FRISS HÍREK

A Neumann János Egyetemért Alapítvány követelése jelenleg:
épp kiszámolom a pillanatnyi értéket...

A Földet megmentő 25 legjobb tudós közé került az SZTE kecskeméti kutatója, Tölgyesi Csaba

- Advertisement -

A világ legnagyobb, Földünk állapotával foglalkozó tudományos versenyén olyan bizonyítékokon alapuló, skálázható megoldásokat keresnek, amelyek segítenek az emberiségnek a bolygó tűrőképességének határain belül élni. A Johan Rockström svéd klímakutató vezette százfős nemzetközi zsűri a magyar jelöltek közül az Szegedi Tudományegyetem kutatójának munkáját ítélte a legkiválóbbnak, így Tölgyesi Csaba lett a 25 nemzeti bajnok egyike – számolt be a kimagasló tudományos teljesítményről a hvg.hu. Lapszemle.

Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa nyerte el a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, a díjat olyan tudományos munkákért adják, amelyek gyakorlati és tudományosan megalapozott megoldásokat kínálnak a klímaváltozás és a fenntarthatóság problémáira.

A siker alapját egy, a Nature Geoscience folyóiratban megjelent áttörő tanulmány jelenti, miszerint Tölgyesi Csaba vezetésével a nemzetközi kutatócsoport rávilágított egy kevésbé ismert, egyeseknek azonban elsőre lehet meghökkentő igazságra: a klímaváltozás problémája nem oldható meg olyan egyszerű beavatkozással, mint az erdősítés. A tudósok bebizonyították, hogy az ökoszisztéma-helyreállítás önmagában kevés a szén-dioxid ellensúlyozására; a fókuszba a kibocsátás drasztikus és azonnali csökkentését kell helyezni.

A kutató hangsúlyozta: az élőhely-helyreállítás fő célja nem elsősorban a szénmegkötés, hanem a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása kell legyen. A tanulmány szerint bizonyos térségekben a vizes élőhelyek vagy az őshonos gyepek helyreállítása hatékonyabb lehet, mint a tömeges erdősítés.

Hasonló cikkünk:  Vége van a 20. századi illúziónak, víz kell a tájba - riport Balogh Péter nagykörűi gazdálkodóval (videó)

Kutatási eredményeiről már korábban és többször beszélt Tölgyesi Csaba, amit sokan kétkedve fogadnak, de talán ez a mostani elismerés, közelebb visz az összefüggések megértéséhez. A száraz homokhátsági tájakon az erdők ugyanis nem feltétlenül javítják, hanem akár ronthatják is a vízháztartást – véli a Szegedi Tudományegyetem kutatója, aki szerint a Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását, miközben a fák jelentős mennyiségű vizet párologtatnak el. A megoldás ezért nem feltétlenül több erdő, hanem a táj adottságaihoz igazodó tájhasználat: a száraz homoki területeken a nyílt gyepek területe nőhetne, a vízjárta ártereken viszont kifejezetten kedvező lehet az erdők terjeszkedése. Így egyszerre javulhat a vízgazdálkodás, a biodiverzitás, és összességében erdeink területe sem csökken.

A mostani elismerés révén Tölgyesi Csaba és kutatócsoportja a jövőben olyan nemzetközi fórumokon is bemutathatja eredményeit, mint a davosi Világgazdasági Fórum. A magyar kutató egyben esélyessé vált a 2027 januárjában kiosztandó három, egyenként egymillió dolláros nemzetközi fődíj egyikére is.

Forrás: hvg.hu, masfelfok.hu

A témához kapcsolódó korábbi cikkünk:

A Kárpát-sivatag nem fikció – üzenték gazdálkodók és kutatók Lakitelekről

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Átszervezik a Médiacentrumot, de ezzel együtt nem látszik csitulni a körülötte lévő vihar

Megkapta a közgyűlési felhatalmazást, Bán János kultúráért felelős alpolgármester (Fidesz-KDNP) szeptember végéig elkészíti a Kecskeméti Médiacentrum átalakítási koncepcióját. Ez...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...