Hétfő reggel 8 óra óta zajlik a leendő Magyar-kormány miniszterjelöltjeinek a meghallgatása, köztük Kapitány Istváné is, akit a kecskeméti Csőszi Attila vezette gazdasági és energetikai bizottság kérdezte. Itt tag a leköszönő Szijjártó Péter is, de ő még mivel egy napig hivatalban van, így csak tanácskozási joggal vehetne részt Kapitány István meghallgatásán, de ő inkább el sem ment. Hétfőn és kedden összesen 16 miniszterjelöltet hallgatnak a meg szakbizottságok. A tervek szerint kedden délután az ünnepélyes miniszteri eskütétel után már fel is áll az új kormány. Lapszemle.
Kapitány István a 444.hu helyszíni beszámolója szerint arról beszélt, hogy szerinte a magyar gazdaság gyenge teljesítményének nem a munkavállalók az okai, hanem az, hogy megrendült a gazdasági szereplők bizalma. A politikus úgy fogalmazott: ennek helyreállításához átlátható támogatási rendszerre, versenyképes energiaárakra és a korrupcióval szembeni zéró toleranciára van szükség.
Kapitány arról beszélt, hogy senki sem szeretné, ha Magyarország pusztán összeszerelő üzemként működne, miközben az elmúlt évek fejlesztési forrásainak 57 százaléka akkumulátoripari beruházásokra ment el.
A miniszterjelölt szerint a beruházásösztönzésre fordított jelentős állami támogatások ellenére sem látszanak érdemi eredmények, miközben a beruházások volumene 20 százalékkal visszaesett. Arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése az elmúlt négy évben lényegében stagnált, egyes időszakokban pedig csökkent is.
Gajdos László: az élő környezet minisztériumnak a kormány lelkiismereteként kell működnie
Nagyon kellenek a visszatartott uniós milliárdok
Az európai uniós források kapcsán hangsúlyozta: Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ne használja fel a rendelkezésre álló 10,4 milliárd eurós támogatási keretet. (Ezt jelenleg az EU visszatartja, mert az Orbán-kormány megsértette az uniós jogállami szempontokat, melyhez kötötték a források kifizetését – a szerk.)
A miniszterjelölt ismertette a tervezett Ganz Ábrahám fejlesztési programját, amelynek egyik központi eleme az innováció erősítése lehet. Elmondása szerint négy év alatt másfélszeresére növelnék az innovációs forrásokat. Emellett olyan vállalkozói környezet kialakítását sürgette, ahol a cégek politikai kapcsolatok nélkül is versenyképesek lehetnek, és nem kell attól tartaniuk, hogy növekedésük esetén elveszíthetik vállalkozásukat vagy hátrányba kerülnek a politikailag kedvezményezett szereplőkkel szemben.
Felül kell vizsgálni a Paks 2-szerződést
Magyarországnak több lábon álló energiabiztonságra és átlátható nukleáris stratégiára van szüksége – mondta a leendő miniszter. Ennek részeként felülvizsgálnák a Paks II finanszírozását, tervezését és ütemezését is, mivel a beruházás részleteit jelenleg titkos szerződések fedik.
A miniszterjelölt az energiaszegénység problémájáról is beszélt: elmondása szerint mintegy 800 ezer háztartás él ilyen helyzetben, sokan továbbra is tűzifával fűtenek, amelyre nem vonatkozott a rezsicsökkentés. A tervezett Rezsicsökkentés Plusz program keretében csökkentenék a tűzifa áfáját és megdupláznák a szociális tűzifa támogatási keretét.
Kapitány emellett a rendszerhasználati díjak felülvizsgálatát is szükségesnek nevezte. Hangsúlyozta: az energiahatékonyság a legfontosabb cél, mert „a legjobb energia az el nem fogyasztott energia”. Programjuk szerint tíz éven belül a magyar otthonok negyedét energiahatékonyabbá tennék, miután az ilyen korszerűsítések az elmúlt években forráshiány miatt leálltak.
Kapitány beszéde után a képviselői kérdések köre kezdődött, többek között itt a fideszes ellenzéki képviselők kérdései voltak inkább érdekesek:
- Az Orbán-kormány által bevezetett árszabályozásokat felül kell vizsgálni ezeket, de még nincs itt az ideje. Lehet ugyanis olyan időszak, amikor szükség van állami beavatkozásra, azt akkor végre lehet hajtani hatékonyan, de ezt nem szabad állandósítani, mert az káros.
- A különadók addig maradnak, amíg nem látnak tisztán.
- Szintén fideszes politikus kérdésére beszélt arról Kapitány István, hogy nem bizonyult sikeres megoldásnak, hogy 2022 és 2025 között 65 százalékról 90 százalékra nőtt az orosz olaj aránya Magyarország energiaellátásában. Úgy fogalmazott: ez nem a több lábon álló energiapolitikát erősítette, ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a diverzifikált beszerzési lehetőségekre. Példaként említette az Adria kőolajvezeték szerepét, amely szerinte segítséget jelenthetett volna azokban az időszakokban, amikor a Barátság kőolajvezeték szállítása leállt. „Nem szeretnénk leválni semmiről, hanem szeretnénk opciókat, lehetőségeket kapni. Ebben az üzletben dolgoztam, higgyék el, az opcionalitás nagy előny” – reagált arra, hogy a leendő Tisza-kormány tervez-e leválni az orosz olajról.
A bizottság kormánypárti képviselői támogatták Kapitány István miniszteri kinevezését (12 igen), a három benn lévő ellenzéki képviselő tartózkodott, nemmel senki nem szavazott.
A teljes helyszíni beszámoló elolvasható a 444.hu, valamint a telex.hu portálokon.
