Újabb csalási esetre derült fény nemrég, melyet a NIOK Alapítvány mellett már a Kecskemét környékén élők is elszenvedtek. A módszer lényege nem bonyolult: befektetési csalók úgy csalnak ki nagyobb összegeket áldozataiktól, hogy a pénzt valaki más bankszámlájára utaltatják, majd onnan egy újabb trükkel magukhoz. A KecsUP Hírek most annak járt utána, hogy a nagybankok mit tesznek az ilyen esetekben, illetve akkor, ha gyanús pénzmozgást észlelnek ügyfeleik számláján.
Ahogyan azt a KecsUP Hírek korábban megírta, nemrég a NIOK Alapítvány közösségi oldalán megjelent egy poszt, ami arról szólt, hogy az elmúlt napokban egy állítólagos pénzügyi tanácsadó többeket arra vett rá, hogy befektetési haszon reményében nagyobb összeget utaljanak egy számlára, ami a NIOK Alapítvány számlája volt. A posztban a NIOK Alapítvány természetesen felhívta a figyelmet arra, hogy ők soha nem ajánlanak többszörös hasznot és befektetést, semmilyen küldetésétől eltérő célra nem gyűjtenek adományt, és soha nem is tettek ilyet. A véletlenül hozzájuk érkezett összegeket pedig minden esetben visszautalják a megtévesztett tulajdonosoknak hiánytalanul, az átverés ügyében pedig rendőrségi feljelentést tesznek.
A hír nyomán megkerestük a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányságot, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez egy átverés fajta, ami nem újkeletű. „A csalók más személy bankszámlájára utaltatnak pénzt a megtévesztett áldozattal. Az átverés elkövetői ilyenkor jellemzően hitelesnek tűnő történettel – például internetes vásárlás, befektetés vagy visszatérítés ígéretével – veszik rá a sértettet az utalásra. A pénz azonban sokszor egy közvetítő, úgynevezett »stróman« számlájára kerül” – közölték, hozzátéve: az elmúlt időszakban Kecskemét környékén is történt hasonló eset.
A KecsUP Hírek most arra volt kíváncsi, hogy a magyar nagybankok
- egyrészt találkoztak-e már hasonló esettel;
- az ügyfelek hogyan észlelhetik, ha valaki ellopta a bankszámlájukat;
- a bank tesz-e bármit ilyenkor;
- valamint hogy mit tanácsolnak annak, aki egy indokolatlanul nagy összeget kap a bankszámlájára?
Éppen ezért megkerestük a legnagyobb pénzintézeteket, hogy választ kapjunk az alábbi kérdésekre. Elöljáróban annyit: amíg az OTP Bank a válaszában kategorikusan elzárkózott a válaszadástól, addig az Erste válaszra sem méltatta lapunkat, ugyanakkor a K&H Bank és a Mészáros Lőrinc érdekköréhez közel álló MBH Bank készségesen válaszolt minden kérdésünkre. Most pedig lássuk a részleteket!
Csak a támadókon múlik, mit kezdenek a banki adatainkkal?
A belga kötődésű K&H mindenek előtt leszögezte, egy bankszámla ellopása nem lehetséges, azonban illetéktelen hozzáférés természetesen igen. Ehhez azonban a számla tulajdonosának a belépési adatain kívül legalább egy alkalommal ki kell adnia a második faktorként használt SMS megerősítő kódot is. „Az adathalász támadásoknak nem kizárólagos célja a pénzünk ellopása, hiszen a – nem kizárólag pénzügyi – adataink is értéket képviselnek” – fűzték hozzá. Ezután kifejtették, a módszerek a klasszikus adathalászati módszerektől (telefonhívás, távoli elértést lehetővé tevő alkalmazás telepíttetése stb.) a célzott, szofisztikált támadásokig terjedhetnek. Ha viszont illetéktelen kezekbe kerülnek az adataink, az már csak a támadón múlik, hogy mire használja fel. Hogy például lefogyasztja a számlá(i)nkon levő összeget, hitelt vesz fel a nevünkben, vagy épp pénzmosást végez vele.
Ha tud vele egyáltalán bármit is kezdeni, hiszen a K&H a gyanús pénzmozgások nyomon követésére számos rendszert és alkalmazást használ, bizonyos esetekben pedig a gyanús tranzakciók esetén az ügyfél megerősítéséig felfüggeszti a tranzakciót. Éppen ezért a pénzintézet azt javasolja, hogy ha banki ügyfélként szokatlan összegű utalást kívánunk indítani, tájékoztassuk előtte a bankot. „Emellett soha, semmilyen esetben ne adjuk ki belépési adatainkat, illetve az SMS-ben kapott megerősítő kódunkat. Ha viszont úgy kapunk megerősítő kódot, hogy nem mi kezdeményeztünk tranzakciót, vagy nem mi kívántunk új mobiltokent regisztrálni, akkor haladéktalanuk értesítsük a bankot” – fűzte hozzá a pénzintézet.
MBH: a befektetési csalás az egyik legelterjedtebb módszer
„A digitális térben sajnálatos módon egyre gyakoribbak a pénzügyi visszaélések, amelyek során csalók különféle módszerekkel próbálják megkárosítani az ügyfeleket. Tapasztalataink szerint az egyik legelterjedtebb elkövetési forma az ún. befektetési csalás, amikor az elkövetők irreálisan magas hozamokat ígérnek, miközben az ügyfelek a legtöbb esetben nemcsak a hozamot, de a „befektetett” összeget sem kapják vissza” – kezdte válaszát az MBH Bank. Egy másik gyakori módszer, hogy a csalók adathalász e-mailek, hamis weboldalak vagy telefonos trükkök segítségével megszerzik az ügyfelek netbanki belépési adatait. Ezt követően az ügyfél nevében belépnek a rendszerbe, és tranzakciókat hajtanak végre.
„Az így elcsalt összegeket gyakran olyan bankszámlákra irányítják, amelyek tulajdonosai szintén csalás áldozatai – ezek a számlák ún. tranzitszámlaként működnek” – osztotta meg a bank. Hozzátették, az ilyen ügyfelek azt tapasztalhatják, hogy ismeretlen forrásból pénz érkezik a számlájukra, amelyet a csalók rövid időn belül tovább is utalnak. A csalók tehát nem magát a számlát lopják el, hanem az ahhoz való hozzáférést biztosító adatokat szerzik meg az ügyféltől.
Az MBH Bank végül szintén azt javasolta, hogy ha valaki indokolatlanul nagy összeget kap a számlájára, akkor haladéktalanul jelezze azt a számlavezető pénzintézet felé, de hozzátették, hogy ilyenkor a nyomozó hatóságokat is fel kell keresni a problémával.
Ezt tegyük, ha nem vagyunk képben a csalási trendekkel
A bankszektor szereplői a jogszabályok és belső szabályozások alapján minden szükséges intézkedést megtesznek az ügyfelek védelme érdekében, folyamatosan fejlesztik, finomhangolják csalásmegelőzési rendszereiket, hogy lépést tudjanak tartani az egyre kifinomultabb elkövetési technikákkal. „Az MBH Bank emellett kiemelt figyelmet fordít az ügyfelek edukációjára is, különböző csatornákon keresztül rendszeresen felhívjuk a figyelmet a csalók leggyakoribb módszereire” – közölte a pénzintézet, mely szerint a kellő tudatosság kellő védelmet is adhat. Ám ha valaki éppen nincs képben a legújabb csalási trendekkel, akkor sem kell kétségbe esnie. „Ha jelezzük a banknak a gyanúnkat, hogy a számlánkra olyan összegek érkeztek, amelyeket nem vártunk, vagy azok eredetéről nem tudunk, és feltételezzük, hogy illetéktelenek is hozzáfértek a számlához, érdemes azonnal megszüntetnünk az adott számlát, majd egy újat nyitni a banknál” – hívta fel a figyelmet a K&H.
