, az Állami Számvevőszék jelentése szerint az Optima kötvényének 2,5 százalékos kamata „kirívóan alacsony” volt.
„Ha jó gazda gondosságával kezelte volna a Kuratórium a rábízott és OPTIMA kötvényekbe fektetett 127,5 milliárd Ft vagyont, akkor figyelembe vette volna a kötvények jegyzése óta eltelt időben a hozamkörnyezet drasztikus megváltozását, értékelte volna, hogy az OPTIMA Befektetési Zrt. által a kötvények után fizetett fix 2,5 százalék kirívóan alacsonyabb a kockázatmentesen (!) elérhető állampapírpiaci referenciahozamnál. A 12 hónapos referenciahozam maximuma ebben az időszakban (2023. márciusában) 14,64 % volt, ami 12,14 százalékponttal magasabb, mint a kockázatmentesnek egyáltalán nem mondható, OPTIMA Befektetési Zrt. által kibocsátott kötvények 2,5 százalékos kamata” – áll az ÁSZ jelentésében.
Az NJEA erre úgy reagált, ez a kamat „a 2021–2022-es piaci környezetben a szakértői megállapítás szerint is reális kamatszintnek minősült az adott befektetési szegmensben”.
Tavaly ezek szerint már felmerült, hogy jó lenne ezt a kamatot megemelni, de nincs arról információ, hogy a kamat megváltozott volna.
A négyoldalú megállapodás
Az intézkedési tervben szó esik az NJEA, az Optima, a PADME és az MBH Bank közötti négyoldalú megállapodásról is, amelynek célja egy minden fél számára elfogadható rendezési terv megalkotása, amely szerint „az Optima-kötvények alapján fennálló teljes követelés maradéktalan visszafizetése megtörténik” a kötvények lejáratának napjáig (vagy egy közösen meghatározott dátumig) „az NJEA számára elfogadható formában, és kamatteherrel”.
A megállapodásban „rögzítésre kerül természetesen, hogy az NJEA az Optima kötvények után járó ügyleti kamat követelésének késedelmes teljesítése miatti követeléséről nem mond le, az ezzel kapcsolatos követelését az eredeti határidő szerint fenntartja”. Leírták azt is, hogy „az Optima kötvények fedezetéül a teljes vissza nem fizetett összeg vonatkozásában, a Rendezési Terv szerinti GTC részvényekre” zálogjogot jegyeznek be az egyetemi alapítvány javára.
A megállapodásról Szemereyné Pataki Klaudia már beszélt a februári közgyűlésen, ahol elmondta, hogy a fennmaradó 2031-es lejáratú 100 milliárdos kötvénycsomaggal kapcsolatban „a PADME vállalta azt, és ezzel együtt az Optima is”, hogy módosítja 2028-as lejáratra, „tehát a következő három évben fogja szakaszonként három részletben visszafizetni az ellenértékét”.
Boross Ildikó április végén tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: az NJEA követelésének meg kell térülnie, szerinte az Optima új vezetése ezt a kötelezettséget komolyan veszi, felelősen gazdálkodik.
„Úgy gondoljuk, hogy három éven belül megtérül a követelés. Ha nem, akkor meg ott van a jó kis per. Imádom a pereket, nem probléma” – mondta, hozzátéve, hogy a kamatfelárat is érvényesíteni kívánják, és egyértelműsítette, a Magyar Nemzeti Bank ellen indítana pert a helytállási kötelezettsége miatt.
Az Okos Várost idén év végén már elkezdték volna építeni
Az intézkedési terv idézi az ÁSZ megállapítását, mely szerint az alapítvány „a részére rendelt vagyont nem az Alapító okiratában rögzített céljának megfelelően fektette be, mivel nem infrastruktúra fejlesztésre, nem az Egyetem fejlesztésére fordította”. Ezzel kapcsolatosan javasolták, hogy az NJEA gondoskodjon arról, a kötvények visszaváltását követően rendelkezésre álló pénzeszközök ezekre a célokra legyenek felhasználva.
Az alapítvány ezzel kapcsolatban a feladatai között sorolja fel a campus félkész épületeinek befejezését. Hangsúlyozzák, a 600 fős kollégium és az Innovációs és Kutatóközpont létrehozása további lehetőségeket biztosít „az egyetemi infrastruktúrában már bérlőként megjelent piaci, elsősorban kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek mellé további új, potenciális együttműködő partnerek csatlakozására”. Itt részletezik a közbeszerzési eljárást, melyet – mint megírtuk – , Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek (ZÁÉV, Fejér-B.Á.L. Zrt.) nyertek meg.
Szintén aktuális feladatként jelölték meg az Okos Város és egy Technológiai és Innovációs Park megvalósítását.
Az intézkedési terv alapján egy számunkra furcsa, eddig nem ismert időrendiségre figyeltünk fel.
– Az intézkedési terv szerint szeptember 21-én született egy kormányhatározat, amely a kecskeméti egyetem stratégiai fejlesztésének megvalósításához biztosít forrást, pénzbeli vagyoni juttatást (maga a kormányhatározat állami költségvetésen belüli átcsoportosításokról szól);
– az ÁSZ jelentése szerint viszont csak szeptember 29-én készült el “A Neumann János Egyetem Jövőkép és Stratégia” című dokumentum,
– amelynek fedlapján ugyanakkor 2021. október 7-ei dátum szerepel (és az egyetem honlapján is ezzel a dátummal szerepel);
– viszont már ugyancsak szeptember 29-én Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök és egy tag előterjesztést nyújtott be a kuratórium október 6-i ülésére, Optima-kötvény jegyzésére téve javaslatot, 100 milliárd forint értékben,
– miközben az intézkedési terv szerint szeptember 30-án született meg az alapítvány, valamint az Innovációs- és Technológiai Minisztérium közötti vagyonjuttatási megállapodás;
– és ugyancsak ezen a napon írták jóvá az NJEA bankszámláján a 100 milliárd forintos vagyonjuttatást;
– az október 6-ai kuratóriumi ülésen döntöttek a 100 milliárd forinti értékű kötvénycsomag lejegyzéséről – az erről szóló jegyzőkönyvet átnéztük a tavaly májusi iratbetekintésen, és eszerint az ülésen szó sem esett az Okos Város koncepcióról, mégis erre hivatkoznak később, mint amire (részben) fel akarták használni a hatalmas összeget;
– érdekes az is, hogy a kötvényjegyzés utáni napra, október 7-re van dátumozva a Jövőkép és Stratégia című dokumentum, benne az Okos Várossal és Neumann Technológiai és Innovációs Parkkal.
Összegezve: először döntöttek „fent” arról, hogy óriási vagyonjuttatásban részesül az alapítvány, majd „itt lent” megszavazták, hogy kötvényt vásárolnak belőle, és ezután (vagy ezzel közel egyidőben) készült el az egyetem stratégiája.
A most megkapott intézkedési terv szerint az ITM-mel 2021-ben kötött megállapodás elsődlegesen az Okos Város, valamint a Technológiai és Innovációs Park “részfinanszírozását célozza meg. Ennek teljes bekerülési költsége csak a tervezési fázist követően határozható meg.”
A 2025 közepén készült intézkedési terv szerint „az NJEA 2024-re megteremtette az alapokat” arra, hogy az állami források „ütemezett felhasználásával” elindítsa a projektek tervezését-engedélyezését, majd kivitelezését, ezek előkészítését pedig az Optima-kötvények előző években fizetett kamatai biztosították.
Az alapítvány az intézkedési terv készítésekor még tervezte, előkészítette az Okos Város és az Innovációs és Technológiai Park fejlesztéseket, az előkészítés finanszírozását szintén az Optima-kötvények kamatai biztosítják, „melyeknek köszönhetően elkészült mindkét beruházás építész szakmai koncepcióterve. NJEA kuratóriuma úgy kalkulál, hogy hasonlóan időigényes, összetett előkészítő munkafolyamat után, várhatóan 2026 év végén, 2027 év elején tud majd a kivitelezés elkezdődni„ (a megvalósíthatósági, engedélyes és kivitelezési tervek elkészítésének, valamint a közbeszerzések lefolytatásának határideje 2026. december 31. volt), és az alapítványnak „ettől az időpillanattól kezdődően lesz legkorábban szüksége” a kötvényekbe fektetett tőkeösszegek felhasználására.
Ehhez képest Boross Ildikó a sajtótájékoztatón határozottan kijelentette, ha a kötvényekbe fektetett pénz végre megérkezik, biztos, hogy nem a homokbányai Okos Városra fordítják. Ehhez szavai szerint „túl sok víz lefolyt a Dunán”, és már nem is lenne rá elég a pénz – mondta a kuratórium elnök. Az Izsáki útra költöztetnék a kertészeti kar kertjét, felújítanák a Mészöly Gyula téren lévő kollégiumot (erre az NJE közel 5300 hallgatója miatt szükség is van), fejlesztenék a laborokat, gépeket vásárolnának a GAMF-ra – ilyen tervek hangzottak el.
„Minket már az nem érdekel. Egy jövedelemtermelő képességű beruházás lett volna, ami jó lett volna az egyetemnek, de nem kell” – egyenesen így fogalmazott az Okos Várossal kapcsolatban a kuratóriumi elnök a május 14-ei testületi ülésen.
Nagyot fordult tehát egy év alatt a világ.
További, az intézkedési tervben meghatározott feladatok
– „A visszatérülő forrás racionális és átgondolt felhasználása érdekében” egy komplex infrastruktúra és intézményfejlesztési ütemezési stratégia készítése, elfogadása, ez alapján pedig egy likviditási terv.
- Az ÁSZ jelentés részletesen foglalkozott azzal, hogy noha a 127,5 milliárd forintos nagyságrendje és koncentrációja szükségessé tette volna, az alapítvány mégsem vett igénybe befektetési tanácsadót. Az alapítvány alkalmazásában álló könyvelővel készíttettek egy (2021. június 9-ére keltezett) összehasonlító elemzést a befektetési lehetőségekről. Ez a könyvelő ekkor egyidejűleg a kötvényt kibocsátó Optima Befektetési Zrt. egyszemélyi tulajdonosa, a PADME Alapítvány alkalmazásában is állt, az ÁSZ szerint „ennek következtében az összehasonlító elemzés függetlensége, tárgyilagossága megkérdőjelezhető”. Ezenkívül a számvevőszék úgy véli, a mellékletek nélkül mindössze négy A4-es oldalú elemzés szakmaiatlan és szakszerűtlen volt, többek között azért, mert nem vette figyelembe a befektetési szabályzatban meghatározott valamennyi befektetési lehetőséget és nem terjedt ki a diverzifikálás lehetőségére, amely a kockázatok csökkentésének, így a vagyonvesztés mérséklésének módja.
Az ÁSZ ezért javasolta független befektetési tanácsadó alkalmazását annak érdekében, hogy az alapítvány a saját érdekeit szem előtt tartó, kockázatmentes befektetéseket eszközöljön. Ha az intézkedési tervben leírt határidőket betartották, akkor az alapítványnak már dolgozik is egy ilyen szakember (Boross Ildikó beszélt különböző szakértő bevonásáról).
– A feladatok között szerepelt befektetési szabályzat módosítása is, mely biztosítja „az egyes feladatkörök szabályozási elválasztását, valamint az egyes felelősségi és hatásköri viszonyokat is”.
– Az ÁSZ javasolta, hogy az alapítvány gondoskodjon a jövőben a befektetéseknél olyan kontrollok kiépítéséről, amelyek a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatokat csökkentik. Ennek részeként feladatként határozták meg például, hogy el kell választani a stratégiai, hosszútávra tervezett befektetéseket a rövidtávú, likviditás menedzselését célzó döntésektől. Vagy hogy „minden befektetési döntéselőkészítés során kötelező pénzügyi elemzést és jogi átvilágítást végezni és a megbízott független befektetési tanácsadó ajánlását figyelembe venni”.
További feladat, hogy minden, 100 millió forintot meghaladó ügylet kapcsán szükséges független külső szakértő véleményének előzetes kikérése, és a véleményt a döntési anyaghoz kell csatolni.
Szintén fontos előírásnak tűnik, hogy az alapítványnak – az egyetemi tevékenységet segítő eszközberuházásait leszámítva – szabad befektetési célú eszközeit 90 százalékban kockázatmentesen vagy minimális kockázattal kell befektetnie (kivéve a magyar állampapír, annak portfólión belüli aránya nem korlátozott). További kitétel: az alapítvány kizárólag tőkegarantált befektetési alapba fektet be, rövidtávú, likviditást segítő eszközeit bankbetétben vagy állampapírban tarthatja.
Az intézkedési terv szerint a nem rövidtávú likviditást segítő befektetésekről minden esetben – értékhatártól függetlenül – a kuratórium dönt, a vagyonellenőr, a független befektetési tanácsadó és a felügyelőbizottság véleményének előzetes kikérésével. Véleményük figyelembevétele kötelező a kuratórium számára. A kuratórium nem tárgyalhat olyan befektetési ügyletet, amelyet előzetesen a felügyelőbizottság és a vagyonellenőr, illetve a független befektetési tanácsadó egybehangzóan nem támogatott.
Boross Ildikó a sajtótájékoztató elmondta, hogy az új (módosított) befektetési szabályzatot már elkészítették.
Miről is van szó?
Mint azt többször megírtuk, tavaly októberben egy sajtóeseményen Szemerey Szabolcs, az NJEA stratégiai igazgatója – a felügyelőbizottsági tag Szemereyné Pataki Klaudia polgármester férje – megemlítette, hogy elkészült az alapítvány intézkedési terve, és azt az Állami Számvevőszék elfogadta. Az ÁSZ lapunkkal annyit közölt, hogy tudomásul vették az intézkedési tervet, „annak tartalma azonban nem nyilvános”.
Lapigazgatónk, Alter Róbert – hivatkozva az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre (vagyis az Infotörvényre) – 2025. október 14-én közérdekűadat-igénylést küldött az NJEA-nak, a Transparency International Magyarország Alapítvány támogatásával. Kollégánk kérte az intézkedési terv és annak valamennyi melléklete, függeléke, kiegészítése, valamint ezek esetleges módosításainak kiadását.
Az NJEA – ugyan a 15 napos határidőn túl, de – válaszolt, ugyanakkor a kérelmünkben megjelölt iratok megküldését megtagadta. Arra hivatkoztak, hogy az intézkedési terv döntések megalapozását szolgáló adatokat tartalmaz, és kapcsolódik „az Állami Számvevőszék által jelenleg is fenntartott, folyamatban lévő vizsgálathoz”.
Ekkor keresetet adtunk be a Kecskeméti Járásbíróságra, ahonnan az ügyet áttették a Kecskeméti Törvényszékre. A szabályszerű idézés ellenére az egyetemi alapítvány képviselői nem vettek részt a januári perfelvételi tárgyaláson.
Februárban a Kecskeméti Törvényszék elutasította az alperes NJEA eljárási kifogását, és úgy határozott, az egyetemi alapítványnak 15 napon belül el kell küldenie intézkedési tervét és annak valamennyi mellékletét, kiegészítését. A Kecskeméti Törvényszék az ítélethirdetéskor kiemelte: az alapítvány közfeladatot ellátó szervnek minősül, a kért adatok (dokumentumok) közérdekű adatok és az alapítvány vagyona a nemzeti vagyon része.
A döntést viszont megtámadta az egyetemi alapítvány, így került az ügy a Szegedi Ítélőtábla elé, ahol márciusban másodfokon mindenben helybenhagyták az elsőfokú ítéletet.
Eltelt újabb másfél hónap, majd április 29-én, az egyetemi campuson tartott sajtótájékoztatón megkérdeztük dr. Boross Ildikót – akit 2025 augusztusában választottak meg az NJEA kuratóriumi elnökének -, hogy mikor kapjuk meg a tervet.
Boross Ildikó elmondta, tudja, hogy az intézkedési tervet ki kell adniuk szerkesztőségünknek.
„Üzenem a KecsUP-nak, hogy mindig írtunk egy intézkedési tervet, ami semmit nem ér. Ezt mondja az ÁSZ-törvény, hogy kér intézkedési tervet. Hát én írhatok, hogy ha az Optima nem fizet, hanem csak fél év múlva, vagy más kondíciók mellett. Nyilván önöket ez érdekli, nem az, hogy mikor módosítottam az etikai szabályzatot. Azok ilyen kamuk (mármint az intézkedési tervek – a szerző), megkaphatják, de már rég nem aktuális. Olvastam a júniusit – már rég nem úgy van semmi” – kaptunk választ.
Innentől kezdve már csak bő egy hét telt el, mígnem május 7-én megérkezett az NJEA által az Állami Számvevőszék számára elkészített, 2025. július 24-én módosított intézkedési terv – egész pontosan 205 nappal azután, hogy lapigazgatónk kérte megküldését az egyetemi alapítványtól.
