A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) vezetői szerint a választások után bármilyen kormány is alakul, az önkormányzati finanszírozás teljes újragondolására lesz szükség.
Karácsony Gergely főpolgármester minap úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, a települések működése rendszerszintű átalakítást igényel. Gémesi György gödöllői polgármester azt mondta, ma már nemcsak a fővárosban van krízis, hanem az egész országban; közel 30 településen működik költségvetési biztos. A MÖSZ ezért egy átfogó javaslatcsomagot készít Navracsics Tibor miniszternek és a választáson induló pártoknak. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere szerint a cél az önkormányzatiság helyreállítása, a feladatok egyértelmű meghatározása, az átlátható finanszírozás, valamint a közalkalmazotti bérrendszer kiszámíthatóvá tétele.
Az önkormányzatiság visszavágása Kecskeméten is látványos
„Lassan nem sok döntési kompetenciánk marad itt az épület (Városháza – a szerk.) falain belül”
– mondta tavaly ősszel Szemereyné Pataki Klaudia a város alakuló közgyűlésén, amikor bemutatta a 2024–29-es városvezetői programját. A kecskeméti kormánypárti polgármestertől szokatlan őszinteséggel utalt arra, hogy az önkormányzati feladatrendszer folyamatos átalakulása egyre szűkebb mozgásteret hagy a városvezetésnek.
A pénzügyi elvonás a legtöbb vitát jelentő témák közé tartozik az önkormányzatiságról szóló újraéledő diskurzusban. Néhány példa, mely ezt látszik alátámasztani: a gépjárműadó elvonása miatt Kecskemét 2020-ban 415 millió forinttól esett el, mellyel már 2021-től nem számolhattak a költségvetésben. A szolidaritási hozzájárulás adó összege drámaian nőtt, melyről a legutóbbi közgyűlésen is élénk vita bontakozott ki: míg 2020-ban 1,4 milliárd forintot fizetett a város, addig 2025-ben 6,7 milliárdot kell befizetnie, 2026-ban pedig már 7,6 milliárd forint körüli összeg várható.
Az elmúlt 15 év radikális átszervezése – a kórházak és iskolák fenntartásának államosításától az államigazgatási feladatok központosításán át az adóbevételek elvonásáig – alapjaiban érintette az önkormányzatiságot és autonómiáját. Tegyük hozzá, hogy már a 2010 előtti szocialista kormány az áfakedvezmények megvonásáról döntött, de valódi rendszerszintű átalakulásra 2010-et követően került sor. 2023 óta az SZJA teljes egésze állami bevétel lett, a gépjárműadó már korábban elkerült, és 2025-től az iparűzési adó egy részét is központosítják. Bár az elv szerint ez a kisebb települések támogatását szolgálná, a forráselosztás valójában újabb konfliktusokat szül a helyi és a központi hatalom között, miközben a területi különbségek nem mérséklődnek, holott a központi hatalom ezzel indokolja túlzott beavatkozását az alsóbb szintű működésbe.
A központi függés erősödése a helyi együttműködéseket is visszafogta, a települések fejlesztési mozgástere pedig tovább szűkült az uniós kohéziós források elmaradása miatt. Mindez jól láthatóvá teszi, hogy az önkormányzatiság kérdése a közelgő választások egyik kiemelt téma lesz – nemcsak országosan, hanem várhatóan Kecskeméten is.
