A boltokban kapható almák túlnyomó többsége tartalmaz valamilyen növényvédőszert, és bébiétel is készül belőlük – derült ki egy átfogó kutatásból. A górcső alá vett gyümölcsök kapcsán sokan kezdték el kongatni a vészharangokat, hazai szakemberek ugyanakkor azt állítják, a Magyarországon forgalmazott almák az előírásoknak megfelelnek, és bizonyos óvintézkedések betartásával biztonsággal fogyaszthatók.
Meglepő eredményre jutott a nemzetközi Pesticide Action Network Europe (PAN) és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSz) közösen készített felmérése, melyben 13 európai ország – köztük Magyarország – ugyanennyi partnerszervezete vizsgált meg összesen 59 helyi termesztésű almamintát növényvédőszer-maradványok után kutatva. A kutatás készítői a munkájuk során a következő megállapításra jutottak:
- A vizsgált almák 93 százaléka tartalmazott legalább egy, 85 százalékuk legalább kettő növényvédőszer maradványait, de volt olyan alma is, ami 7 különböző vegyületet tartalmazott;
- Az EU legmérgezőbb növényvédő szereinek kategóriájába tartozó vegyületeket a vizsgált minták 71 százaléka tartalmazta;
- A vizsgált minták 64 százaléka legalább egy PFAS-kategóriába tartozó vegyületet tartalmazott;
- A vizsgált almák 36 százalékában neurotoxikus növényvédő szereket találtak;
- A vizsgált almákból készült bébiételek 93 százaléka pedig meghaladta azt az előírt limitet, ami az ilyen élelmiszerek maximális növényvédőszer-tartalmát írja elő.
Az eredmények alapján a tanulmány szerzői arra kérték az almafogyasztó szülőket, hogy gyermekük étkeztetése során részesítsék előnyben az organikus termesztésű almákat, de ha mégis a „hagyományos” termelésű gyümölcsöt választják, akkor legalább hámozzák meg a gyümölcsöt fogyasztás előtt. A döntéshozókat pedig felszólították arra, hogy igyekezzenek jobban végrehajtatni a vonatkozó előírásokat, hiszen az EU-szabályozás alapján a kutatás során fellelt vegyi anyagok közül többet már be kellett volna tiltani a toxikus tulajdonságaik miatt. Végül felhívták a figyelmüket arra is, hogy szükség lenne egy olyan módszertan kidolgozására, amely az eddigieknél jobban figyelembe veszi a növényvédő szereknek való kitettséget, ezzel növelve a fogyasztók védelmét.
Ezután is nyugodt szívvel vegyünk almát
A tanulmány eredményeivel szembesülve sokan kezdték el kongatni a vészharangot, és kiáltottak farkast a „vegyszerekkel mérgezett” almákra. Kovács Levente, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Orvos- és egészségtudományi karának adjunktusa szerint ugyanakkor erre semmi szükség nincs, mert a boltokban elérhető almák közel sem annyira veszélyesek, mint amennyire a tanulmány beállítja őket. Ráadásul szerinte – ahogyan arról egy Facebook-bejegyzésében ír – a kutatás nem is az igazi, mert annak módszertanáról nem sokat lehet tudni.
„Kétségtelen, hogy az analízisek lobogtatása a tudományos szakszerűség látszatát keltik”, de akad velük némi probléma. A szakember mint „muslicákat napi szinten mindenféle »cuccal« mérgező kutató” el is mondta, mi „szúrja a szemét” a tanulmánnyal kapcsolatban, és miért fog ezután is nyugodt szívvel bolti almát enni. Többek között azért teszi ezt, mert
- A módszertanból nem sokat tudunk meg – egy vizuális ábra azt sugallja, a felszínéről vettek mintát és kromatográffal ellenőrízték (ahhoz hasonlóan, ahogy szúrópróbaszerűen a reptereken a táskákat és a laptopokat szokták);
- Ezek nagyon érzékeny módszerek és minimális vegyszermaradékokat is képesek kimutatni;
- A tanulmány 3 értékkel operál: kimutathatósági határérték (LOD, Limit Of Detection), mérhetőségi határérték (Limit Of Quantification) és az egészségügyi határtérték (MRL, Maximum Residue Level). Csakhogy a LOD egy nagyon alacsony értéket mutat a modern műszerekkel, amihez képest a LOQ ugyan már nagyobb mennyiséget ad, de az még mindig hatástalan, míg MRL értéke pedig azt a legnagyobb megengedett koncentrációt jelenti, amelynél több anyag bevitele még nem jelent automatikusan egészségügyi kockázatot. Márpedig a tanulmányban meghatározott eredmények mind az MRL alatt, csak az LOQ tartományban mozogtak;
- A csecsemők számára pedig az elővigyázatosság elve alapján az EU meghatározott egy szigorú szabályozási limitet, ami alatt biztosan nem okoznak semmilyen problémát a tanulmányban említett növényvédőszerek.
Utóbbi kapcsán Kovács Levente leszögezte, a limit értéke arra vonatkozik, hogy a babaételben mennyi lehet ezekből a szerekből, így a szerzők ezen a ponton súlyosan tévedtek. Mert „ki tudja, hogyan tárolt, szállított és ki tudja, milyen körülmények közt mért értékek alapján jelentik ki, hogy a vizsgált almák nem alkalmasak babatápnak”. A babatápba való pépesítés előtt ráadásul minden esetben megtisztítják az almát, a kész terméket pedig folyamatosan ellenőrzik. A házi készítésű almapüré kapcsán pedig a biológus csupán azt a kérdést teszi fel: „ki szokott mosatlan almából babatápot készíteni?”.
Bolti alma: csak akkor veszélyes, ha mosatlan
A szakértő Facebook-bejegyzésében kitér a tanulmány által ajánlott organikus termesztésből származó gyümölcsökre is, melyek szerinte tele vannak gombatoxinokkal. „Ezt viszont már egy tudományos szaklapban megjelent, alapos és reprodukálható módon leírt módszertannal végzett tanulmány állítja” – írja, hozzátéve: az általa említett publikáció szerint nemcsak az almákban, hanem a belőlük mosás és hőkezelés után készült pürékben is a felnőttekre meghatározott egészségügyi határértékek fölött van a például májrákot okozó gombatoxinok mennyisége. Ami mosással nem jön le, mivel a gomba beeszi magát a kezeletlen bioalma húsába. Arról nem beszélve, hogy az organikus alma drága, hiszen szezonálisan termő növény, ami rövid ideig eltartható és kevés a hozama.
Végül Kovács Levente megjegyezte, a tanulmány szerzői felsorolják, hogy milyen veszélyesek az általuk említett vegyszerek, míg a tanulmányra hivatkozó médiumok is a hangzatos kifejezéseket emelik ki, hogy a vizsgált almák károsak az egészségre vagy a kisbabákra.
„Igen, ha nyalogatod a mosatlan almát. De az sem biztos, hogy elég a veszélyhez, lehet hogy magát a peszticidet (olyan vegyi anyagok, biológiai szerek vagy keverékek, amelyek a károsító élőlények elpusztítására, távoltartására vagy a növények védelmére szolgálnak) kell szürcsölnöd hozzá!” – hívta fel a figyelmet. Azaz szerinte a vegyszerekkel kezelt alma adott körülmények között ugyanannyira káros, mint az alternatívaként hájpolt organikus változat.
Az almatermelő a hazai fajtákra esküszik
„Ki merem jelenteni, hogy ma Magyarországon a hazai termesztésű alma élelmiszer-biztonsági szempontból nem veszélyes. A határértékeket jogszabályok rögzítik, és az ellenőrzések rendszeresek” – mondta már a KecsUP Híreknek Bányai Áron. A jánoshalmai almatermelő hozzátette, a bolti almák esetében valóban előfordulhat növényvédőszer-maradék (határértéken belül), illetve utókezelő anyag (például gombaölő tárolási betegségek ellen, viasz, tartósítószer), főként a hosszú tárolhatóság miatt. „Ez viszont nem jelenti azt, hogy a gyümölcs egészségkárosító lenne, de az alapos mosás, esetleg hámozás mindenképpen javasolt, főleg gyermekek esetében” – hívta fel a figyelmet.
A kérdésre, hogy a fenti tanulmány alapján mégis mire érdemes figyelni az almavásárlás során, illetve melyik fajtát ajánlaná, az almatermelő kiemelte: elsősorban a származási helyet érdemes szem előtt tartani, és inkább a hazai gyümölcsöt választani. A feltűnően fényes és „waxolt” héjú almát, illetve a túl hosszú ideig, akár egész évben kapható fajtákat pedig érdemes kerülni.
Az almafajták közül Bányai Áron szerint fogyasztásra jó választás lehet a Gála, Idared és a Jonagold, de az új nemesítésű fajták közül is vannak beltartalmilag értékesek, amik ráadásul rezisztensek, vagyis ellenállóbbak a betegségekkel szemben. „Ezáltal kevesebb permetezéssel is lehet termeszteni őket. Ilyen a Smeralda vagy a Fuji” – jegyezte meg a termelő.
Ilyen almával lehet leggyakrabban találkozni a magyar piacon
Az organikus termesztésű almával kapcsolatban megjegyezte, annak termelése során a szakemberek nem használnak szintetikus növényvédő szereket, csak korlátozott számú, természetes eredetű anyagot. Ennek következménye azonban Bányai Áron szerint az alacsonyabb termésbiztonság, a több kézimunka, a nagyobb veszteség a rossz évjáratokban.
Emellett azt is fontos tudni, hogy a magyar termelők nagy része se nem bio, se nem konvencionálisan termeszti az almát, hanem inkább AKG programban. Ami egy olyan támogatott termesztési forma, ami félúton helyezkedik el a konvencionális és a biogazdálkodás között. Azaz egy AKG-s almásban:
- csökkentett és kontrollált növényvédőszer-használatra kerül sor;
- kötelező az integrált növényvédelem (előrejelzés, csak indokolt permetezés);
- szigorú permetezési naplózás és ellenőrzés történik;
- előírás a talajkímélő művelés, takarónövények használata;
- nagyobb hangsúly esik a biológiai és mechanikai védekezésre.
Bányai Áron válaszában kiemelte azt is, hogy az alma Magyarországon az egyik legfontosabb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcs. A becslések szerint egy magyar átlagosan 15–20 kilogramm almát fogyaszt évente, aminek jelentős része hazai termelésből származik, különösen a szezonban. „Ugyanakkor ez a szám sajnos folyamatosan csökken” – fűzte hozzá a jánoshalmai termelő.
Jó hír ugyanakkor, hogy aki mégis az almát választja, az egyre tudatosabban, és ha van információja a termelő személyéről, a termesztés módjáról, akkor szívesebben vásárol magyar almát. Még akkor is, ha az nem tökéletes küllemű. „Összességében azt gondolom, hogy a bolti alma nem »veszélyes«, de a legjobb döntés az, ha helyi vagy hazai gyümölcsöt választunk közvetlenül a termelőtől vagy a helyi kosár vagy szatyor közösségtől. A pánikkeltés helyett a tájékoztatás a kulcs” – mondta Bányai Áron.
