A kormány újabb támogatást adhat a kecskeméti Neumann János Egyetem félbehagyott campusának befejezésére, miután a beruházás tavaly megakadt. A projektet 2020-ban már egyszer kifizették, de a kivitelezést végző Raw Development – Matolcsy Ádám közeli ismerőse, Somlai Bálint cége – félbehagyta a munkát. A torzóban maradt építkezés folytatására most új – feltételes – közbeszerzést írtak ki. De vajon a kormány az ennél is drágábbra, Homokbányára tervezett Tudásvárosnak (Wise City) is a megmentésére siet? Lapszemle.
A Telex szerint a döntés sokak szerint inkább az MNB-alapítványi botrány kecskeméti szálának „fájdalommentes lezárását” szolgálja, mintsem a felelősök elszámoltatását. Szintén a botrány elkenésére utal, hogy Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester elmondása szerint ma már a PADME és a jelzálogjogosult bank is az Optima-kötvények lejárat előtti visszaváltásáról kommunikál nekik. Az előbbi levele szerint „az Optima-csoport rendelkezik olyan vagyonnal, amely megfelelő módon történő értékesítése várhatóan lehetővé teszi a fenti kötvények megmaradt részének visszavásárlását, még a lejárati határidő előtt” – írtuk korábban a KecsUP Híreken.
De mit jelent ez a megmaradt rész? – teszi fel a kérdést a telex.hu. A campus építésére szánt 44,4 milliárd forint mellett a kecskeméti egyetem alapítványa 2021-ben további 100 milliárd forintos állami támogatást kapott az „egyetem infrastruktúra-fejlesztésére és alapítványi célokra”. A támogatást odaítélő minisztérium és az egyetemi alapítvány közötti megállapodást nem ismerjük, de a márciusban kiadott ÁSZ-jelentésből arra lehet következtetni, hogy az alapítvány ezzel a pénzzel viszonylag szabadon gazdálkodhatott.
Az alapítvány vezetése ekkor elfogadott egy Jövőkép és stratégia nevű dokumentumot, amely szerint a campus építése mellett két fontos infrastruktúra-fejlesztésbe kezdenek majd bele. A két projekt:
- egy technológiai és innovációs park 25 milliárd forint értékben;
- és egy, Kecskemét határában felépülő okosváros 75 milliárd forint értékben.
Csizmadia Norbert akkori kuratóriumi elnök az erről szóló ülésen megjegyezte, hogy a „stratégiai anyag megküldésre került a miniszterelnök úr részére is”, Szemereyné Pataki Klaudia pedig azt, hogy sokat foglalkoztak ezekkel a témákkal, és a terveket „jó így egyben látni.”
A Jövőkép és stratégia elfogadása után percekkel döntöttek a 100 milliárdos kötvényügyletről
A Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriuma 2021. október 6-án fogadta el a Jövőkép és stratégia című dokumentumot, majd ugyanazon az ülésen néhány perccel később már a 100 milliárd forintos kötvényjegyzésről is döntöttek. Mivel a két nagyberuházás – az okosváros és az innovációs park – ekkor még csak tervezési fázisban volt, az alapítvány vezetői úgy ítélték meg, hogy az államtól kapott pénzt addig is „hasznosíthatják”, és kölcsönadhatják az Optima Befektetési Zrt.-nek, amelyhez több személyes szál is fűzte őket.
A konstrukció szerint a pénzt 90 napos határidővel bármikor vissza lehetett volna kérni, ám a gyakorlatban ez soha nem volt reális. Amikor 2024 elején az alapítvány megpróbálta visszaszerezni a forrást, az Optima közölte, hogy nem tud fizetni. Azóta sem sikerült megállapodásra jutni a pénz visszafizetéséről – a történet tehát továbbra is nyitva maradt.
Szemereyné most már azt próbálja meg sikerként prezentálni, hogy a vagyont a kötvény lejárata előtt, tehát valamikor 2031-ig visszaszerezhetik. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a 100 milliárdos támogatás nagyobbik, 75 milliárdos részét az egyetemi alapítvány egy új városrész kialakítására fordította volna. Ezt a projektet eleinte Okos Városnak, később Tudásvárosnak (Wise City) nevezték el, az új városnegyed a Kecskemét Homokbánya nevű részén, egy egykori szovjet laktanya területén valósult volna meg.
Kérdéses marad az okosváros és az innovációs park sorsa Kecskeméten
A Telex cikke szerint a kecskeméti egyetemi alapítvány két félbeszakadt beruházásának – az okosvárosnak és az innovációs parknak – jövőjét három kulcskérdés határozza meg:
- vissza tudják-e szerezni a kölcsönadott pénzt,
- ha igen, mennyit fog az akkor érni,
- és beszáll-e ismét az állam a finanszírozásba.
A kormány és az MNB új vezetése jelenleg is dolgozik a helyzet felmérésén, de egyelőre nem látszik esély arra, hogy a félkész campus után ezek a projektek is rövid időn belül állami mentőövet kapjanak. Erre utal a PADME alapítvány Szemereyné Pataki Klaudia polgármesternek írt levele is, amelyben „várhatóan” 2031 előtt ígérik visszafizetni a 100 milliárd forintos kölcsönt – valamint a campusból még hiányzó 11,3 milliárdot. A levél ugyanakkor nem tartalmaz konkrét határidőt, és az Optima-csoporthoz köthető ingatlanok értékesítése évekig eltarthat.
Még ha a pénz vissza is kerül az alapítványhoz, kérdés, mennyit fog érni: az Optima-kötvények ugyanis nem követik az inflációt, fix 2,5 százalékos kamatot fizetnek, így az értékvesztés kockázatát az alapítvány viseli. A befektetés reálhozama tehát minden évben az infláció mértékétől csökken.
A helyzetet csak az változtathatná meg, ha a magyar állam újra magára vállalná a fejlesztések költségeit, és finanszírozná az innovációs park és az új városnegyed megvalósítását. Bár ez elvileg nem kizárt, a jelek szerint, ha ezt a döntést meg akarták volna hozni, már a campusról szóló határozattal együtt megtették volna. Így viszont az okosváros és az innovációs park tervei továbbra is a fiókban maradnak – ott, ahol az elmúlt két és fél évben is voltak.
A teljes cikk elolvasható a telex.hu oldalán.
