Három ellenzéki képviselő is nyújtott be indítványt a kecskeméti buszok számozásával kapcsolatban. A Szövetség tagjai a régi számok teljeskörű visszahozását javasolták, a Mi Hazánk politikusa pedig azt, hogy az újak mellett a korábbi járatszámok is láthatóak legyenek a kijelzőkön, menetrendekben. Mindhármat leszavazta a Fidesz-KDNP frakció. Homoki Tamás alpolgármester szerint aki akarta, megtanulta az új rendszert, konkrét panaszokat emiatt nem kapott sem a KeKo, sem a hivatal.
Végül – mint kiderült – nem is kettő, hanem három ellenzéki képviselő is jelentkezett indítvánnyal a buszok átszámozásával kapcsolatban. A téma azért lett ismét vita tárgya, mert a tavaly év végi átszámozást követően idén november elejétől a KeKo már nem tünteti fel a régi járatszámokat sem a buszokon, sem a menetrendben.
Mi megkérdeztük erről az utasokat, mi a véleményük, egyáltalán megbarátkoztak-e már a háromjegyű járatszámokkal. Jópáran elmondták, hogy hiányzik nekik a régi rendszer, azt jobbnak is tartották, az újat még nem szokták meg és nem értik, mire volt jó a csere. Mások igyekeztek/igyekeznek megbarátkozni az újjal, és elfogadják, hogy a változtatásra esetleg szükség volt. Van, aki nem is tudott arról, hogy az új számozás egy séma szerint épül fel, és beszéltünk olyan utassal is, aki szerint minden érthető, követhető, logikus. Tehát igen vegyesek voltak a vélemények, ahogy az videónkból is kiderült.
Mint azt előzetesen megírtuk, Király József, a Szövetség frakcióvezetője és Tóth Szilárd, a Szövetség képviselője is indítványozta a régi számozás visszaállítását.
Király József a közgyűlésen kifejtette: főleg átszállásoknál nehezítik meg az utasok dolgát az új számok. Tóth Szilárd élesebben fogalmazott: neki az a benyomása, hogy „elnézést, hogy ezt a szót használom, de az egész város utálja ezt az új rendszert”.
Mint megemlítette, olvasott olyan kommentet, hogy a város másik végébe kellett a családtagoknak elmenni a nagymamáért, aki rossz buszra szállt. Tóth Szilárd úgy véli, egy-egy rendszeresen használt járat számát természetesen meg tudják jegyezni az utasok, de akik ritkábban veszi igénybe a közösségi közlekedést, azoknak gondot okoz. Végül kijelentette: szerinte és sok utas szerint az átszámozás „felesleges”, „értelmetlen”, „káoszteremtő” dolog volt.
Hódi Zsuzsanna (Mi Hazánk) kevésbé radikális megoldást javasolt, hogy már ne kavarják össze teljesen az utasokat. Ő annyit kért, hogy a buszok elején és oldalán, valamint az online és nyomtatott menetrendekben haladéktalanul tüntessék fel újra a régi járatszámot is (az új mellett). Emellett javasolta, hogy a buszmegállókban kihelyezett menetrendi tájékoztatókat dolgozzák át, hogy azok egyszerűbben, átláthatóbban, egyértelmű piktogramokkal és jól értelmezhető jelölésekkel segítsék az utasok tájékozódását.
Laczkó-Zsámboki Angéla (Fidesz-KDNP) szerint ha a régi számozást meg tudták jegyezni az emberek, akkor az újat is meg fogják, és ha most visszaszámoznák a buszokat, akkor kitolnának azokkal, akik már megtanulták az elmúlt másfél-két évben (pontosítás: az új számozás 2024 decemberétől, 11 hónapja él – a szerző). „Én nem értem ezeket a felpumpált, direkt a közhangulat fokozására betett indítványait, képviselőtársam. Komolyan mondom, hogy én ezt tényleg nem értem” – mondta Tóth Szilárdnak, hozzátéve: szerinte egyszerű a rendszer, és egyszerű az emberekkel megértetni.
Homoki Tamás közösségi közlekedésért felelős alpolgármester szerint a régi számozásban „soha, semmi logika nem volt”, ahogy az új járatoknak adtak új számot, esetleg betűkiegészítést (szerzői megjegyzés: pedig de, volt abban logika, például hogy az alapvetően a 4-es vonalán közlekedő, de a Phoenix Mecano-t érintő járat a 4 C-s volt, a Mercedes-gyárhoz induló buszok pedig egy plusz D jelzést kaptak, ami a Daimlerre utalt).
Ehhez képest az új, alközponti rendszerű számozás azért jobb – érvelt Homoki Tamás – mert logikus és fejleszthető abban az esetben is, ha a KeKo működését a jövőben esetleg kiterjesztenék a környező településekre.
„Amikor az önök első kifogásai bejöttek ugye tavaly októberben, akkor én voltam az, aki fölálltam, és azt mondtam, hogy oké, rendben, adjunk egy kis időt ennek a tanulási folyamatának, magyarázza el a KeKo, hogy működik ez a rendszer, és később vezessük be” – folytatta az alpolgármester, célozva az új számok tavalyi elhalasztására. Homoki Tamás szerint a tíz hónapos átmeneti időszak – amely alatt a régi számok is fent voltak a buszokon – elegendő volt, ha valaki meg akarta tanulni a rendszert, akkor meg is tudta. Szerinte az időseknek sem okozhat problémát, akik „felmérések szerint bizonyítottan” legfeljebb kettő-öt járatot használnak. Homoki kijelentette: „az égvilágon semmi” nem szól amellett, hogy a dupla számozást „időtlen időkig” fenntartsák.
„Egyébként sem a Polgármesteri Hivatalhoz, sem énhozzám, sem a KeKo-hoz konkrét, tényleges panasz ezzel kapcsolatban nem jött be. Azt a közösségi média mocskolódást, ami nem konkrét ügyekre vonatkozik, hanem egy általános politikai hisztéria része, azt én nem tekintem lakossági panasznak” – mondta az alpolgármester.
Jánosi István (Fidesz-KDNP) szerint nem járnak jó úton akkor, ha lebecsülik az utasok képességeit, és nem feltételezik róluk, hogy képesek egy év alatt megjegyezni két-három-négy járatszámot. Szerinte korábban is az volt a helyzet, hogy ha valaki egy új, nem megszokott úticélhoz kívánt eljutni, akkor meg kellett néznie egy másik járat számát, menetrendjét, és „szó sincs arról, hogy egy teljes 700 oldalas menetrendlistát kellene megtanulni”. Bár bevallása szerint nem száll gyakran buszra, amikor mégis megtette, Jánosi István nem tapasztalta, hogy az utasok elégedetlenkedtek volna az új számozás miatt.
Dobos József (Civil Összefogás Városunkért Egyesület) is beszállt a vitába.
„Miért kell nekünk bosszantani ezzel a lakosságot? Tudom, hogy előre kell haladni, ez a jövő, de azért van egy idősebb generáció, aki nehezen veszi ezeket az új átalakulásokat” – mondta, hozzátéve: nem érti, a közgyűlés miért okoz ezzel a témával vitát, feszültséget a lakosság felé. Dobos József szerint igenis tudomásul kell venni, hogy sokan megszokásból közlekednek, és szidják az új számozást.
„Mindenki hallgasson a józan eszére” – vélekedett Dobos József, javasolva, hogy egyelőre térjenek vissza a régi számozáshoz, „határozatlan időre”, aztán majd eljön az az idő, amikor lehet próbálkozni mással.
A polgármester is szót kért a vitában, mint tapasztalt egykori buszozó, aki elmondása szerint sokat járt régen az 1-es, 4-es, 11-es, 12-es, 21-es, 22-es busszal. Szemereyné Pataki Klaudia szerint olyan sok lett az új járat, hogy annyit a régi számozással már nem lehetett kezelni. Ráadásul a járatok vonala is sokat változott az idők során (még az átszámozás előtt), és ma már egyes szakaszokon teljesen másfelé mennek, mint korábban. Így nem lehet csak megszokásból felülni egy buszra, muszáj megnézni a menetrendet, mert különben meglepetések érik az embert – mondta a polgármester.
„Nem azt kell nézni, hogy hány darab lepecsételt beadvány érkezett akár az önkormányzathoz, akár a KeKo-hoz. És azt pedig politikai hájpnak tekinteni, hogy a közösségi médiát figyeli az ember, azt szerintem eleve egy rossz kiindulási alap (…) ha a lakosságról akarunk tudni, akkor a közösségi médiát figyelni kell, ott van leírva az emberek a reagálása, véleménye „ – reagált Homoki Tamás hozzászólására Tóth Szilárd. Mint a Szövetség képviselője mondta, a Facebook-on megosztott bejegyzésére sokan reagáltak, főleg idősek, ami nem csoda, hiszen a buszok átszámozása szerinte „idősellenes intézkedés”.
A polgármester szerint a képviselőknek segíteniük kellene a „szakcég” (mármint a KeKo) munkáját, elmagyarázni az időseknek, „hogy mi miért van”. Szemereyné szavai szerint vette a fáradtságot, és leült az idősekkel átbeszélni a dolgot. „Nyilván mondták, hogy nem örülünk neki, de elfogadták, és utána nem ment tovább ez a hírfolyam” – így a polgármester.
Király József úgy vélekedett, a KeKo szereptévesztésben van.
„A közösségi közlekedés egy szolgáltatás a városlakók számára. Én azt gondolom, hogy gyakorlatilag arról van szó, hogy itt most fordítva történt. Azt gondolja a KeKo, hogy ő majd megmondja, hogy az utazóközönség mit gondoljon, az ellenzék pedig, ha bejönnek hozzá az információk, akkor csak hergel, csak problémát okoz” – emelte ki a Szövetség frakcióvezetője.
Majd arra tért ki, hogy miért van az, hogy az utasszám nem éri el a Covid előttit, miközben a KeKo-nak nyújtott önkormányzati támogatás már meghaladja a 3 milliárd forintot (a témáról júliusban írtunk részletesen, a lényeg: 2023-ban az eladott bérletek száma 151 ezer volt, tavaly már 227 ezer, de a növekedésnek ára van, az önkormányzat 2022-ben még 2,1 milliárdot, 2023-ban 2,3 milliárdot, múlt évben pedig már 2,9 milliárdot fizetett a KeKo-nak).
„Erről kellene beszélgetni. Nem lehet, hogy valami baromira el van itt szúrva? Nem lehet, hogy kidobunk pénzeket úgy, hogy nem ellenőrizzük, hogy azok, akik ilyen döntéseket hoznak, azok vajon miért nincsenek elszámoltatva?” – vetette fel Király József.
Az alpolgármester válasza szerint a 2024-es és 2025-ös utasszámok már magasabbak, mint a koronavírus járvány előttiek (a Covid közismerten nagyon betett a közösségi közlekedésnek, és egy jóidőre megváltoztatta a közlekedési szokásokat). A költségekbe Homoki Tamás nem akart belemenni, csak annyit jegyzett meg, hogy voltak bérfejlesztések és emelkedett az üzemanyag ára is. Szerinte ahhoz képest, hogy a kecskeméti közösségi közlekedést minden hétköznap körülbelül 50 ezren használják, a buszok átszámozása miatt nem merültek fel olyan rendszerszerű problémák, amelyek az utazásokat jelentősen megnehezítették vagy lehetetlené tették volna.
Az alpolgármester tett itt egy érdekes megjegyzést is: szerinte az, hogy nehezen szokják meg az emberek az új járatszámokat, az köszönhető annak is, hogy „ellenzéki médiaszereplők, egyebek” rendszeresen úgy teszik fel a kérdést, hogy „ugye jobb volt a régi rendszer és mi szükség volt az újat bevezetni?” (mivel itt megszólítva éreztük magunkat, ezért erre a célzásra a cikk végén reagálunk).
Homoki Tamás Tóth Szilárdnak válaszolva azt is kifejtette, hogy ha az időseknek megvan a képzettségük a közösségi médiafelületek használatához, akkor szerinte tudják használni KeKo felületeit és az utastervező applikációkat is, „adjuk meg nekik azt a bizalmat”. Szerinte ehhez az kell, hogy „minden képviselő lássa át ennek a lényegét, lássák ennek a jó szándékát, és ezt a munkát segítse, ne pedig rombolja”.
Végül mindhárom ellenzéki képviselő indítványát hét igen és tizenegy nem szavazattal elutasította a Fidesz-KDNP-s többségű közgyűlés, így marad az új számozás (és úgy tűnik, a régi járatszámokat Hódi Zsuzsanna kérése ellenére nem tüntetik fel párhuzamosan a kijelzőkön és menetrendeken).
——————————————————————————————–
A szerző véleménye
Homoki Tamás alpolgármester szerint az emberek azért is nem szokják meg az új számokat, mert „ellenzéki médiaszereplők, egyebek” rendszeresen úgy teszik fel a kérdést, hogy „ugye jobb volt a régi rendszer és mi szükség volt az újat bevezetni?”. Konkrétan nem nevezte meg a KecsUP Híreket, de szinte biztosnak vesszük, hogy ránk gondolt a felelősség áthárításakor, mert
1. noha független szerkesztőség vagyunk, a városvezetés szeret minket „ellenzékinek” beállítani, hiszen számukra kényelmetlen és terhes a KecsUP kritikus hozzáállása tevékenységükhöz,
2. a helyi médiában nekünk volt olyan részletes videónk a közelmúltban, amelyben bemutattunk a téma kapcsán elég sokféle véleményt, negatívat és pozitívat egyaránt.
Csak hogy világos legyen: ezév februárjától november elejéig egyáltalán nem foglalkoztunk a buszok átszámozásával – ennyit az úgynevezett rendszerességről. Novemberben is csak azért tértünk vissza rá, mert a KeKo azóta nem jeleníti meg a régi számokat a kijelzőkön, csak az újakat. Kíváncsiak voltunk, ez az új fordulat hogyan érinti az utasokat, mit gondolnak róla – minket ugyanis tényleg érdekel a véleményük.
Egy random időpontban (péntek kora délután, amikor sokan megfordulnak a Széchenyi téri buszközpontban), véletlenszerűen választottunk ki utasokat, csupán arra törekedtünk, hogy lehetőség szerint legyen köztük hölgy és úr is, fiatal, középkorú és idős egyaránt.
Aki szóba állt velünk, attól azt kérdeztük meg, hogy mi a véleménye arról, hogy már nem láthatóak a régi járatszámok, ez megnehezíti-e számára a közlekedést, az elmúlt egy évben megszokta-e az új számokat. Szerintünk releváns felvetések.
Bárki mondhatott bármit, senkinek a mondanivalóját nem változtattuk meg (és AI segítségével sem generáltunk hamis tartalmat), belekerült a riportba a kritikus és az elismerő vélemény is – mindenkié, akit másfél óra alatt meg tudtunk szólaltatni. Igen, kétségkívül előfordult, hogy úgy hangzott el az összegző kérdés egy hosszabb panaszos válasz után, hogy „jobb volt a régi?” – de természetesen erre bármit felelhetett volna az interjúalany. Viszont volt olyan kérdés is, hogy: „egyszóval megszokta, megbarátkozott az új számozással?” – hát, kíváncsiak vagyunk, Homoki Tamás szerint vajon ezzel is azt próbáltuk meg kiszedni az utasból, azt sugallni neki, hogy ugye milyen rossz a tavaly bevezetett rendszer?
Természetesen tolhatja ránk (is) a felelősséget, hogy miattunk elégedetlenek az utasok, és miattunk nem örülnek az átszámozásnak, sőt, bosszankodnak, és nem értik, miért volt rá szükség (valószínűleg mérgelődnének a KeKo Facebook-oldalán is, de ott hosszú ideje már tiltják a hozzászólásokat – igen, egy olyan cég közösségi felületén, amely emberek tízezreivel kerül kapcsolatba nap mint nap).
Lehet így is: nem tudomást venni az elégedetlenségről, nem érteni a lakossági kritikából – ez már nem a mi dolgunk, és majd kiderül, jók-e a városvezetés ilyetén politikai számításai. Mi végezzük a saját feladatunkat: kérdezünk és elfogulatlanul tájékoztatunk.
