– Évente száz új lakás az a mennyiség, amit Kecskemét társadalmi kapacitása reálisan felvesz – fogalmazott Simon Bence, az Építő Simon Kft. ügyvezetője a hétfői Fejlődő Város Bizottság ülésén. A már számos kecskeméti társasházat megvalósító cég vezetője ismertette a volt Barnevál területére kidolgozott, hosszú távú fejlesztési elképzeléseiket.
Koncepciójuk szerint a Hunyadivárosban, a Ceglédi út mentén elhelyezkedő, mintegy 8 hektáros ipari területen lakóövezetet alakítanának ki. A 15–20 évre tervezett beruházás során 1700–2000 lakás épülne, különböző szolgáltatásokkal kiegészítve: kereskedelmi egységekkel, sportpályával, bölcsődének alkalmas hellyel, nyitott és zárt belső kertekkel, földalatti parkolókkal. A cél valójában egy új alközpont létrehozása Kecskeméten.
A nagyszabású fejlesztési koncepciót már benyújtották az Országos Tervtanácshoz, és a tervezés előkészítésébe az építészek mellett közlekedési, zöldfelületi és vízügyi szakembereket is bevontak. A tényleges tervezési szakaszig azonban még több lépés vezet: elsőként területrendezési kérelmet kell benyújtani az önkormányzathoz, hogy a jelenleg ipari besorolású ingatlan lakóövezeti minősítést kaphasson – ismertette a folyamat elejét Öveges László főépítész. Mint elmondta, az egykori Barnevál néven ismert baromfifeldolgozó üzem ma már nagyrészt használaton kívül van, jelenleg csupán a tollfosztó üzem működik a területen. A vállalkozás ugyanakkor jelezte, hogy középtávon más helyszínre kívánja áthelyezni tevékenységét.
Közismert, a húsüzem 2022-ben szűnt meg, majd 2024-ben az akkori tulajdonos kezdeményezte az önkormányzatnál, hogy az ingatlan ipari övezetből gazdasági övezeti besorolást kapjon. Ezt a közgyűlés támogatta, azzal a feltétellel, hogy részletesebb fejlesztési javaslat készüljön. Időközben tulajdonosváltás történt, és az Építő Simon Kft. kezdte meg a fejlesztési terv kidolgozását, valamint az egyeztetést a várossal, amely 2024 decembere óta zajlik.
Hét nagyobb tömbben gondolkodnak, amelyek nem lakótelepszerűen helyezkednének el, hanem részben összefüggő, egymásba kapaszkodó szövetet alkotnának – vázolta fel a nagyszabású fejlesztési elképzeléseket Simon Bence a szakbizottság ülésén. Jelentős zöldfelülettel számolnak, ezért a maximális beépítettséget 40 százalékban határozták meg. A parkolókat minden esetben a föld alá helyeznék, így biztosítva egy élhető lakókörnyezetet, ahol rugalmasan bővíthető szolgáltatások – boltok, gyógyszertár, coworking iroda, sportolásra alkalmas terek – jöhetnek létre. Középen egy közös teret is kialakítanának, amely köré a kereskedelmi egységek települnének. A terület a Ceglédi út felől, valamint a tervek szerint kiszélesítésre kerülő Daróczi köz irányából is megközelíthető lenne.
A bizottsági tagok több kérdést is megfogalmaztak az ismertetett tervekkel kapcsolatban. Kopping Rita képviselő arra kérdezett rá, milyen magasságú épületekben gondolkodnak, mivel a tájékoztató elején csupán az átlagos, 16 méteres épületmagasság hangzott el. Simon Bence válaszában kifejtette: eltérő magasságú épületeket terveznek. A magasabb tömbök a terület középső részén kapnának helyet, kifelé haladva pedig fokozatosan alacsonyabb beépítés következne, hogy az új lakónegyed ne nehezedjen rá a környező családi házas övezetre. A legmagasabb épület így is tízemeletes lehet.
Vörös Klára azt vetette fel, van-e lehetőség a meglévő épületek hasznosítására. Simon Bence építőmérnök válaszában úgy fogalmazott: erre nincs reális esély, az ingatlanok gyakorlatilag teljesen csupaszok, a közműhálózat pedig elavult, így a fejlesztés teljes bontással indulna. A főépítész megerősítette az elhangzottakat, és hozzátette: az önkormányzat támogatja az épületek elbontását, valamint az ipari terület lakóövezetté történő átminősítését.
Az ülésen Öveges László egy érdekes információt is megosztott a bizottsággal azzal kapcsolatban, hogy mekkora lakásigény jelentkezhet Kecskeméten az elkövetkező években. Felidézte, hogy 2025-ben ingatlanfejlesztési fórumot tartottak a városban a Daimler kezdeményezésére. Az eseményen elhangzott, hogy a Mercedes-gyár bővülése miatt legalább 1000–1200 új lakásra lehet szükség. A fórumról ennél többet nem hoztak nyilvánosságra, bár szóbeszéd szintjén lehetett hallani róla. Az egyeztetésen nemcsak helyi, hanem budapesti építőipari cégek is részt vettek.
Elhangzott az is, hogy nagyobb volumenű lakásépítésre csak akkor van lehetőség – és egyáltalán igény –, ha mögötte nagy piaci szereplők állnak. A magánszféra, vagyis a helyi társadalom felől évente ezért legfeljebb 100 lakás iránti kereslettel lehet számolni.
A bizottsági ülésen megemlítették még a volt BRG területét, ahol szintén mintegy 100–150 lakásos lakóparkot terveznek. A részletekbe azonban a képviselők már nem mentek bele, és nem hozták szóba a volt KTE-pálya helyére tervezett, közel 400 lakást magában foglaló lakóparkot.
A bizottság végül a tájékoztatót egyhangúlag, 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül tudomásul vette.
7 millió forint körüli összeget ajánlottak a Kacsa köz tulajdonosainak
A Ceglédi útról több kisebb, derékszögben hajló zsákutca ágazik el, köztük a Kacsa és a Kakas köz. Ottjártunkor egy helyi lakó a KecsUP Híreknek arról számolt be, hogy a beruházó körülbelül 7 millió forintot ajánlott fel ingatlanjáért. Az idős férfi mesélte, hogy bár több ház üresen áll, néhányban bérlők laknak, és akad olyan ingatlan is, amelyre az elmúlt években sok millió forintot költöttek a felújítás során. A környék házai többségében aprók, sokan tűzifával fűtenek. Az idős úr hozzátette, hogy neki a felkínált összeg túl kevés lenne ahhoz, hogy eladása esetén új otthont találjon, ráadásul itt élte le szinte az egész életét.
A szerkesztő megjegyzése: Kecskeméten sokan nehéz helyzetben vannak a lakásvásárlás terén. Budapest után Kecskemét az egyik olyan vidéki település, ahol az elmúlt években drámaian emelkedtek az ingatlanárak – erről városrészekre bontva ebben a cikkünkben írtunk a KecsUP Híren. Ennek következtében az új építésű lakások vásárlása a helyiek nagy részének szinte elérhetetlen, csak egy kisebb, réteg számára megvalósítható.
A témához kapcsolódóan érdekes lehet Önnek:
Hasznosításra váró barna sebek Kecskeméten – térképen a barnamezős területek
