Közel hét hónap késéssel jelent meg az Optima Befektetési Zrt. 2024-es éves beszámolója. Ez az a cég, amelynek kötvényeiből a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) 127,5 milliárd forintos csomagot tart nyilván a saját beszámolóiban – vagyis itt van az a pénz, amiről hónapok óta megy a vita: „hol van”, „van-e fedezet”, „ki fizet kinek”.
A történetben most először van a kezünkben egy olyan dokumentumcsomag, amely érdemben válaszolhat a kérdésekre: miből áll a vagyon a kibocsátó cégnél, és milyen tartozások állnak vele szemben. Mi most ebből indulunk ki: mennyire tűnik reálisnak, hogy az Optima ki tudja fizetni az NJEA követelését, és ha igen, miből. A kérdés azért éles, mert az NJEA pénze közpénz, és mert a történet nem csak „tőkéről” szól, hanem kamatokról, késedelmi kamatról és elmaradt hozamról is – vagyis arról, mennyivel több pénzről lehet szó, mint a kiinduló összeg.
Közben az NJEA kiadott egy közleményt, amely szerint az alapítvány vagyona „biztosított”, és a követelés megtérülése garantált: „Az üzleti beszámolóból megállapítható, hogy az Alapítvány 2021 évben körültekintően, és megfelelő vagyoni fedezet biztosításával jegyzett le kötvényeket, ez a fedezet jelenleg is rendelkezésre áll, így az Alapítvány semmilyen vagyonveszteséget nem szenvedett el.” A „biztosított” szó viszont csak akkor ér valamit, ha a végén ki is lehet belőle fizetni a tartozást – időben, teljesen, nem csak papíron.
Ebben a cikkben lépésről lépésre végigmegyünk a legegyszerűbb kérdéseken: mennyi pénzről beszélünk, mi számít „tartozásnak”, és mi a különbség aközött, hogy valakinek van vagyona, illetve aközött, hogy van elég készpénze fizetni. A végén pedig azt is megnézzük, hogy az Optima beszámolója alapján mennyire tűnik reálisnak a „minden rendben van” narratíva.
Mennyi pénzről beszélünk, és mi számít tartozásnak?
Fontos előre jeleznem, hogy a számítások és megállapítások kizárólag az általunk hozzáférhető, nyilvános és dokumentált adatok alapján készültek. Előfordulhat, hogy egyes adatok pontatlanok, hiányosak vagy időközben megváltoztak. A bemutatott összegek ezért becslésnek tekinthetők, amelyek a rendelkezésre álló információk alapján közelítik meg a valós értéket. A számítás célja a közérthető tájékoztatás, nem pedig pénzügyi, jogi vagy számviteli szakvélemény nyújtása.
Amikor azt mondjuk, hogy „az Optima tartozik az NJEA-nak”, az nem egyetlen szám. Legalább négy réteg van egymáson:
1. A tőke – az alapösszeg: Az NJEA kötvényeken keresztül 127,5 milliárd forintot fektetett be (több részletben): 5 milliárd, 22,5 milliárd és 100 milliárd forintnyi kötvények jegyzése történt meg. 2025-ben volt egy részleges „visszafizetés”: az alapítvány átvette a félkész Campus II.-t (a WEPMARK Kft.-n keresztül), amit a követelés részbeni rendezéseként számoltak el – vagyis itt nem pénz jött vissza, hanem olyan vagyonelem amire még bőven költeni kellene. Így jelenleg 111 milliárd forint a tőketartozás.
2. A kamat – amit a pénz használatáért fizetnek: A kötvények kamata évi 2,5%. A 2024-es NJEA-beszámoló szövege szerint az Optima a kötvények kamatát 2024-ben teljeskörűen megfizette, és ez fontos állítás, mert legalább azt jelzi, hogy a kamatfizetés nem állt le.
3. Késedelmi kamat – ha nem időben fizetnek: 2024 februárjában az alapítvány hivatalosan visszakérte a pénzt, és a kötvényszerződések 8 vagy 90 napos határidőket tartalmaznak. Ugyanakkor 2024. január 17-én az NJEA kuratóriuma egyéves haladékot adott a visszafizetésre, és ennek hatása a számításunk szerint nagyságrendileg 20 milliárd forintos különbség lehet a késedelmi kamatban.
4. Elmaradt hozam – a „mi lett volna, ha” kérdése: Ez már nem automatikus kötvénykamat, hanem egy olyan igény, amely azt állítja: az alapítvány a pénzt máshol többre tudta volna kamatoztatni (mi a BUBOR-alapú összevetést használjuk, ez áll legközelebb a piacon elérhető kamatokhoz). Ennek pénzügyi logikája érthető, jogilag viszont külön terep, mert ez már nem egyszerű kamat, hanem inkább egy kártérítési jellegű igény, amit külön meg kell indokolni. És az is kérdés, hogy ki felel ezért a kártérítésért, elmaradt hozamért: az Optima vagy a Neumann János Egyetemért Alapítvány vezetése, azon belül is a kuratórium vagy a felügyelőbizottság tagjai, és milyen mértékben.
Összefoglalva: a „127,5 milliárd” a sztori eleje. A vita ott kezdődik, hogy a tőkén felül mit és milyen jogcímen lehet még hozzászámolni és ezt hogyan szerepeltetik az egyes szereplők a könyvelésükben, ki és mikor fogja kifizetni az Alapítványnak.
Mit mutat az Optima mérlege: van vagyon, de milyen áron – és milyen tartozások mellett?
A mérleg két kérdésre válaszol: mije van a cégnek (eszközök), és kinek mennyivel tartozik (kötelezettségek). A mostani beszámoló érdekes része, hogy elvileg a 2024-es évről szól, valójában nagyon sok javítást tartalmaz a 2023-as évre vonatkozóan is. Lelövöm a poént: a korábban közölt 2023-as vagyonadatot közel 239 milliárddal lejjebb vitték, majd 2024-ben ehhez képest is tovább csökkent a vagyon:
– 2023.12.31 (eredeti): 421 milliárd Ft
– 2023.12.31 (korrigált): 182 milliárd Ft
– 2024.12.31: 142 milliárd Ft
A kiegészítő melléklet szövege szerint a külső értékelések alapján 2023.12.31-re összesen 238,667 milliárd Ft, 2024.12.31-re pedig további 44,730 milliárd Ft értékvesztés elszámolása volt szükséges. A könyvvizsgáló jelentése ugyanennek a jelenségnek a nagyságrendjét úgy fogalmazza meg, hogy 2023-ra 236,058 milliárd Ft, 2024-re 45,650 milliárd Ft értékvesztést számoltak el.
A lényeg mindkét megközelítésben ugyanaz: a vagyon jelentős része leértékelődött, és ezt utólag kellett beismerni a számokban.
A mérlegben külön sor a pénzeszköz: 2024.12.31-én 785 millió Ft. Ez nem aprópénz – csak épp ahhoz mérten az, hogy több tíz- és százmilliárdos kötelezettségekről beszélünk.
Ez a pont azért fontos, mert amikor egy cégnek fizetnie kell, akkor vagy készpénzből fizet, vagy eszközt ad el/átad, vagy átütemez, vagy új megállapodást köt a hitelezőkkel. A 785 milliós pénzeszköz azt üzeni: itt nem az a helyzet, hogy „ott áll a pénz a számlán”.
Ezek vannak tehát a mérleg vagyoni oldalán, ebből tud fizetni az Optima. Nézzük a kötelezettségeket, azaz, hogy mennyit kéne kifizetni többek közt a Neumann János Egyetemért Alapítvány felé.
A mérleg másik oldalán az látszik, hogy az Optimánál a legnagyobb tétel a kötvénykibocsátásból eredő tartozás: 406 644 millió Ft. Vagyis miközben az eszközök a korrigált 2023-as 182,7 milliárdról 2024-re 142,0 milliárdra csökkentek, a kötvénytartozás nem olvad el vele együtt.
És itt jön az a mondat, amelyet érdemes fejben tartani az NJEA „biztosított” narratívája mellett: nem az a kérdés, hogy van-e vagyon a papírokban, hanem az, hogy ebből mennyit és milyen gyorsan lehet pénzzé tenni, és abból kit lehet kifizetni.
A beszámoló értelmezésénél nem lehet átugrani azt a tényt, hogy a könyvvizsgáló az Optima 2024-es éves beszámolójáról „véleménynyilvánítás visszautasítását” adta. Magyarul: nem vállalta, hogy auditvéleménnyel igazolja a beszámoló megbízhatóságát, mert nem tudott elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezni több lényeges tétel alátámasztására.
Ez önmagában nem „ítélet”, de nagyon erős figyelmeztető tábla: ha a legfontosabb számokat sem lehet elég biztosan ellenőrizni, akkor a „minden rendben van” mondat mögött kevés a kapaszkodó.
Közben az NJEA-nál megjelenik a késedelmi kamat – az Optima oldalán ez nem látszik ilyen tisztán
Van egy apró, de beszédes különbség az Optima és az NJEA beszámolói között.
Az NJEA 2024-es kiegészítő melléklete szerint az aktív időbeli elhatárolásokon belül 893 millió Ft az Optima-kötvények időarányos kamata, és 98 millió Ft az Optima-kötvények utáni késedelmi kamat értéke. Ez azért érdekes, mert ugyanabban az NJEA-dokumentumban szerepel az is: a 2024-es kötvénykamatot az Optima teljeskörűen megfizette. A két állítás együtt azt sugallja: a rendszerben már van olyan elem, ahol késedelemmel is számolnak, még ha a kamatfizetés közben fut is.
Az Optima beszámolójában a kötvényekhez kapcsolódó tételek látszanak, de nem találni olyan, kifejezetten NJEA-hoz kötött sort, ahol a késedelmi kamatot ugyanígy, külön tételként bontanák ki. Ez nem bizonyíték arra, hogy „nincs” – de arra igen, hogy a két fél beszámolója nem ugyanazzal a hangsúllyal mutatja ugyanazt a jelenséget.
Mit jelent itt az, hogy „biztosított a vagyon”? – és miből lehet ebből ténylegesen fizetni?
Az NJEA közleménye szerint a vagyon „biztosított”, sőt azt is írják, hogy az Optima rendezte a 2025-ös kamatokat, és a WEPMARK Kft.-n keresztül az alapítvány tulajdonába került a Campus II. beruházás. Ezek tényként jól hangzó mondatok – csak közben van egy prózai kérdés, amit a beszámoló olvasása közben nem lehet kikerülni: mi az a vagyon, ami a mérlegben ott van, és mennyi az, ami ténylegesen gyorsan pénzzé tehető?
Az Optima 2024.12.31-i mérlegében az eszközök összesen 142 019 millió forint (142 milliárd). Ezen belül a pénzeszköz (bankbetét) mindössze 785 millió forint. Ez a különbség a történet egyik kulcsa. Mert 785 millióból nem lehet „csak úgy” kifizetni egy több tízmilliárdos vitatott összeget – még akkor sem, ha a mérleg összesen 142 milliárdnyi vagyont mutat. A fennmaradó vagyon nagy része nem készpénz, hanem olyan tételek, amelyeknél mindig van egy plusz lépés: valakinek fizetnie kell, vagy el kell adni, vagy át kell adni.
Miből áll ez a vagyon valójában?
A kiegészítő mellékletből elég tisztán kirajzolódik, hogy a „fedezet” fő blokkja nem ingatlan és nem készpénz, hanem pénzügyi eszköz.
A) A beszámoló szerint a tartósan adott kölcsönök között a kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök könyv szerinti értéke nagy, és ehhez jelentős értékvesztést számoltak el – így jön ki a 107 650 millió forintos (107,65 milliárdos) mérlegérték.
Ráadásul az aktív időbeli elhatárolások túlnyomó része is ilyen kölcsönök után járó, de még be nem folyt kamat: a táblázatban 13 478 millió forint szerepel „kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönök után kapott kamatokként”.
Magyarul: a mérleg jelentős része követelés (valakinek fizetnie kell az Optimának), és elhatárolt kamat (jár, de még nincs a számlán).
B) A beszámoló külön kimutatja a különféle befektetési jegyeket és kötvényeket is; több tételnél erős leértékelés (értékvesztés) látszik. A könyvvizsgáló pedig azt írja: nem tudott teljes bizonyossággal meggyőződni több lényeges tétel (tartós kölcsönök, részesedések, forgó értékpapírok) értékének alátámasztottságáról, ezért azt sem tudja megítélni, hogy az elszámolt értékvesztés megfelelő nagyságú-e.
Ez a mondat azért fontos, mert a „fedezet” vitájában pont az a kérdés, hogy mennyit érnek ezek a tételek valójában – és mennyi idő alatt lehet belőlük pénzt csinálni.
Rendben, de kinek kell fizetni? Az NJEA csak egy a nagy kötvényes tömegben
Az Optima mérlege alapján a hosszú lejáratú kötelezettségek döntő része kötvénykibocsátásból származó tartozás: 406 milliárd forint. Ez nagyságrendileg háromszorosa a teljes, 2024 végi eszközállománynak.
Az NJEA 127,5 milliárdos csomagja ettől még óriási tétel – csak közben látszik, hogy az Optima összességében egy olyan struktúrában ül, ahol sokkal több a kötvényes kötelezettség, mint amennyi a mérleg szerinti vagyon.
Itt jön be az a kellemetlen, de megkerülhetetlen logika: ha sok a hitelező és kevés a gyorsan mozgósítható pénz, akkor minden a sorrendről, a megállapodásokról és az eszközök tényleges eladhatóságáról szól.
Sokan ilyenkor automatikusan azt kérdezik: „akkor az NJEA előrébb van-e, mint mások?” Erre a beszámolóból egyetlen biztos mondatot lehet kiindulópontként adni: az Optima kiegészítő melléklete szerint nem volt olyan mérlegben kimutatott kötelezettsége, amelyet zálogjogokkal vagy hasonló jogokkal biztosítottak volna.
Ez nem azt jelenti, hogy „mindenki ugyanolyan helyzetben van” (a kötvényfeltételek, szerződések ettől még eltérhetnek), de annyit igen: a beszámoló alapján nem látszik egy klasszikus, nagy biztosítékkal bebetonozott hitelezői blokk, ami automatikusan mindenki elé vágna.
A sorrend és a tényleges esélyek így két dologtól függenek:
– milyen konkrét megállapodásokat kötöttek (például az NJEA–Optima–PADME csomagban a WEPMARK/Campus II. rendezés)
– és mennyire lehet pénzzé tenni a „fedezetet” (kölcsönök behajtása, befektetések értékesítése, átadások).
Mit üzen az NJEA saját beszámolója? A kötvény értékvesztése nincs, késedelmi kamat már van
Az NJEA 2024-es kiegészítő melléklete egy érdekes kettősséget mutat. Egyrészt a kötvényeket továbbra is teljes névértéken tartják nyilván, másrészt az aktív elhatárolások között megjelenik: 893 millió forint a kötvények időarányos kamata, 98 millió forint pedig kifejezetten „OPTIMA kötvények utáni késedelmi kamatok értéke”. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy „nem fognak fizetni” – viszont azt igen, hogy az NJEA könyvelésében már létezik késedelemhez kötött tétel.
Az NJEA „minden rendben van” narratívája akkor áll meg stabilan, ha egyszerre igaz három dolog:
– a mérlegben szereplő fő eszközök tényleg annyit érnek, amennyit odaírtak,
– ezekből a tételekből belátható időn belül pénz is lesz (nem csak értékelés),
– a pénzből a kötelezettségeket valóban ki is tudják fizetni.
A beszámoló alapján ma a legnagyobb bizonytalanság a 2) pont: a vagyon jelentős része követelés és befektetés, a készpénz alacsony, és a könyvvizsgáló kifejezetten jelzi, hogy több nagy tételnél nem tudott elegendő bizonyosságot szerezni az érték alátámasztására.
Három forgatókönyv: miből – és mennyire – juthat pénzhez az NJEA?
1) Optimista forgatókönyv: az NJEA nagy része pénzben visszajön – több lépésben
- Az Optima (és/vagy a csoport) pénzzé tesz olyan vagyonelemeket, amelyekből érdemi összeg folyhat be, és ebből tőketörlesztés is indul, nem csak kamat.
- A már megkezdett „természetbeni rendezés” (Campus II./WEPMARK) mellé készpénzes rendezés is társul.
- A felek (NJEA–Optima–PADME) olyan megállapodást kötnek, amelynek van ütemezett törlesztési terve és érdemi garanciái.
A Telex arról ír, hogy az Optima két kiemelt vagyoneleme a GTC-ben és az Ultimában van; és a GTC-részesedés értéke (a Telex szerint) 2025. december 23-án kb. 102 milliárd forint, ami „szinte pontosan fedezi” a kecskeméti alapítvány felé fennálló adósságot, miközben az Ultima-szálból pedig az MBH-hitelt tudja visszafizetni az Optima.
Ez a legjobb kimenet lehet az NJEA-nak: a követelés (legalábbis a tőke) nagy része belátható időn belül pénzben megtérül, a fennmaradó rész pedig további rendezésekkel (ingatlan/portfólió) vagy későbbi ütemezéssel történhet.
2) Köztes forgatókönyv: kamat van, tőke nincs – és újabb „természetbeni” elszámolások jönnek
- A rendszer fenntartható úgy, hogy az Optima kamatot fizet, de a tőke visszaadása érdemben nem indul meg, csak tologatják.
- Az NJEA a tőke egy részét nem pénzben, hanem újabb eszközátadásokkal, beszámításokkal próbálja „visszahozni” (Campus II.-höz hasonló logika).
- A tartozás közben nő, mert a késedelmi kamat már megjelenik az NJEA könyveiben is.
Azonban az Optima mérlege önmagában nem ad megnyugtató képet arra, hogy a tőke mikor és miből jönne vissza: a kötvénytartozás 406,644 milliárd, a saját tőke mélyen negatív, és a könyvvizsgáló nem vállalt auditvéleményt. Ez a pálya könnyen átfordulhat abba, hogy a „biztosított vagyon” állítás hosszú ideig csak egy ígéret marad, miközben az NJEA-nak pénzügyileg és reputációsan is nő a kockázata.
Ezzel a megoldással pénzt nem, de időt nyerhet az NJEA: időről időre kap valamit (kamatot, vagyonelemet), de a tőke teljes visszaszerzése hosszú és bizonytalan marad.
3) Pesszimista forgatókönyv: részleges megtérülés – és a veszteség kimondása elkerülhetetlenné válik
- Nem sikerül érdemi összeget pénzzé tenni időben, vagy csak nagy veszteséggel.
- A kötvényes struktúra feszül: nem csak az NJEA van a hitelezők között, hanem az MBH Bank is, így a tőketörlesztés több irányból is nyomás alá kerül.
- Jogi és pénzügyi „hard mode” jön: végrehajtások, perek, esetleges restrukturálás/átütemezés – és a végén haircut jellegű megoldások (vagyis a hitelezők nem kapnak vissza mindent).
Ez a legrosszabb kimenet az NJEA számára: csak részben jut a pénzéhez (vagyonelemek és részletek formájában), és előbb-utóbb megjelenik a kérdés: ha a megtérülés nem reális, akkor ezt a saját könyvekben mikor és hogyan kell kimondani.
Röviden összefoglalva a fenti pár ezer karaktert:
Nem az a fő kérdés, hogy „van-e vagyon”, hanem az, hogy a vagyonból mikor és mennyi pénz lesz, és abból kinek jut először.
