Az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszert ismerő forrásaink szerint nagyon is elképzelhető, hogy „játszanak a számokkal”, és nincs annyi ténylegesen bevethető tartalékos katona, mint amit a papírok mutatnak. A toborzással kapcsolatos visszaélésről szóló információink után jártuk körbe a témát.
„Nincs hiány hazafiakban!” – adta hírül januárban a kormány, idézve Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert, aki arról beszélt, hogy a 2024 júniusában indult „Szeretem, Megvédem!” kampány eredményeként már a négyezredik területvédelmi tartalékos katona is a honvédség kötelékébe lépett. Tavaly októberben a Hvg.hu is beszámolt arról, hogy közel 1200 tartalékos katona tett esküt, a sorkötelezettség megszűnése óta még soha ennyien.
A kormány 2026-ra húszezer tagú honvédségi tartalékos állomány felállítását tervezi. Ettől azért még távol vagyunk, de már sokkal közelebb, mint tíz éve. A 2010-es évek derekától lényegében nulláról emelkedő létszámról legutoljára az előző kormányzati ciklusban közöltek hivatalos adatot: 11 500 fő.
A KecsUP-hoz viszont a napokban olyan információk jutottak el, amelyek alapján némileg megkérdőjelezhető, mennyire is lehet hinni a közölt adatoknak, és hogy a papíron dokumentált tartalékosok közül a valóságban ténylegesen mindenki bevethető-e.
Mint arról beszámoltunk, egészen meredek dolgokról számoltak be névtelenséget kérő olvasóink. Hangsúlyoztuk akkor is, hogy ezek az értesülések nem hivatalos forrásból származnak, és sok esetben számunkra is nehezen hihetőnek tűnnek. Ugyanakkor a nyomozóhatóságtól kapott nyilatkozat alapján vélhetően mégis van valóságalapjuk.
Az említett információk arról szóltak, hogy visszaélések történtek az önkéntes területvédelmi tartalékos állományba történő toborzás során, és hogy a bűncselekmények résztvevői az új tartalékosok 150 ezer forint összegű egyszeri szerződéskötési díjából, valamint az úgynevezett ajánlási bónuszból, a bruttó 500 ezer forintos eseti „toborzópénzből” húzhattak hasznot. Hogy miként, és milyen módon mehetett volna végbe ez az egész, arról nem kaptunk részleteket, csak egy olyan – első, sőt második olvasatra is minimum kétségeket ébresztő, és még egyszer kiemeljük, hivatalosan meg nem erősített – információt, hogy nagyon sok, több száz hajléktalan személyt ajánlottak és léptettek be önkéntes tartalékosnak. Azt is írták informátoraink szerkesztőségünknek, hogy az ügyben kecskeméti szál is van, itt szolgáló vagy szolgált katona is érintett.
A témának természetesen utána kívánunk járni. Megkerestük a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályát és a Központi Nyomozó Főügyészséget, utóbbihoz, pontosabban a regionális nyomozó ügyészségekhez tartoznak a katonák által elkövetett bűncselekmények.
Az alábbi kérdéseket küldtük el, az eset leírásával együtt:
– Megerősítik-e, hogy van-e folyamatban ilyen jellegű büntetőeljárás?
– Ha van folyamatban ilyen ügy, hány terheltről van szó, mely egységnél és milyen rendfokozatban szolgáltak?
– A gyanú szerint mit követtek el?
– Milyen kényszerintézkedés volt/van velük szemben?
– Mekkora hasznot húztak a terhükre rótt visszaélésből?
– Milyen bűncselekmény gyanúja miatt indult büntetőeljárás?
A minisztérium sajtóosztálya nem válaszolt, a Központi Nyomozó Főügyészség viszont igen.
„Tájékoztatom, hogy a megkeresésében megjelölt ügyben a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség folytat nyomozást, azonban az eljárás részleteiről a nyomozás érdekében további adat nem közölhető” – írta dr. Kovács Katalin főügyészségi ügyész, szóvivő.
Rákérdeztünk egy újabb levélben, hogy az általunk az esetről közölt információk egyes elemei mind megállják-e a helyüket. Erre a szóvivő úgy nyilatkozott, hogy „a megjelölt ügyben nincs gyanúsított, így az ügyben személyt érintő kényszerintézkedés elrendelésére nem került sor”. Kovács Katalin hozzátette, tekintettel arra, hogy az eljárás részleteiről a nyomozás érdekében egyéb adat nem közölhető, nincs lehetőség további kérdéseink megválaszolására, értesüléseink megcáfolására sem.
Nyomozás tehát zajlik, ezt megerősítette a vádhatóság, és úgy adták meg válaszukat, hogy levelünkben leírtuk az általunk megismert információkat, így a hajléktalan személyek tartalékosnak felvételét is („a megkeresésében megjelölt ügyben” – fogalmazott a KNYF).
A témát tovább kutattuk, megkérdezve az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszert ismerő személyeket is.
Először azonban alapjaiban felvázoljuk a tartalékos szolgálattal kapcsolatos tudnivalókat.
A területvédelmi tartalékos szolgálatra 18 év fölöttiek jelentkezhetnek, feltétel még a legalább alapfokú iskolai végzettség. A büntetett előélet korábban a katonai szolgálat vállalásából kizáró ok volt, viszont az új szabályozás értelmében erről – mint az iranyasereg.hu oldalon olvasható – – már az elöljáró mérlegelési jogkörében dönthet, de csak legénységi állománycsoportba jelentkezés esetén.
Fizikai felmérés nincs, egy általános egészségi, valamint egy könnyített pszichikai vizsgálaton kell megfelelni, melyet a Magyar Honvédség Mobil Alkalmasság-vizsgáló Csoportjai végeznek el a jelentkezés helyszínén, a toborzó irodában egyeztetett időpontban.
Ez például egy olyan elem, lépcső, amely felveti, miként lenne lehetséges „csak” papíron toborozni, hiszen kikerülhetetlen a személyes jelenlét. Ráadásul egy forrásunk szerint az orvosi és pszichikai vizsgálatot követi egy ellenőrzés, „az adatokat még egyszer átfuttatják”, és csak utána kötik meg a szerződést.
Ha végre is tudnak hajtani valamiféle visszaélést, abba jópár embert be kell avatni, bűnszervezet módjára összehangoltan, tervszerűen együttműködni.
Milyen járandóságban részesül a tartalékos?
- A tartalékos 150 ezer forint összegű egyszeri szerződéskötési díjat kap a négy hónapos próbaidő leteltét követően. A törvény szerint az önkéntes tartalékos szolgálati viszony legalább kettő, legfeljebb öt év időtartamra létesíthető.
A területvédelmi tartalékosok kiképzése 12 modulból és átlagosan 25 napból áll. Ez napi 8 órás képzést jelent, melyet akár hétvégén is lehet teljesíteni. De aki szeretné, egyben, öt hét alatt is letudhatja az alapkiképzési programot (hétfőtől péntekig bentlakásos rendszerben).
Az önkéntes tartalékos évente minimum hét nap szolgálatot köteles teljesíteni, a törvény szerint ettől „a területvédelmi ezredek középirányító, más magasabb szintű parancsnokság jogállású honvédségi szervezetének parancsnoka eltekinthet”. Háromévente összesen legfeljebb hat hónap tényleges szolgálatteljesítésre hívható be, ez az időtartam az önkéntes tartalékos beleegyezésével meghosszabbítható.
- A tényleges szolgálatteljesítéssel töltött napokra kiemelt illetmény jár részükre, amely – rendfokozattól függően – minimum napi 24 ezer forint összeget jelent.
- Ezen túl évente bruttó 600 ezer forint összegű rendelkezésre állási díjra jogosultak, amelyet havi rendszerességgel, 50 ezer forintonként fizet ki a Magyar Honvédség. „Viszont nagyon fontos szabály, hogy ehhez ténylegesen rendelkezésre kell állnod az előre tervezett és veled közölt behívási időpontokon” – figyelmeztetnek az iranyasereg.hu-n.
Tehát egy kezdő tartalékos (végzettségtől függően) első évében akár bruttó 920 ezer – 1 millió forint járandósághoz juthat (szerződéskötési díj + illetmény + rendelkezésre állási díj).
- Emellett bruttó 500 ezer forintos eseti ajánlási bónusz jár annak, aki még egy területvédelmi tartalékost visz magával, és kapnak utazáshoz kapcsolódó költségtérítést is.
És mit csinálnak a tartalékosok? Legfőbb feladatuk az alapkiképzés elvégzése, a Magyar Honvédség működésének megismerése, emellett a tartalékos részt vehet a toborzásban, határ- vagy árvízvédelmi feladatokban, díszelgésben, „de akár részesülhet magasabb szintű egyéni- és kötelék kiképzésben is, továbbá (megfelelő felkészítést követően) külföldi misszióban is részt vehet”.
Mellékszál, de ezt is több forrásunk megerősítette: vannak olyan – általában irodai – beosztások a honvédségben, ahova nincs elegendő jelentkező, vagy nem találnak hivatásost, és itt folyamatosan tartalékosokat alkalmaznak – akik nem akarnak elköteleződni túlzottan a katonai pálya mellett, viszont így egész jól kereshetnek. A három év alatti összesen hat hónap tényleges szolgálatteljesítés ugyanis – mint írtuk – meghosszabbítható.
Úgy értesültünk, ez már bérfeszültséget okoz, a hivatásos katonáknak – akik azért többet kockáztatnak baj esetén – nem tetszik, hogy a tartalékosok – akik műveleti területre nem vezényelhetők – velük azonos mértékű illetményt kapnak.
Forrásaink szerint a tartalékosok hivatalos számát érdemes fenntartásokkal kezelni, éppen a szóban forgó állítólagos visszaélés miatt.
„Ha mindez igaz, akkor az nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel” – jelentette ki egyikük, arra célozva, hogy nagyon nem lenne rendjén, ha a nyilvántartott tartalékosok egy jelentős része szükség esetén egyáltalán nem lenne bevethető, mert csak a papírok szerint elkötelezett a hazáért. Pont emiatt ő amondó, ez a mostani büntetőeljárás „csendben lemegy”, az ügyet a szőnyeg alá söprik, és legfeljebb látszatintézkedések, áthelyezések történnek.
A téma kapcsán közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy az elmúlt években hány területvédelmi tartalékossal kötöttek szerződést Bács-Kiskun és Csongrád megyében.
