„A Szövetség a Hírös Városért Egyesület frakció arra szólított föl, hogy ne fizessük be április 15-én a szolidaritási hozzájárulás összegét, amire én azt mondtam, hogy jogszerűen kell eljárnunk. És ha jogszerűen akarjuk betartani a szabályokat, akkor sajnos be kell fizetni, ugyanis az önkormányzat likviditási szempontból – bár a Szövetség úgy látja, hogy abszolút nem állunk jól – olyan állapotban van, hogy le tudják inkasszózni a számláról az összeget. Vannak városok, amelyeknek nem tudták inkasszóval leemelni a számlájáról az összeget, de a mi számlánk nem ezt mutatja. Úgyhogy semmi realitása nem volt annak, hogy ha nem fizetjük be, akkor pár napon belül ne emeljék le a számláról a szolidaritási hozzájárulás összegét” – mondta Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a Fidesz-KDNP számára történelmi vereséget hozó országgyűlési választást követő első közgyűlésen, ahol napirendre került a korábban már sokat vitatott szolidaritási hozzájárulás (adó) kérdése is.
Ritkán fordult elő az elmúlt években, hogy rendszerszintű ügyben együtt szavazzon a városvezető Fidesz és a helyi ellenzék, a Szövetség. Most azonban erre is sor került, miután megállapodtak abban: az önkormányzat kérelmet nyújt be a szolidaritási hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos feladatokat ellátó minisztériumhoz a 2026-ra megállapított szolidaritási hozzájárulás fennmaradó, 3,8 milliárd forintos összegének elengedésére.
A szolidaritási hozzájárulást az Orbán-kormány még 2017-ben vezette be azzal a céllal, hogy az iparosodottabb településektől beszedett adót visszaosszák a térség elmaradottabb települései között. Ennek felhasználását azonban nyilvánosan nem lehetett nyomon követni, ami idővel egyre több kritikát vetett fel. Nem mellesleg a központi elvonás mértéke is folyamatosan nőtt, Kecskeméttől még 2020-ban „csak” 1,4 milliárd forintot vontak el, 2026-ban viszont már 7,6 milliárd forintot.
Hitel nélkül a busz sem megy?
Szemereyné Pataki Klaudia a napirend felkonferálásakor az adó elengedésének kérését részben azzal indokolta, hogy a 2026-os költségvetés tárgyalásakor már jelezte: a helyben vállalt feladatok ellátásához hitelfelvételre lesz szüksége a városnak. Hozzátette: az új kormánynak a hitelfelvételre vonatkozó szabályozását és keretrendszerét még egyáltalán nem ismerik, ebből kifolyólag a 2026. évi hitelfelvétel egyelőre függőben van. Első lépésként ezért kérnék a szolidaritási hozzájárulás mostani összegének elengedését. Már csak azért is, mert – mint fogalmazott – „a fejlesztésekhez szükséges, és főleg az EU-s forráshoz és a tömegközlekedés finanszírozásához, bizony hitelt kell akkor felvenni a városnak a következő fél évben”.
A vitában elsőként Siposné Bodrozsán Alexandra (Szövetség) kért szót, aki elmondta: szerinte „egészen abszurd, hogy ugyanazokról a problémákról kezdünk most valamilyen szempontból panaszkodni, amelyekről mi már évek óta beszélünk”, példaként említve az önkormányzatok jogköreinek folyamatos csorbítását. „Üdvözöljük Önöket is ebben a csapatban. […] Kérem szépen, nem most derült ki, hogy a helyben megtermelt adóbevételeket elveszi az állam. És nem igazán láttam azt a típusú bátor kiállást április 12-e előtt – pedig volt erre példa a szintén fideszes Székesfehérváron –, ahol ezt évek óta következetesen tették szóvá” – szúrt oda a polgármesternek az ellenzéki képviselő.
Felszólalását azzal zárta, hogy mindez oda vezetett: a túlzó elvonások miatt nem jutott elég forrás az utakra, az óvodákra, a közfeladatokra, a szociális ellátásra és a közvilágításra sem. Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy „15 éves ügyben levelezek még mindig közvilágítási ügyben, mert egyszerűen nem tudunk lámpabúrákat sem felszerelni”.
A frakciótársát Kopping Rita (Szövetség) követte, aki arról beszélt: igen furcsának tartja, hogy április 12-e után az ügyben „hip-hop megtörtént a változás, és most akkor már ki lehet azt mondani, hogy tényleg ez milyen rossz rendszer, tényleg ez milyen rossz elvonás, és a városnak ez egy olyan pontja, amely a likviditást is esetleg veszélyeztetheti”. Ezután felsorolta, hogy az elmúlt években milyen mértékben nőtt az elvonás összege, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy összességében több mint tízszeresére emelkedett a 2017-es szinthez képest a szolidaritási hozzájárulás. És ez szerinte átláthatatlan és összességében kiszámíthatatlan helyzetet teremtett.
A városvezetés részéről Homoki Tamás alpolgármester kért szót, aki arról beszélt, hogy „mindenkinek el kell tudnia fogadni, hogy sokszor az önkormányzatoknak a saját kormányzatukkal való kapcsolattartása nem teljesen zökkenőmentes. Más érdekek fűződnek a kormányzat döntéséhez, és más néha az önkormányzatéhoz”. Az alpolgármester szerint Kecskemét a saját érdekei mellett a Megyei Jogú Városok Szövetségén keresztül, szakmai szinten tett javaslatokat és észrevételeket a kormányzat felé. Mint mondta, maga is jelen volt olyan üléseken, ahol kritikus, ugyanakkor építő jellegű javaslatok születtek a szolidaritási hozzájárulás kompenzálásával kapcsolatban. „Ez a mostani fellépés ugyanebbe a sorba illeszkedik” – fogalmazott Homoki Tamás.
Még mielőtt Gyuris Dávid nekilendült volna a Fidesz bírálatának, Szemereyné Pataki Klaudia megjegyezte: „És még egyszer szeretném hangsúlyozni: önök [a Szövetség – a szerk.] először egy olyan javaslatot tettek, amely törvényszerűtlen és jogszerűtlen volt. Erre én most behozok egy jogszerű javaslatot” – mondta a polgármester, elismerve ugyanakkor, hogy az utóbbi három évben drasztikusan megemelkedett a szolidaritási hozzájárulás mértéke. Hozzátette: a korábbiakban kész javaslatot is benyújtottak a volt Orbán-kormány felé az ügyben. Erre még 2021-ben és 2023-ban került sor, aminek az lett az eredménye, hogy cserébe a kormány belterületi útépítésre adott forrást, illetve elindította a Versenyképes Járások Programon keresztül azt a lehetőséget, amiből visszakapott a befizetett szolidaritási hozzájárulásból – fogalmazott Szemeryné.
Gyuris Dávid üdvözölte a helyi fideszes képviselők „felismerését”, és azt javasolta, hogy a közgyűlés hozzon létre egy bizottságot, amely javaslatokat dolgozna ki az új Magyar-kormány számára arról, hogy Kecskemétnek és más megyei jogú városoknak milyen követelései, illetve „jogvisszaadási” javaslatai vannak az önkormányzatok rendes működésének rendezése érdekében. Az ellenzéki képviselő szerint a bizottságot fele-fele arányban ellenzéki és kormánypárti képviselőkből kellene felállítani.
Ilyen bizottság végül nem alakult meg a májusi közgyűlésen. A polgármester az ellenzéki felvetésre azt válaszolta, hogy a kérdés felvehető a Gazdálkodási Bizottság, valamint a Szabályozási Bizottság munkarendjébe, mivel az belefér a két szakbizottság hatáskörébe és feladatába.
Király József az adóról azt mondta: „a kormány nem volt hozzánk szolidáris, amikor ezt az adót bevezette”
Az ellenzéki frakcióvezető (Szövetség) ezzel a mondatával egy évekkel ezelőtti felszólalására emlékeztetett, amelyben arról beszélt, hogy „amikor Kecskemétre jött a Mercedes-Benz, ebbe a mezővárosba, gyakorlatilag nagyon jól tudtuk azt is, hogy az a fajta fejlődési nagyság, amit ő elő fog idézni, ahhoz bizony nem jók az útjaink, szűkek, és rengeteg problémával kell megküzdeni. Tehát rengeteg olyan probléma volt, ami nyilván már akkor megvolt, ami az évek alatt csak tovább nőtt”. Király József ezzel arra utalt, hogy miközben a város fejlődéséből adódó problémák egyre súlyosabbá váltak, a kormány folyamatosan növelte az elvonások mértékét, holott szerinte inkább vissza kellett volna juttatni a forrásokat, hogy további fejlesztéseket lehessen végrehajtani. A felszólalásának a végén a közgyűléstől azt kérte: a város kezdeményezze a kormánynál a szolidaritási adó teljes eltörlését.
Majd ismét magához vette a szót Szemereyné Pataki Klaudia, aki azzal egészítette ki Király József felszólalását, hogy 2025-ben sikerült olyan módosítást elérni, amely szerint azok a városok, ahol nagy léptékű beruházások és iparfejlesztések zajlanak, visszakapják a többletadó-bevételt. Mint mondta, Kecskemét tavaly élt is ezzel a lehetőséggel.
A közgyűlés végül az előterjesztést egyhangúlag – 21 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – elfogadta. Ennek értelmében a kecskeméti képviselők, a fideszesek és a helyi ellenzékiek egyaránt azzal fordulnak a Tisza-kormányhoz és az illetékes minisztériumhoz, hogy:
- engedjék el az idei évre vonatkozó, fennmaradó 3,8 milliárd forintos befizetési kötelezettséget, továbbá
- 2027-től helyezzék hatályon kívül a szolidaritási hozzájárulás rendszerét.
A szavazás után Szemereyné Pataki Klaudia – ironikus nevetéssel – megjegyezte: „úgy látszik, a végén ez a kormányváltás összehozza a csapatot, és tudjuk közösen képviselni a város érdekeit, és nem kell végre csatároznunk. Ez életem legszebb napjává kezd válni.”
Magyar Péter: „Be kell fizetniük a szolidaritási adókat az önkormányzatoknak”, de lesz széles körű egyeztetés az önkormányzatokkal
Magyar Péter miniszterelnök a napokban sajtótájékoztatót tartott az ügyben. Ennek kapcsán arról beszélt, hogy „néhány ügyben széttartanak, néhányban meg ugyanazt akarják az önkormányzatok, és a kormányzatnak is voltak vállalásai. Ezt össze kell hangolni, és meg kell találni a megoldást”. Azt is megjegyezte: nem lehet egységes, minden önkormányzatra egyformán alkalmazható megoldást találni, mivel a szolidaritási adó és más elvonások eltérő mértékben érintették a településeket, és különböző módon nehezítették meg törvényi kötelezettségeik ellátását.
Mint mondta, minden érintettel egyeztetni fognak, de először az illetékes minisztériumnak fel kell dolgoznia az önkormányzatok javaslatait, majd a költségvetés függvényében kell meghozni a szükséges változtatási javaslatokat. „Addig jogos elvárása a kormánynak és az országnak, hogy mindenki teljesítse a jogi kötelezettségét” – fogalmazott.
