Előkészítő ülést tartott a Kecskeméti Törvényszék Till Tamás meggyilkolásának ügyében. A bíróságon jelen voltak a 2000. május 28-án, brutálisan megölt kisfiú szülei és a gyilkosság elkövetésével vádolt F. János is. Utóbbi az ülésen nem ismerte el a bűnösségét, ám közölte: további elásott fiatalok holttesteiről tud. Az ügy elsőfokú tárgyalása júniusban veszi kezdetét.
Előkészítő ülést tartott a Kecskeméti Törvényszék a magyar kriminológia egyik legismertebb megoldatlan esete, a 11 éves bajai Till Tamás meggyilkolása ügyében. A szerda reggel, a bíróság dísztermében tartott ülés kezdetén F. János és védője, Hódos Attila a tárgyalás felfüggesztését kérte a bíróságtól egy párhuzamosan futó pótmagánvádlóként kényszervallatás miatt előterjesztett vádindítvány miatt, amiben három rendőrtisztnek kell a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa elé állnia.
Mint ismert F. János 2024 nyarán felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, mert tudomása volt a sokáig eltűntként keresett Till Tamás sérelmére elkövetett bűncselekmény részleteiről. Miután az általa adott információk alapján megtalálták a holttestet, többször kihallgatták. 2024. november 28-án is beidézték, a meghallgatás reggel 9 órától egészen éjfél utánig tartott, ahol jelen volt az ügyvédje és egy ügyvédjelölt is.
F. János ezután azt állította, hogy a kérdező rendőrtisztek folyamatosan győzködték, majd fenyegették, hogy tegyen beismerő vallomást, vállalja magára a gyilkosságot. Kilátásba helyezték, hogy hamis tanúzással gyanúsítják majd meg, és közölték azt is, hogy mivel más bűncselekmény miatt éppen a próbaidejét tölti, ezért azonnal le is tartóztathatják.
Később a rendőrtisztek mindegyike tagadta, hogy bűncselekményt követtek volna el. Az elsőrendű vádlott, Petőfi Attila címzetes vezérőrnagy közölte, a férfi a kihallgatások között kapcsolatot tartott vele, bizalmi viszony alakult ki közöttük. F. János a beismerését követően számtalanszor felhívta, szavai szerint óriási közlési vágy volt benne. Beszélt a motivációjáról, a bűncselekményt követő életéről, fényképeket, sms-eket küldött Petőfinek. Ezeket az üzeneteket, képeket a vezérőrnagy bizonyítékként át is adta a bíróságnak.
Az előkészítő ülésen szót kapott F. János is. Elmondta, hogy egy 10 órás kihallgatáson vett részt, melynek során többször is megfenyegették, hogy az Ukrajnából származó családja elveszíti a magyar állampolgárságát, ha nem vállalja magára a gyilkosságot. Emellett azzal is próbáltak hatást gyakorolni rá, hogy felajánlották neki minden addigi jogi kihágása eltörlését, ha bevallja, ő ölte meg Till Tamást. Végül közölte, az ellene megfogalmazott „minden vád koholmány, azt három nyomozó és egy főügyész találta ki vele közösen”.
Ezen a ponton a bíróság feltette a kérdést, hogy az ügyészség és a sértett családjának ügyvédje elfogadja-e az indítványt. Erre előbbi egy határozott nemmel felelt, míg a Till család jogi képviselője, Lichy József elmondta: „Nem lehet kizárni, hogy a másik ügynek lehet hatása erre a tárgyalásra, de ez nem zárja ki a párhuzamos tárgyalást.” A bíróság így az április 22-én benyújtott indítványt elutasította, hivatkozva arra, hogy az alapeljárás során nem perdöntő, hogy a beismerő vallomás kényszer útján jött-e létre.
A vád
Ezzel következhetett a vád ismertetése, mely megegyezett a korábban megismertekkel. Eszerint a 11 éves Till Tamás 2000. május 28-án, gyereknapon eltűnt: biciklivel indult el otthonából, azonban sosem tért haza, keresése pedig nem hozott eredményt. A nyomozók később szakértők segítségével azonosították F. Jánost, aki a gyilkosság elkövetésekor állami gondozott fiatalként kőműves szakmát tanult, a középiskolai évei alatt építkezéseken segédmunkásként dolgozott. A fiatal 2000. május 28-án egyedül tartózkodott a bajai külterületi tanyán és a rábízott munkákat végezte. Napközben szokása szerint kiment dohányozni a közeli ipartelepi dűlőútra, ahol felfigyelt az arra kerékpározó, számára ismeretlen 10 éves fiúra.
F. János hirtelen ötlettől vezérelve leszólította a nála jóval gyengébb fizikumú gyermeket és segítségkérés ürügyén a tanyára csalta. Ott váratlanul rátámadt: előbb arcon ütötte, majd egy ácskapocs segítségével különös kegyetlenséggel a fatároló helyiségben megölte. A vádlott ezután a bűncselekmény nyomait eltüntette, azaz a sértett holttestét talicskán egy betonozásra előkészített helyiségbe tolta, majd annak homokos aljzatában elásta. Ezután néhány nappal a helyiséget lebetonozta.
Az ügyészség ez alapján az elkövetéskor még fiatalkorú férfit tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és vele szemben 15 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, 12 év közügyektől eltiltás mellett.
F. János vitatja a vádat
Az előkészítő ülésen F. János többször is tiszteletlen stílusban kommunikált: előbb a Till család ügyvédjét, Lichy Józsefet nevezte „copfos ügyvédnek”, majd hosszan ecsetelte azt, hogy a vele szemben ülő bírónő „nem a törvényt, hanem a megbízóit szolgálja”, az ügyészt pedig – mivel az ellene felhozott vádat állítólag többféle verzióban kapta kézhez – „Andersen utódjaként” aposztrofálta, és a saját maga által indítványozott, kihallgatásra behívni kívánt tanúkat is nyomorékoknak titulálta. Ezután kijelentette, az ellene felhozott vádak „nemcsak hamisak, de tartalmukban sem igazak”, majd közölte azt is, hogy az igazság csak az ő fejében van benne.
A gyilkosság elkövetését F. János az előkészítő ülés során nem ismerte el, továbbra is kitartott amellett, hogy Till Tamást igazából a korábban megvádolt W. József ölte meg.
F. János felszólalása ezen felül váratlan fordulatot is tartogatott: a férfi Till Tamásé mellett ugyanis további 16 „intézetis fiatal” holttestéről is tud, akiknek a megöléséhez bevallása szerint nincs köze. Elmondta, ezeket a 14-24 év közötti fiatalokat szexuálisan bántalmazták politikai és egyházi felsővezetők, és plébániák környékén ásták el őket. A vádlott továbbá közölte, hogy több mint 200 fotóval és videóval is tudja bizonyítani, hogy igazat mond. Hozzátette, ebben az ügyben már levelet is írt korábban Pintér Sándor leköszönő belügyminiszternek, aki válaszában felszólította őt, hogy adja át a felvételeket neki. F. János végül leszögezte, azokat egyelőre nem teszi közzé, mert nem tudja, hogy kiben bízhat és kiben nem.
Így jutott el a rendőrség F. Jánosig
Akinek – mint az a rendőrségi nyomozás során kiderült – hivatalosan semmi köze nem volt a gyilkosság elkövetéséhez. Ám ennek kiderültéig nagy út vezetett: a rendőrség ugyanis először a bajai gyerekotthon egykori lakóját, K. Pétert gyanúsította meg azzal, hogy 2000 tavaszán talán fenyegetés hatására, talán pénzért cserébe részt vett egy gyerekholttest elásásában. Bár a férfi 2011-ben öngyilkos lett, egy János nevű egykori otthonlakó vallomása szerint ő és K. Péter egy helyi vállalkozónál, a 2000-ben 60 éves W. József nevű esztergályosnál dolgoztak. A férfinak volt egy egyhektáros tanyája a bajai Ipartelep út környékén, amelyen egy 800 négyzetméteres csarnok és egy kétszintes családi ház is állt, ahová a vállalkozó át akarta költöztetni a cégét.
Az ehhez szükséges átalakításokhoz a két fiatalt W. József napi 500 forintért, egy doboz cigaretta akkori áráért foglalkoztatta. Ebben az időszakban egy nyolc négyzetméteres melléképület építése zajlott a területen, amellyel össze akarták kötni a házat és a csarnokot. A sávalap és a falak már megvoltak, a tetőt és ennek bádogborítását pedig János tette fel, illetve ő is festette ki a rendőrségnek tett vallomása szerint. A kis épületnek nem volt még aljzatbetonja, mert vasbetonnal össze akarták kötni a meglévő járdával, ez előtt viszont tömöríteni kellett volna az altalajt.
Egy alkalommal aztán W. József a strandon kereste fel a fiatalokat, hogy dupla pénzért dolgozni hívja őket. Az akkori információk szerint erre János nemet mondott, Péter viszont elment a vállalkozóval. Közösen keverték a betont a kis helyiség befejezéséhez, noha W. általában nem vett részt az építési munkákban. Amikor K. Péter tolta a talicskát a betonnal, az eszköz kereke megbicsaklott egy bűzt árasztó fóliában, amelyből egy gyerekholttest került elő. Először értetlenkedett a vállalkozó, majd pénzt ígért, aztán megfenyegette Pétert, hogy hallgasson, mert különben neki és a szintén a gyerekotthonban élő testvérének is bántódása esik.
A rendőrség János történetéről később kiderítette, hogy az nem igaz, és W. Józsefnek, illetve K. Péternek nem volt köze a gyilkossághoz. Sőt, valójában K. Péter nem is vett részt a holttest elásásában.
Bár úgy tűnt, de mégsem évült el F. János büntethetősége
Így jutott el a rendőrség F. Jánoshoz, akinek a büntethetősége először úgy tűnt, hogy elévült, ám később kiderült, hogy ez nincs így. „A most 40 éves F. János először tanú volt az ügyben, majd miután ráterelődött a gyanú, beismerő vallomást tett – tudván, hogy ezért nem büntethető. A rendőrök ezért kénytelenek is voltak elengedni, amit arra alapoztak, hogy a férfi a gyilkosság idején 16 éves volt, márpedig a fiatalkorú elkövetők esetén a minősített emberölésért is legfeljebb csak 15 év szabadságvesztés szabható ki” – írta a Telex még 2024-ben. A lap szerint ebből vezették le azt is, hogy ha F. János 2000 májusában ölt, akkor a büntethetősége 2015. május végére elévült.
Csakhogy a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség kiadott egy állásfoglalást, amelyben rögzítették: mind az elkövetéskori, mind a jelenleg hatályos jogszabályok kizárják a büntethetőség elévülését a minősített emberölés esetében. Így noha F. János fiatalkorúként ölte meg Till Tamást, a büntethetőség elévülése szempontjából ez a tény nem bír jelentőséggel. A fiatalkorúakra vonatkozó kedvezőbb szabályokat is kizárólag a kiszabható büntetés mértékének meghatározása során kell figyelembe venni.
A bíróság döntése értelmében a Till Tamás meggyilkolásával kapcsolatos büntetőper elsőfokú tárgyalása június 17-18-án veszi kezdetét a Kecskeméti Törvényszéken, elsőként F. Jánost és Till Mátyást, a megölt gyermek édesapját hallgatja meg a bíróság.
