Bizottsági ülésen szólaltak fel a lakók a bethlenvárosi egyirányúsítás ellen

Homoki Tamás alpolgármester és Szamler László, a Működő Város Bizottság fideszes elnöke szerint csak egyéni érdekek és kényelmi szempontok miatt vannak panaszok a bethlenvárosi utcák tervezett egyirányúsítására, de a város egésze szempontjából szakmailag megalapozott a javaslat. Még Király József, a Szövetség frakcióvezetője is Tóth Szilárddal, a körzet ellenzéki képviselőjével szemben foglalt állást, aki viszont úgy véli – és ebben több megjelent lakó megerősítette a hétfői bizottsági ülésen -, hogy egyáltalán nincs szükség a változtatásokra, csak ront a közlekedési helyzeten, a városrészben élőket fölösleges kerülőkre kényszeríti. Mint ismert, a júniusban megszavazott forgalmi rendet – amely augusztusban lépett volna életbe – a panaszok miatt a polgármester felfüggesztette.

Az előzményekről korábban itt, majd itt írtunk.

Összegzésként a következőkről van szó:

• A Működő Város Bizottság június 24-ei ülésén került elő egy előterjesztésben a bethlenvárosi utcák egyirányúsításának terve. A városrészben már most is sok utca egyirányú, olyan is van, amelyiken egy szakaszon az egyik, másik szakaszán pedig az ellenkező irányba lehet haladni (például Árok utca). A Mérnöki Iroda és a Biztonságos Működés Szervezési Osztály által jegyzett előterjesztésben hivatkoztak egy 2016-os tanulmánytervre (ezt a Vonalvezető Mérnöki Kft. készítette), amely részben foglalkozott a környék forgalomtechnikai felülvizsgálatával. Ezt figyelembe véve tettek javaslatot az egyirányú forgalom bevezetésére tizenegy utcában.
• Az előterjesztést benyújtó Homoki Tamás alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzathoz számos megkeresés érkezett (közületi, hatósági, hulladékszállítói, mentők, tűzoltók, stb.), melyben az itteni utcák átjárhatóságának a nehézségeit jelezték. A változtatás után szerinte az áthaladási és a parkolási lehetőségek egyaránt könnyebbé válnak, az érintett lakosok pedig meg fogják szokni az új helyzetet (páros forgalmi rend jönne létre, tehát az egyik utca egyirányúsítása mellett a másik utca visszafelé egyirányú).

• A bizottság – amelynek elnöke a Fidesz-KDNP-s Szamler László, társelnöke pedig Király József a Szövetség a Hírös Városért Egyesületből) 6 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal fogadta el a tervezetet; érdekesség, hogy előtte Alföldy-Boruss Dániel (a Szövetség által delegált) külsős tag azt javasolta, hogy egy későbbi ülésen döntsenek a témáról, de az elnapolást leszavazták 2:5 arányban.
• Ez alapján az új forgalmi rend augusztus 5-től lépett volna életbe.
  Tóth Szilárd, a városrész ellenzéki képviselője (Szövetség) erre bejelentette, az ügyben közvetlenül a polgármesterhez fordul, mivel a városvezetés anélkül akarja az utcákat egyirányúsítani, hogy a lakosságot és őt előtte tájékoztatták volna. Kérte a bizottsági előterjesztés visszavonását Szemereyné Pataki Klaudiától. Hangsúlyozta, a javaslatcsomag előkészítésébe nem vonták be a lakosságot, és neki sem szóltak „egy szót sem”.
• Emellett pedig aláírásgyűjtést indított, amelyhez alig néhány nap alatt az érintett ingatlantulajdonosok mintegy 80 százaléka csatlakozott – az aláírásgyűjtő íveket átadta a polgármesteri titkárságon.
• Egy sajtóközleményben Tóth Szilárd felhívta a figyelmet, szerinte miért érintené a lakókat hátrányosan a változtatás:

– Egyes utcákban az egyirányúsítás miatt éves szinten több mint 100 kilométer plusz utat kell megtenniük autóval ahhoz, hogy munkába járjanak, illetve hazajuthassanak.
– Az utak többsége szűk és rossz állapotú, a hosszú kerülőkre kényszerített autók miatt egyértelműen megnő az egész városrész zaj-, por- és levegőszennyezettsége.
– Emellett az egyirányú utcákban több háznál is megközelíthetetlenné válnak a garázsok, nehezebb lesz ráfordulni a kapubejáróra;
– valamint az eddiginél sokkal nagyobb forgalom terelődik a beláthatatlansága miatt fokozott forgalmi veszélyt és kockázatot jelentő Szarvas utca – Kada Elek utca, valamint a Bálvány utca – Bethlen körút kereszteződésekre, mivel kizárólag ezeken keresztül lehet majd kijutni a Budai kapu felé és a Bethlen körútra.

• Ezekután Szemereyné Pataki Klaudia polgármester júliusban felfüggesztette az egyirányúsításra vonatkozó döntést. Mint kiderült a bizottság szeptember 22-ei, informális ülésén, erre azután került sor, hogy a polgármester közös bejárást tartott a városrészben a képviselővel, Bohner Zsolttal, a Biztonságos Működés Szervezési Osztály vezetőjével és Szép Tivadar építésszel, aki a Bethlenvárosban lakik.
• Vasárnap – azaz az informális ülést megelőző nap – Tóth Szilárd lakossági fórumot hirdetett, ezen posztja szerint több mint 50 lakos vett részt, akik „egyöntetetűen kifejezték ellenérzésüket a tervezett egyirányúsításokkal kapcsolatban, azt határozottan elutasítják”. „Megjelentek olyan utcákból is (pl.: Pászthóy utca), ahol már keresztülvitték az egyirányúsításokat. Ezekben az utcákban is, mint mesélték, rengeteg gondot és járulékos hátrányt okoznak az egyirányúsítások és szeretnék kérni annak visszavonását” – írta bejegyzésében a képviselő, kérve a városvezetést, vegye figyelembe az itt élők egyértelmű elutasító álláspontját és hagyják meg a jelenlegi közlekedési helyzetet minden utcában”.

Így érkeztünk el a hétfői informális üléshez, amelyen részt vett tizennégy lakó is, közülük többen el is mondták a véleményüket.

Homoki Tamás alpolgármester bevezetőjében arról beszélt, már évekkel ezelőtt felmerült, hogy a belvárosi utcák forgalmi rendjét újragondolják az élhetőség és az átjárhatóság miatt. Idén két ütemben döntöttek ilyen kérdésekről, először 2025 áprilisában egyirányú lett a Bocskai utca egy szakaszon, valamint teljes egészében a Táncsics Mihály, a Sárkány és a Pászthóy utca. Már ekkor jelezte, hogy folytatják a változtatást, a következő fázis a Kaszap utcától a Kada Elek utcáig terjedő rész lesz, átvizsgálják az utcák forgalmi rendjét, majd mennek tovább a nagykörútig. Homoki Tamás áprilisban azt sem tartotta kizártnak, hogy a következő ülésre behozzák az erről szóló előterjesztést is, így nyáron, egy nyugalmasabb időszakban módosulhatna a térség közlekedése.

A későbbiek szempontjából van annak jelentősége, hogy Király József (Szövetség) már ekkor kijelentette, egyetért az alpolgármesterrel abban, hogy a belvárosban kialakult utcarendszer lehetetlenné teszi a kétoldali parkolást és közlekedést és elkerülhetetlennek nevezte az utcák élhetőbbé tételét az ott lakók számára.

Az alpolgármester és a bizottsági elnök is kritizálta Tóth Szilárdot

Homoki Tamás az informális ülésen erősen kritizálta Tóth Szilárdnak az ügyben tanúsított hozzáállását, ezek miatt:

• Az ellenzéki képviselőnek szerinte már április óta tudnia kellett volna a változtatásokról, de sem az áprilisi, sem a júniusi testületi ülésen nem jelent meg, noha minden képviselő minden ülésre kap meghívót.
• A panaszokat a Biztonságos Működés Szervezési Osztály kivizsgálta, Homoki Tamás szerint az elkészült alternatív javaslat ezeket túlnyomórészt kezeli. Az osztályvezető többször hívta a képviselőt egyeztetésre, és hogy ismerje meg a módosított terveket, de ő csak harmadik alkalommal ment el.
• Kértek visszajelzést a módosításokról, de Tóth Szilárd ezt nem tette meg, ehelyett egy beadványában lényegében felsorolta a korábbi panaszokat, az alternatív javaslatot figyelmen kívül hagyva.

• Az alpolgármester szerint az egész ügy arra vezethető vissza, hogy Tóth Szilárd „ebben a történetben végig inaktív volt, hogy enyhén fejezzem ki magam, és ezek a problémák réges régen napirendre kerülhettek volna”.

Szamler László, a bizottság elnöke pedig arról beszélt, hogy szakmai kifogásokat nem lát a történetben, de szerinte „elmaradt a folyamat társadalmasítása”, és „a kényelmi szempontok” – garázsok megközelítése, kapubejáróra való ráfordulás kérdése – nem, vagy csak későn kerültek a felszínre. Szerinte már az év elején lakossági fórumot kellett volna tartani, akkor nem egy „egy beszorított bizottsági ülés keretében” beszélnének a javaslatokról, amely „mindenkinek elég kényelmetlen”. Javasolta Tóth Szilárdnak, hogy ha körzetében „bármilyen döntés, fejlesztés elindul, legyen tájékozott, kérjen információt folyamatosan a hivataltól”, mert hozzá „minden információ időben eljut”. Még azt is hozzátette, hogy néha „olyan döntéseket kell hozni, ami kényelmetlen sok embernek”, de a város érdekeit szem előtt tartva ezeket is meg kell lépni.

Így módosítottak az eredeti terveken

Bohner Zsolt osztályvezető elmondta, megkapták a lakók észrevételeit a nehezítő-hátráltató körülményekről, majd a polgármester a helyszínen megvizsgálta a felvetett problémákat, és kérte az önkormányzat munkatársait, a lakossági jelzések és a szakmai szempontok alapján ahol tudnak, tegyenek könnyítést anélkül, hogy az érintené forgalom zavartalan működését.

Ez alapján döntöttek úgy például, hogy:

• a Szárny utca marad kétirányú;
• a Balay utcából az volt a panasz, hogy mivel nagyon szűk az utca, egyes kapubejárókhoz, garázsokhoz nehéz bekanyarodni, és rontana a helyzeten, ha az egyik forgalmi irányt megszüntetnék – ezért ez is maradjon kétirányú;
• a Galamb utcán szintén megtartanák a kétirányú forgalmat a Szarvas utca és a Kenderessy utcák között; ezzel a helyszínnel kapcsolatban kérték Tóth Szilárdot, vitassa meg a lakókkal, melyik oldalon tiltsák meg a megállást az utcában;
• a Bánffy utcán két alternatívát javasoltak: vagy legyen egyirányú, és akkor az úttest mindkét oldalán engedélyezve lenne a megállás, vagy maradhat a kétirányú forgalom, akkor viszont szintén az egyik oldalon meg kell tiltani a megállást – ebben szintén kérték a képviselő közvetítését;
• egyeztettek a Magyar Közúttal, hogy a Kada Elek utcáról engedélyezzék a balra kanyarodást a körútra, de az állami társaság közölte, hogy a lámpák programozásába oly mértékben bele kellene nyúlniuk, hogy az a csomópont áteresztőképességét csökkentené, így ezt nem nem támogatják.

Az osztályvezető szerint ezekkel a módosításokkal a felmerült panaszok nagy részét orvosolnák. Hangsúlyozta, az egyirányú forgalmi rend nagyban segíti a forgalom gyorsabb haladását az utakon, csökkenti a szembejövő és keresztező forgalom miatti konfliktusok lehetőségét, ezáltal növeli az utak áteresztőképességét, és a forgalmat a gyűjtőutak felé vezeti el.

Miért ellenzi a képviselő és sok lakó az egyirányúsítást?

Ezután Tóth Szilárd ismertette a beadványát. Elmondta, hogy az utcák egyirányúsítása rendkívül sok negatív hatással járna az ott élők számára, mivel:

•  Belső-Bethlenvárosban élőknek jelentősen hosszabb utat kellene megtenniük;
• plusz forgalmat generál, ezzel pedig
• nagymértékben megnöveli a környék környezeti terhelését (zaj, por, kipufogógáz), és
• a jelenleginél nagyobb forgalmat terel veszélyes kereszteződésekre (pl. Szarvas u. – Kada E. u., Bálvány u. – Bethlen krt.), emiatt a környék közlekedési gondjain nem javít, hanem újabb problémákat okoz.

Hangsúlyozta azt is, hogy az egyirányú „hurkos” forgalmi rend ott megfelelő és hatékony megoldás, ahol jelentős tranzitforgalom van és szabályos utcaszerkezetű a városrész. A Belső-Bethlenvárosban és a hozzá hasonló városrészekben azonban éppen ellenkező hatást vált ki: a lakosságot plusz körök megtételére kényszeríti, így nem csökkenti, hanem éppen ellenkezőleg: megnöveli a forgalmat és ezzel egyenes arányban a környezetterhelést – hangsúlyozta Tóth Szilárd.

Kitért arra is, hogy a bizottság határozatában nehezen tetten érhetőek az emlegetett 2016-os tanulmányterv megállapításai és ajánlásai. Például:

• A tanulmányterv javaslatot tesz kilenc utca forgalmi irányára, azonban a határozatban nyolc utcának a forgalmi rendje ezzel ellentétes irányú.
• A Vonalvezető Kft. dokumentumának fő célja a közösségi és kerékpáros közlekedés előnyben részesítése, a baleseti gócpontok megszüntetése, a parkolóhelyek számának maximalizálása – míg az egyirányúsítás kifejezetten veszélyes, nehezen belátható csomópontokra tereli a forgalmat, ugyanakkor a kerékpárral közlekedők helyzetén nem javít.
• Hivatkozott Tóth Szilárd arra is, hogy a tanulmányterv ütemenként határozza meg a szükséges beavatkozásokat. Az első ütemben például csomóponti szintemelést, parkoló építést ír elő, az esetleges részleges egyirányúsítással egyidőben. Ám a bizottság nem rendelkezett a közlekedésbiztonságot szolgáló munkákról.
• Tóth Szilárd beszélt arról is, hogy a kivezető utak számának csökkentésével a csúcsforgalomban feltorlódnának az autók, pedig ez a jelenség eddig ismeretlen volt a Bethlenvárosban. Szerinte inkább az útburkolatok felújítására kellene koncentrálni, mert helyenként 10-15 éve kijavítatlan kátyúkat és kiálló akna fedlapokat kell kerülgetni.

Az ellenzéki képviselő megemlítette a vasárnapi lakossági fórumot is, és végül azt javasolta, hogy maradjon az eddig megszokott forgalmi rend, mondván, ő még nem találkozott olyannal, aki támogatná. Sőt, inkább olyan panaszos lakók keresték meg, akiknek az utcájában tavasszal bevezették az egyirányú forgalmat, de nem elégedettek vele.

Lakó-pihenőövezet biztos nem lesz

Még múlt héten a Szövetség képviselője levelet küldött a polgármesternek, alpolgármesternek, bizottsági elnöknek, ebben azt is felvetette, hogy szerinte az is megoldást jelenthetne, ha a Belső-Bethlenvárost lakó- és pihenőövezetté nyilvánítanák, kihelyeznék a megfelelő táblákat és a 20 km/órás előírt sebességet rendszeresen ellenőriznék.

„Gyönyörű álom lenne, de ez nem a belvárosra van kitalálva” – így reagált Homoki Tamás alpolgármester. Ennek pedig az az oka, hogy a városrészben oktatási és egészségügyi intézmény is van, és főleg: itt helyezkedik el a piac. Magyarán tehát az itteni utcákat nemcsak az ott lakók használják, hanem a város sok más lakója is, így „szakmai nonszensz” lenne ott kijelölni lakó-és pihenőövezetet, lehetetlen lenne ennek a megvalósítása.

Az alpolgármester Tóth Szilárd beadványában egy másik hibát is észrevett, a képviselő ugyanis azt írta: „az egyirányú utcákban az úttesten kizárólag a menetiránynak megfelelő oldalon engedélyezett a parkolás, ezzel csökken a parkolóhelyek száma”. Homoki Tamás viszont felhívta a figyelmet, egyirányú utcánál kétértelmű a „menetiránynak megfelelő oldal” kifejezés, majd mikor Tóth Szilárd a jobb oldalt említette, Homoki Tamás rögtön ki is javította: mindkét oldalon lehet parkolni egyirányú utcában, a KRESZ-betartásával („ha közúti jelzésből más nem következik, akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad”).

Király József szerint sem fenntarthatóak itt a kétirányú utcák

Király József (Szövetség) felszólalása túl sok mindenben nem nyújtott támaszt frakciótársának, igaz, hozzá kell tenni: következetesen képviselte, amit már korábban is szorgalmazott, azaz a hurkos megoldást.

Mint elmondta, ebben a városrészben is nagy volt a fejlődés, nőtt a lakosság száma, épültek társasházak is (ő ennek személy szerint nem örült), jóval több lett a gépkocsi is. Király József úgy véli, néhány utcát még egyirányúnak is nehéz lenne nevezni, annyira szűk. Az ott élők megszokták a nyugalmat, de hangsúlyozta, foglalkozni kell a közlekedési és parkolási problémákkal.

„Nekünk képviselőként előre is kell gondolkodni. Mindenkinek igaza van valamilyen szinten, de valljuk be őszintén, ezek az utcák a közösség tulajdonába tartoznak, oda bárki, bármikor elközlekedhet, ott nagyon mondani azt, hogy ez az én utcám” – mondta Király József, majd így folytatta:

„Azok a kijelentések, amelyek elhangzottak, nem állják meg a helyüket. Egyértelműen azt állítani, hogy egy logikus körbejárhatóság, egyirányúsítás csak rossz lehet, környezeti katasztrófához vezet, az nem igaz” – vitatkozott Tóth Szilárd álláspontjával, és megemlítette: ez a hurkos megoldás nagyon jól működik rengeteg városban, Budapesten és Szegeden is.

Király József felidézte, hogy a tanulmánytervet az egyirányúsításról ő már bemutatta egy lakossági fórumon és „mindenki lelkesedett érte, mert belátták, hogy egyre nagyobb probléma a parkolás, a zöldfelületek elvétele”. Szerinte a szándék előremutató, a nagykörúton belüli logikus forgalmi renddel „használhatóbbá, parkolhatóbbá, jobbá lehet tenni a várost” és ő szeretné, ha efelé menne el a dolog. Úgy fogalmazott, „persze, az ember nagyon nehezen változat, de vannak olyan dolgok, amit akceptálni kell”.

„Higgyék el nekem, építészként mondom, nagyon jól tudjuk, nem fenntarthatóak kétirányúként ezek az utcák, és nem igaz, hogy nem tudunk, nem akarunk közösen változtatni, ezt nem hiszem el. A jövő úgyis ki fogja kényszeríteni belőlünk, vagy a következő csapatból, rájönnek, hogy élhetetlen az a terület, ahol élnek” -mondta Király József, aki azzal zárta szavait: jó lenne, hogy ha egy választókerületben változtatásra készülnek, és a bizottsági ülésen nincs ott a képviselő, akkor behívnák őt is.

Szamler László erre ismét elmondta, minden képviselő minden bizottsági ülésre megkapja a meghívót, az előterjesztések nyilvánosak, elérhetőek a város honlapjáról, „külön címeres meghívót egyetlen képviselő sem kap”.

Így reagáltak a megjelent lakók: „minden maradjon úgy, ahogy van”

Ezután a bizottsági ülésen megjelent lakók is elmondhatták véleményüket, összesen nyolcan meg is tették (Szamler László egyszer figyelmeztette a résztvevőket, hogy ez nem lakossági fórum és képviselői fogadóóra).

Általános volt a megszólalásokban, hogy nem értettek egyet az egyirányúsításokkal, és kérték/javasolták, hogy egyáltalán ne vezessék be az új forgalmi rendet. Érezhető volt az is, hogy a „kényelmi szempontok” kifejezés kiverte a biztosítékot a panaszosoknál. Mindegyik felszólalást taps követte a többiek részéről.

– Egy hölgy az Árok utcából aziránt érdeklődött, a bizottság tagjai közül hányan laknak a városrészben, hogy „ilyen tökéletesen tudnak véleményt mondani”, majd csípősen megjegyezte: „jövőre választások lesznek, most kell ezt a lakosság torkán letolni?”

– Egy idős úr szerint a lakók 1-2 százaléka mondaná csak azt, hogy egyetért a változtatásokkal: „minden maradjon úgy, ahogy van, minek kell ezt csinálni?”

– Domján Gergely – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi megyei elnöke – szerint az egész ügyet úgy kellett volna kezdeni, hogy megkérdezik a lakosságot. Úgy véli, a parkolási gondokat nem sokan tapasztalják, a környezetvédelem terén pedig sokkal fontosabb lenne a „csúcsforgalmak kiküszöbölésével” foglalkozni. Végül kijelentette: ezt az egész tervet most fiókba kellene tenni, és elég lesz majd akkor elővenni, ha valóban aktuális.

– Egy úr kétkedéssel fogadta a Magyar Közút véleményét arról, hogy ne lehetne megoldani a Kada Elek utcából balra való kikanyarodást a nagykörútra.

– „Teljesen fölösleges egy olyan szabályozást ráerőszakolni a lakosságra, amire nincs szükség” – mondta egy úr a Bánffy utcából, hozzátéve: nem tud nagyszámú balesetről, parkolási gondokról, és fogalma sincs, ki szeretne a városrészben lakók közül ilyen változtatást. Azt is kijelentette, hogy „nem az óvárosra kellene átmenő forgalmat terelni”, és az új forgalmi rend nem növelné a közlekedés biztonságát, mert több kereszteződésen kellene átmenni.

– Egy Kada Elek utcai férfi szerint a városrész sokkal összetettebb annál, minthogy az egészet egy kalap alá vehetnék – van olyan utca, ahol naponta csak tíz-tizenöt autó megy el, viszont a piac környékén szükség lehet szabályozásra. „Gondolják végig utcáról-utcára” – javasolta.

– Egy fiatal férfi a Táncsics Mihály utcából érkezett – ott ugye már bevezették az egyirányúsítást, szomszédaival együtt ellenezték, nem látták szükségesnek, és szavai szerint most csak a hátrányát érzik: sok kerülőutat kell megtenniük a Budai kapu felé, kétszer majdnem balesetet szenvedtek, az új helyzet „nagy stresszt okoz” számukra.

– Szép Tivadar építész, a helyi építészeti tervtanács tagja elmondta: részt vett azon a 45 perces autós bejáráson, amelyet a polgármester indítványozott, és kijelentette: nagyon tiszteli Szemereyné Pataki Klaudiát, hogy személyesen foglalkozott a problémával. Kiemelte ő is, hogy az egyirányúsítás meglátása szerint megnövelné a környezeti terhelést, „nem ismert problémákat kezel a határozattervezet” és a lakosság 80 százaléka nem kér ebből.

Tóth Szilárd még egyszer felszólalt, ekkor már úgy fogalmazott, hogy „közlekedési káoszt fog előidézni” az egyirányúsítás, és az egyetlen járható út, ha visszavonják a tervet, amely indokolatlan és megkeserítené a lakók életét.

Homoki Tamás: nem miatta történik az egész

Szóba került még Homoki Tamás személyes érintettsége is, ugyanis az alpolgármester is a Bethlenvárosban lakik huszonhat éve. Hangsúlyozta, azért vesz részt az ügy tárgyalásában, mert a hivatali feladatleosztás-hatáskör szerint forgalomszabályozási kérdésekben ő tesz javaslatot az egész városra vonatkozóan (egyébként sem a bizottságban, sem a képviselő-testületben nincs szavazati joga). Majd a következőket szó szerint idézzük:

„Ezt azért mondtam el, mert nem arról van szó – és szeretném, hogy ha ezt nyomatékosan elfogadnák és megértenék -, hogy az alpolgármester, aki az önök környékén lakik, kitalál valami agyament baromságot, és azt megpróbálja áttolni a teljes városi döntéshozatalon” – mondta az alpolgármester.

„Pedig ez nagyon úgy néz ki” – szólt közbe egy lakó.

„Higgyék el, hogy nem így van. Szeretném még akkor mégegyszer, háromszor-négyszer-ötször elmondani, hogy nem így van” – ismételte meg Homoki Tamás.

Majd újra kijelentette: szakmailag egyetért a javaslattal, és úgy gondolja, hogy némi egyéni-kényelmi érdekek sérelme mellett a közösség általános érdeke az, hogy ezt meglépjék a közlekedés javítása érdekében.

„Hány olyan alkalom van, hogy elindul a parkoló járművek mellett-között mind a két irányból egy-egy autó, majd valahol az utca közepén találkoznak és egyik sem tud tovább menni – valakinek előbb-utóbb hátra kell tolatnia. Pontosan ezeket az anomáliákat küszöbölné ki ez a rendszer” – világított rá az alpolgármester.

Homoki Tamás egyetértett azzal, hogy ez egy nyugodt környék, a javaslattal javítani szeretnének a közlekedési helyzeten. A szabályozási terv nem a 2016-os tanulmánytervre épül, az csak egy „figyelemfelhívás volt, hogy kezdeni kell a helyzettel valamit”, felhasználták ugyan, de az „összes olyan szakmai irodalmat is, ami az ilyen jellegű városszerkezeteknek a közlekedés-szervezésére vonatkozik”, valamint megkérdezték a Közlekedéstudományi Intézet javaslatait és a kecskeméti autósiskolák vezetőit.

Végül az alpolgármester kijelentette: az ügy a polgármester felfüggesztését követően „szükségszerűen bemegy a közgyűlésre”, azaz nem a bizottság, hanem a képviselő-testület fog szavazni a kérdésben.

Homoki Tamás azzal zárta a témát, hogy a városrészben él, sokat sétál-kerékpározik, hozzá odamennek a szomszédok, tudnak beszélgetni, de mindenki felé nyitott, akinek problémája van, nyugodtan jelezze neki. Ígérte, a közgyűlésen a panaszosok érveit is elmondja, mert nem akarja egy irányba elvinni a döntést.

„Úgy kell dönteni, ahogy a legjobb a városnak és az ott lakóknak is. Csak fogadják el, hogy senki nem akar rosszat önöknek. (…)Ahhoz, hogy egy város egyről kettőre tudjon lépni, néha egy kicsit a megszokásokból kell engedni” – folytatta az alpolgármester, végül kijelentette: „A választáshoz ennek semmi köze, ez nem politikai dolog, mindenki arra szavaz, akire akar, az önök elégedetlensége borítékolható, hogy milyen szavazatokat jelent a városvezető hatalomnak. Ez nem a népszerűségről szól, hanem arról, hogy egy várost hogy lehet javítani” – fejezte be Homoki Tamás.

Folyt. köv. tehát a közgyűlésen.