Minap tartották az idei év utolsó közgyűlését a kecskeméti Városházán, és az ultramaratonira sikeredett ülésezés közben – bár az időtartam reggel 9 órától este hatig végül is alig több egy dolgos ember normál műszakjánál – fel-felsóhajtottak panaszkodó hangon a képviselők, hogy túl sok lesz már a jóból… No igen, tetszettek volna évközben nem csupán a kötelezően előírt hat alkalommal, hanem többször is találkozni!
A kis híján hatvan napirendi pont színes felhozatalt és egész napos elfoglaltságot jelentett városunk politikai döntéshozói számára, ami témadömpingből a podcast-műsorunk során mi elsősorban két nagy területre, Kecskemét 2026-os költségvetésére és a frissen elkészült közlekedési koncepcióra fókuszáltunk.
A költségvetést szálazgatva főként a majdnem hatmilliárdos hitelfelvételi terv szökkent a szemünkbe, vele párhuzamba állítva a szolidaritási adó miatti elvonást – e kettőt egyébként a közgyűlésen maga a polgármester is párhuzamba állította egy árulkodó megjegyzésében. Az önkormányzatiságot fojtogató, mozgásterét szűkítő állami hatalomgyakorlás jelensége aztán a közlekedési koncepciót átbeszélő fejtegetéseink során is előkerült, ám itt mégis inkább a fontosabb szakmai kérdésekre igyekeztünk rávilágítani: miért jelent gondot és egyre növekvő költségeket városunk szétterülő jellege; vannak-e korlátai Kecskemét ipari növekedésének; mit kezdjünk a Kiskörúttal; miért jelenthetjük ki, hogy Kecskemét autós város?
Végül, már levezetésképpen néhány gondolattal mi is hozzájárultunk az elmúlt egy év biztosan nem legfontosabb, de valószínűleg legnépszerűbb vitájához, és elmerültünk a buszjáratok átszámozásának misztériumában. Dekódoltuk a számjegyeket, színkódokkal láttuk el az ellenállást, majd megérkeztünk a végállomásra. A következő járat már csak jövőre indul, február 12-én tartják majd a tervek szerint a 2026-os év első kecskeméti közgyűlését!
Mostani podcastünk itt nézhető/hallgatható meg:
