1700 milliárd forintnyi uniós pénzt csatornázna be a magyar félsivatagba a következő években a kormányzat különféle nagyberuházásokon keresztül. Ennek csupán két bökkenője van. Egy: uniós pénz egyelőre nincs. Kettő: nem tudni, mikor lesz. Így sem nagyberuházás, sem pedig víz nincs. A Szabad Európa riportja.
A Lázár János vezette Építési Minisztérium nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátotta a következő tíz évre szóló rendelettervezetét. A Szabad Európa csaknem 1500 milliárd forintnyi olyan projektet talált, amely a Homokhátság vízpótlásáról szól. Az általuk megkérdezett gazdálkodó, földtani kutató-független politikus, valamint agármérnök is azt mondta: sokkal gyorsabban, sokkal olcsóbban is lehetne vizet vinni a haldokló tájba, de a kormány érdeke az építkezés, mert abban van pénz – írja a Szabad Európa.
Már áprilisban tudni lehetett, hogy egyhamar nem lesz a gigaberuházásból semmi, ami a Homokhátságot látná el a Duna vizével. De tervek már vannak. A zsombói Kármán Balázs agrármérnök még februárban közérdekű adatként kérte ki az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól, hogy az 1700 milliárdos beruházás mekkora területre mennyi vizet visz.
Az OVF válasza alapján kiszámolta, hogy az 1700 milliárdos projekt 180 nap alatt összesen 24,5 milliméternyi vizet tudna a területre kijuttatni. Csak szemléltetésképp: a kukorica fejlődésének vízigénye 570–690 mm.
„Ez olyan, mint erdőtűznek a vízipisztoly. Tehát innentől lehet látni, hogy ez egy semmire való projekt, ami a valós vízpótlást nem oldja meg, maximum néhány ezer hektár mezőgazdasági kultúra öntözését jelentené, illetve néhány felszíni pocsolya fenntartására lenne jó. Másra nem” – magyarázta az agrármérnök.
További részletek a Szabad Európa riportjában.
A témában korábban írt cikkünk:
