A pénz nincs meg, védelemre senkitől nem számíthatnak, Orbánnak és Rogánnak kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy a kecskeméti egyetemi alapítvánnyal foglalkozzanak – vélekedik a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Ligeti Miklós szerint a „saját szempontjukból teljesen logikus”, hogy a múlt heti sajtótájékoztatón dr. Boross Ildikó, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke főleg Matolcsy Györgyöt és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) tette felelőssé az NJEA büntetőügyéért, míg az alapítványt áldozatként tüntette fel – de úgy véli, „egyre kínosabbá válik a takarózás”.
Mint arról beszámoltunk, múlt héten közel kétórás sajtótájékoztatót tartott az egyetemi campus oktatási épületében dr. Boross Ildikó, akit 2025 augusztusában választottak meg az NJEA kuratóriumi elnökének, miután Csizmadia Norbert lemondott a tisztségről.
Elmondta, akár pert is indít az MNB ellen, ha három éven belül az alapítvány Optima-kötvényekből származó követelése nem térül meg. Szerinte az egyetemi alapítványt nem terheli felelősség, egyértelműen áldozat, bűnös viszont az Optima és a Optima-kör is. Kijelentette, nem szeretné, ha az ügyben „ártatlanokat” és „hasznos idiótákat” hurcolnának meg, de neveket kérdésünkre sem kívánt említeni.
Az is kiderült, hogy ÁSZ-jelentésről elég lesújtó véleménnyel van. Egyetért azzal, hogy az alapítványi testületekben határozott ideig tartson a tagok mandátuma, és azzal is, hogy ne legyenek politikusok az egyetemi alapítványokban (a kecskeméti polgármester most is ott van az NJEA-ban). Érdeklődtünk, közérdekű adatigénylésünkre mikor kapunk nem kitakart jegyzőkönyveket, erre azt válaszolta, azok nem adnak hiteles képet az üléseken elhangzottakról, mert úgyis csak tőmondatokat diktálnak le.
„Elengedték a kezüket”
„Egyre kínosabbá válik ez a takarózás és bohózatbeillő beismerésnek tűnik, ami a sajtótájékoztatón elhangzott. Az alapítvány már elismeri, hogy bajok voltak, szerintük megtévesztették őket és futnak a pénzük után, a polgármester viszont nem érzi, hogy le kellene mondania. Matolcsyék már ‘be vannak mártódva’, elmenekültek, félni már nem kell tőlük, bosszút nem állnak. A NER véget ért, attól sem kell félni, sőt attól már remélni sem lehet semmit. Gondolom az úgynevezett központ – ahol eddig az ukázók megfogalmazódtak, hogy ‘ki kell tartani’, ‘nem szabad adatot kiadni’, ‘nem lehet kilépni a vonalból’ – nem válaszol semmit, elengedte a kezüket. Most, hogy összeomlott a rendszer, nem hiszem, hogy pont a kecskeméti alapítványt fogják majd megmenteni és istápolni, amely ráadásul kötődik Matolcsy rokonságához” – adott helyzetértékelést Ligeti Miklós (az alapítvány stratégiai igazgatója Szemerey Szabolcs, a polgármester férje, Matolcsy György volt jegybankelnök másodunokatestvére).
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az NJEA szempontjából teljesen logikus, hogy feladják azt a “védelmi terepszakaszt”, amelynek a megtartása már értelmetlen lenne.
„Annyit ismernek el, amennyit már mindenki tudott, amit sehogy sem lehet letagadni, ha nem akarják kockáztatni a teljesen nevetségessé válást. És azt terhelik be, aki a dologban már eleve sáros és nem tud már sem védekezni, sem visszatámadni. Emellett mindenféle hárító műveletek vannak, hogy ők igazából áldozatok. De mi más tennének? Senkitől védelemre nem számíthatnak, a pénz nincs meg, Orbánnak és Rogánnak kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy a kecskeméti egyetemi alapítvánnyal foglalkozzanak.”
Mint azt megírtuk, másodfokon is a KecsUP javára döntöttek az egyetemi alapítvány elleni perben. Boross Ildikó a sajtótájékoztatón kérdésünkre elmondta, tudja, hogy az intézkedési tervet ki kell adniuk szerkesztőségünknek.
„Üzenem a KecsUP-nak, hogy mindig írtunk egy intézkedési tervet, ami semmit nem ér. Ezt mondja az ÁSZ-törvény, hogy kér intézkedési tervet. Hát én írhatok, hogy ha az Optima nem fizet, hanem csak fél év múlva, vagy más kondíciók mellett. Nyilván önöket ez érdekli, nem az, hogy mikor módosítottam az etikai szabályzatot. Azok ilyen kamuk (mármint az intézkedési tervek – a szerző), megkaphatják, de már rég nem aktuális. Olvastam a júniusit – már rég nem úgy van semmi” – kaptunk választ.
Ligeti Miklós erre úgy reagált, adja ki az NJEA az intézkedési tervet, a bírósági ítélet is erre kötelezi őket.
„Ha igaz az az állítás, hogy ezeket a terveket ők nem is gondolták komolyan, kamu dokumentumok, meg csak azért készítették, mert az Állami Számvevőszék ezt elvárja, akkor eddig miért nem adták ki? Most itt a lehetőség, hogy igazolják, ők mindent megfelelően csinálnak. Nem nyilatkozgatni kell, hanem együttműködni és teljesíteni a törvényi feladatokat” – mondta Ligeti Miklós.
„Az alapítványok csak nevükre vették a döntéseket”
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója emlékeztett arra, hogy annak idején már a bíróság is megállapította: a jegybanki alapítványok nem függetlenek az alapítótól, mert az MNB a vezető testületek kijelölése útján megtartja a befolyását (az NJEA nem jegybanki alapítvány, a kecskeméti egyetem közgazdasági karának és a campus építkezésének elindítására korábban létrehozott Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány viszont az volt, és az ÁSZ-jelentésben gyakran felbukkanó Pallas Athéné Domus Meriti is, amely hat alapítvány összeolvadása után megmaradt).
„Matolcsy a beosztottjait ültette a jegybanki alapítványokba. Tehát lényegében minden döntést a jegybank előző vezetése hozott, vagy az ő tudtukkal születtek meg a határozatok, és az alapítványok kuratóriumai, felügyelőbizottságai csak arra szolgáltak, hogy ennek formát, keretet adjanak, úgymond a nevükre vegyék a döntéseket. Az egész alapítványi konstrukció, az alapítványok formai jogi önállósága azt a célt szolgálta, hogy a pénzlenyúlásokat ‘eltávolítsák’ a jegybanktól” – jelentette ki Ligeti Miklós. Véleménye szerint a sajtótájékoztatón elhangzottak is visszaigazolják, amit már több mint tíz éve „sejtünk, tudunk, állítunk, hogy itt valójában Matolcsy Györgynek és az ő közvetlen munkatársainak, alelnökeinek, családtagjainak a döntéseiről volt szó”.
Parasztvakítás a nyomozás ügyészségi hatáskörbe vonása
Nemrég derült ki, hogy az NJEA-t érintő nyomozást is ügyészségi hatáskörbe vonta a Legfőbb Ügyészség. Felgyorsíthatja-e ez a büntetőeljárást?
„Más kimenetel nem lehetséges, mert eddig nulla dolog történt a nyomozás során, tehát ehhez képest bármi csak gyorsabb tud lenni. Azt, hogy ügyészségi hatáskörbe vonták a nyomozást, én parasztvakításnak tartom, mert ezt eddig is megtehették volna. Semmi olyan körülmény nem merült föl, ami új lenne ahhoz képest, amit ismerünk az elmúlt tizenkét évből, és ami különösen indokolná, hogy az ügyészség most lépjen be” – mondta Ligeti Miklós.
Mint magyarázta, bizonyos ügyekben eleve csak a vádhatóság nyomozhat – ez nem ilyen. Akkor szokták még ügyészségi hatáskörbe vonni az eljárásokat, ha a nyomozóhatóságon elakad.
„Ebben az esetben ez igaz, de nem azért, mert a rendőrség buta vagy elfogult lett volna, hanem mert maga az ügyészség sem akarta, hogy ez a büntetőjárás haladjon, és az ügyek tisztázódjanak. Most azt próbálják elbábozni, hogy ők majd most mindent rendbe tesznek, nem rajtuk múlott eddig sem. De, rajtuk múlott, mert nem voltak hajlandóak intézkedni, és a pénzt azt már nem nagyon lehet visszaszerezni, a még mozdítható vagyont elvitték. Igazából ezekhez az ‘erőfeszítésekhez’ csak gratulálni tudok” – jegyezte meg ironikusan Ligeti Miklós.
Előzmények:
Kapcsolódó cikk:
