A legutóbbi közgyűlésen – sok egyéb téma mellett – terítékre került a kecskeméti önkormányzatnak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok terén végzett munkája is. Kiderült, az elmúlt évben tovább csökkent a fiatalok száma Kecskeméten, a gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma ugyanakkor nőtt, mint ahogyan a családon belüli erőszakos bántalmazások ügyszáma is emelkedett.
„A gyermekvédelem kiemelten fontos, hiszen a gyermekek a legvédtelenebb tagjai a társadalomnak, és ők jelentik a jövőt. A gyermekkorúak különleges segítséget és támogatást igényelnek. Különös védelemre és gondozásra van szükségük, megfelelő jogi védelem illeti meg őket a hazánkban hatályos jogszabályok alapján” – olvasható a Gondoskodó Város Bizottság által jegyzett, a legutóbbi közgyűlésen tárgyalt beszámolóban, melyet a jelenlévő képviselők 4 fő távolmaradása mellett 17 igen szavazattal, nem és tartózkodás nélkül fogadtak el. A „Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 2025. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak értékelése” című előterjesztés rávilágított, az alkalmazott normák lényege, hogy a gyermekek szellemi, fizikai, erkölcsi, pszichés fejlődésükben kellő támogatásban részesüljenek. A gyermekvédelem ugyanakkor nemcsak jogi vagy szociális kérdés, hanem egy egész társadalmat érintő felelősség.
A beszámoló legfontosabb adatai a következők voltak:
Demográfia
Kecskemét népessége 2025. december 31-én 108.734 fő volt, az évben 2.188 fő született, a halálozások száma pedig 2.449-et tett ki. Házasságkötésre 447 esetben került sor a városban, és 4 pár döntött a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése mellett.
Gyermekvédelmi kedvezmény
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság esetén augusztus 1-jén, valamint november 1-jén 6000 forint járt, de a hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén az összeg 6500 forintot jelentett. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek, saját jogon jogosult nagykorúak száma 2025 januárja és decembere között 971 fő volt, míg egy évvel korábban ez a létszám még 643 fő. Elutasításra 18 esetben került sor, többnyire az egy főre jutó jövedelmi értékhatárt meghaladó jövedelem miatt.
Gyermekek ellátásával kapcsolatos önkormányzati támogatás
A támogatások vonatkozásában az önkormányzat szociális területre fordított kiadása 2025-ben összesen 9.967.000 forint volt, amely a támogatási jogcímek között az alábbiak szerint oszlott meg:
- Rendkívüli települési támogatás gyermekek ellátásával kapcsolatban: 5.980.000 forint;
- Nevelési és képzési hozzájárulás: 3.987.000 forint.
Bántalmazások
A beszámoló részletesen tájékoztatott a családvédelmi koordinációról, illetve a családon belüli erőszakos esetek számáról is. E szerint a bántalmazási ügyben indult eljárások száma elérte a 243-at. A bántalmazók 300-an voltak a tavalyi évben, míg a bántalmazottak száma 377 főt tett ki, a kiskorú bántalmazottak pedig 214-en voltak. A beszámoló megjegyzi: a bántalmazási ügyben indult eljárások száma 229-ről emelkedett 243-ra, a kiskorú bántalmazottaké pedig 158-ról nőtt 214 főre.
Gyermekétkeztetés
Kecskeméten az önkormányzat által fenntartott, illetve működtetett bölcsődékben és óvodákban, valamint az állami, egyházi és civil fenntartásban működő köznevelési intézményekben megoldott a gyermekek étkeztetése. E terület legfontosabb adatai az alábbi képen láthatók:
Bölcsődei ellátás
Az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága által működtetett tizenegy önkormányzati bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként biztosítja a családban nevelkedő 20 hetes – 3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását, nevelését és gondozását. Az elmúlt évek bölcsődei férőhely alakulását követve, a 2024. év végére 818 férőhely állt városban rendelkezésre, míg 2025. szeptember 1-től már 838. Az éves átlagos kihasználtság a tényleges jelenlét alapján: 74,6 százalék volt a felvett gyermekek létszámához képest.
A képviselők elismerték a helyi gyermekvédelem teljesítményét
A beszámolót elsőként Gyuris Dávid (Szövetség) értékelte, aki bevallása szerint helyi képviselőként mindig fontosnak tartja a gyermekvédelmet, a fiatalok jövőjét, hiszen az Kecskemét jövője is egyben. „Első ránézésre ez egy kötelező éves beszámoló, de valójában az egyik legfontosabb társadalmi állapotjelentést takarja, amit egy város elkészíthet saját magáról” – jelentette ki, hozzátéve: a számok mögött ugyanis emberi sorsok, családok és gyermekek vannak, illetve olyan folyamatok rajzolódnak ki belőlük, amelyeket ma már nem lehet pusztán adminisztratív módon kezelni.
Szerinte a beszámoló egyszerre ad okot elismerésre és aggodalomra. „Előbbire azért, mert látszik benne az a hatalmas munka, amit a bölcsődei dolgozók, a gyermekjóléti szakemberek, a családsegítők és a szociális területen dolgozók végeznek nap mint nap. De a jelentés eközben aggodalommal tölt el, mert olyan társadalmi problémák húzódnak meg mögötte, amelyek egyre mélyebbek” – fűzte hozzá a bántalmazási esetek növekedésére utalva.
Végül Gyuris Dávid arról beszélt, hogy szerinte az egyik legsúlyosabb adat az, hogy míg 2006-ban több mint 23 500 gyermek élt Kecskeméten, addig 2025-re ez a szám már 19 674 főre csökkent, ami több mint 3800 gyermek eltűnését jelenti. Ebből szerinte az következik, hogy manapság egyre kevesebb fiatal mer hosszú távon tervezni, egyre több család bizonytalanodik el, és egyre többen érzik azt, hogy a megélhetés, lakhatás és a jövő kiszámíthatósága egyre nehezebb.
Siposné Bodrozsán Alexandra (Szövetség) kicsit más aspektusból világította meg a beszámolót, ami szerinte az egy hosszú és kidolgozott szakmai anyagot jelent. „Azt gondolom, hogy ez minden politikai vitánk mellett az egyik legfontosabb előterjesztés, mert a dokumentum arról szól, hogy milyen gyerekkora van egy kecskeméti gyermeknek, annak minden előnyével és hátrányával együtt. És hogyha figyelmesen elolvassuk a beszámolt, akkor gondolom önök számára is kiderült (itt Siposné a fideszes képviselők felé fordult – a szerk.), hogy milyen szolgáltatásokat működtet a város, milyen intézményeink vannak, és hogy milyenek a kecskeméti családoknak a mindennapjai” – mondta.
Kifejtette továbbá, hogy a beszámoló azt is megmutatja, hogy adott esetben milyen terhek mellett élhetnek a szülők Kecskeméten, és milyen nyomás nehezedhet a gyermekvédelmi rendszerre.
A képviselő kiemelte azt is, hogy számára a beszámoló legbeszédesebb adatát az jelentette, hogy a legtöbb szülő a gyermekét már 12-18 hónapos korában bölcsődébe íratja, mert minél hamarabb vissza kell térnie a munka világába. Szerinte ez sokszor egy pozitív folyamatnak is tűnhet, de aki ma kapcsolatban áll fiatal családokkal, az pontosan tudja, hogy a valóság sokszor nem erről szól, hanem arról, hogy egy család egyszerűen nem tud megélni egyetlen keresetből. Arról, hogy a gyermekvállalás öröme mellett ott van az állandó dilemma, hogy miből fizetik ki a lakáshitelt, a rezsit, az élelmiszert, az autót, több gyermek esetén az óvodai felszerelést vagy az iskolakezdést.
Kopping Rita (Szövetség) felszólalásában többször hangsúlyozta, hogy ő személy szerint nem a gyermekvédelem témájának a szakértője. Elmesélte ugyanakkor, hogy a baráti társaságában többen is a gyermekvédelemben dolgoznak, ezért többször szóba kerül a terület közöttük.
„Az ő véleményük az, hogy nagyon nagy baj van a család- és gyermekvédelem területén, új alapokra kellene helyezni az egész rendszert. S hogy nem szabad a területről az államnak kivonulnia” – közölte. Ezután hozzátette, a barátai szerint a legfontosabb az lenne, ha családon belül tartanák a gyerekeket, ami szerinte az új Tisza-kormánynak egy nagyon fontos feladata lesz. Kopping Rita a felszólalásában felidézett több korábbi esetet is – Szőlő utcai ügy, kecskeméti nevelőszülői hálózaton belüli erőszak –, amikkel kapcsolatban kijelentette, hogy az erőszaknak rengeteg fajtája van, amikről nincs tudomásunk a családon belül.
Az ellenzéki képviselő szavaira reagálva Szemereyné Pataki Klaudia kijelentette, a Kopping Rita által felsorolt esetek nem az önkormányzat hatáskörébe tartoznak, az állami feladatokban a helyi testület nem tud hatékonyan fellépni.
A polgármester után Pászti András képviselő (Fidesz-KDNP) kapott szót, aki azzal kezdte, hogy többször úgy érezte magát a közgyűlésen, mintha egy bírósági tárgyaláson ülne.
„De most előszöris tájékoztatnám a közgyűlést, hogy a Gondoskodó Város Bizottság minden tagja elfogadta ezt a beszámolót, tehát én úgy gondolom, hogy mindenki komolyan veszi ezt a területet” – mondta. Ezután egy saját élményéről számolt be, miszerint az elmúlt három évben végigjárta az összes állami bölcsődét a városban, amiből 11 van és amely intézményekben nagyjából ezer gyerek van ellátva, az intézmények 80 százalékát pedig 6-7 milliárd forint felhasználásával felújították az elmúlt hat évben.
„Erre pedig minden jelen lévő képviselő – kormánypárti és ellenzéki egyaránt – büszke lehet, mert nem hiszem, hogy az országban a bölcsődék olyan jó állapotban vannak, mint Kecskeméten” – mondta Pászti András, hozzátéve: a felújítási program folytatódni fog.
Pászti András után végül Engert Jakabné alpolgármester szólt hozzá a témához, aki egyebek mellett röviden csak annyit mondott: a beszámolóból jól látszik, hogy a gyermekvédelem területén kiváló szakemberek dolgoznak, akik felé megnőtt a bizalom.
Nem igaz, amit a polgármester állít: nem több, hanem egyre kevesebb kecskeméti gyermek születik
