„Nem kalandvágyból élt a természetben, hanem azért, mert nem volt hova hazamennie” – osztotta meg László történetét a hajléktalan és rászoruló embereknek önálló lakhatást nyújtó Utcáról Lakásba Egyesület.
„Kunyhóból Lakásba programunk új bérlője olyan, korábban állami gondozásban felnövő ügyfelünk, aki nem kunyhóból költözött önkormányzati bérlakásba, hanem 30 évig barlangban élt. 30 évig. Barlangban” – posztolta az egyesület Facebook oldalán, hozzátéve, már a második lakást tudják biztosítani rászorulónak a II. kerületi önkormányzattal való együttműködésben.
„Vidéki gyermekotthonban nőtt fel, és nagykorúsága után egyik napról a másikra az utcára került. Sosem lakott önállóan. A húszas évei végére teljesen egyedül maradt – család és kapcsolatok nélkül kellett boldogulnia a fővárosban. Alkalmi munkákból tartotta fenn magát, segített, ahol tudott” – osztotta meg László történetét Fehér Melinda, az egyesület szociális munkása.
„Több mint harminc évig élt egyedül a természetben (…) Nem kalandvágyból, hanem azért, mert nem volt hova hazamennie. (…) Kialakított magának egy helyet, amit rendben tartott, és amit otthonának tekintett – még ha mások nem is nevezték volna annak. A külvilág felé sokáig zárkózott maradt. Félt, hogy a segítség kontrollt jelent, nem bizalmat.
Mostanra megbízható, pontos munkatárs lett. Takarítóként dolgozik, reggelente elsőként érkezik, és becsülettel végzi a munkáját. Közben megnyílt, kérdez, beszélget, jelen van.
Most először költözhet önállóan lakásba. Ez nem jutalom, hanem esély arra, hogy biztonságban éljen. Hogy legyen hol pihenni, főzni, ajtót zárni. Hogy végre legyen egy biztos pont az életében” – folytatta a szociális munkás.
Hangsúlyozta: a lakhatás önmagában nem elég – ezért a beköltözést szociális munka is kíséri. Hetente találkoznak Lászlóval, közösen intézik az ügyeket, segíti abban, hogy hosszú távon is fenn tudja tartani az új élethelyzetét.
„Az lenne a jó, ha ez nem kivétel lenne, hanem kiindulópont. Most Lászlóról van szó – de amit látunk, az egy mélyen hibás rendszer lenyomata. Mert a lakhatás nem kiváltság, hanem alapjog!” – jelentette ki az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársa.
Az egyesület modellprogramokat dolgoz ki és működtet, amelyekben önálló lakhatást nyújtanak hajléktalan és rászoruló embereknek. Együttműködnek önkormányzatokkal és magánemberekkel, szociális bérlakás-hálózatot és lakásügynökséget működtetnek. Az alapprogramjukban működésük első 10 évében több mint 100 ember lakhatását biztosították.
2024 februárjában az „Odakint most szörnyek járnak” influenszer-tüntetés szervezői kezdeményezték, hogy a résztvevők lehetőségük szerint adomány formájában is fejezzék ki szolidaritásukat. A felhívás eredeti célkitűzése 25 millió forint összegyűjtése volt, melyből egy korábban állami gondozott fiatal lakhatását szerették volna megoldani szakmai partnerként az Utcáról Lakásba Egyesület közreműködésével.
A kezdeményezés a várakozásokat felülmúlóan sikeres lett, 23 ezer adakozó felajánlásával több, mint 219 millió forint gyűlt össze a kifejezetten erre a célra nyitott bankszámlán.
Az egyesület a közadakozásból befolyt összegből eddig négy lakást vásárolt, ahol fiatalok életkezdését tudják garantálni. Emellett két szociális munkás díjazását finanszírozzák, ők személyre szabottan és folyamatosan segítik a fiatalokat nehézségeik leküzdésében, egyéni céljaik elérésében (például társadalombiztosítás (tb) rendezése, egészségügyi kezelés, továbbtanulási lehetőség, jogosítványszerzés).
Mivel a fiatalok közül a kapcsolatfevételkor többen krízishelyzetben voltak, őket alapvető szükségleti eszközökkel (például ruhanemű), lakásba költözésükig biztonságos szállás finanszírozásával támogatták. Emellett a programban lakhatáshoz jutó fiataloknak és rajtuk kívül más érintetteknek is ajánlják továbbtanulási és kezelési lehetőségek támogatását.



