Az orosz vezetők következő generációja már nem fogja orosznak tekinteni az ukránokat, és az ukránok Oroszországba való integrációját sem fogja lehetségesnek, sőt vélhetően kívánatosnak sem tartani. Putyin politikus utódai – nemcsak a több százezer orosz és oroszországi nemzetiségi katona halála, hanem a következő évekre kiható gazdasági hanyatlás és megakadt fejlődés miatt – ellenséges külföldi országnak és ellenséges idegen nemzetnek fogják tekinteni az ukránokat, akiket már nem lehet reálisan integrálni Oroszországba. Tehát ez lesz a háború egyik, ha nem a legfontosabb végeredménye – a fegyvernyugvás után.
Putyin orosz elnök 2022. február 23-án – egy nappal azelőtt, hogy parancsot adott Kijev bombázására, amelyet 4 éve nem tud bevenni – az ukránokat oroszoknak tekintette. Tökéletesen integrálhatónak, egy részüket asszimilálhatónak és besorozhatónak. Úgy hitte, hogy az orosz katonákat majd felszabadítóként fogják fogadni Harkivban (korábban Harkovban), pusztán azért, mert ott a többség oroszul beszél. Hadijátéknak tekintette az orosz elnök Ukrajnát: vedd át az irányítást Ukrajna felett, és növeld a szláv lakosságodat több mint egyharmaddal.
Európában a nemzetté válás vérben zajlott, nyugaton és keleten egyformán. A nacionalizmus a modern kor politikai terméke, a tömegtársadalmak velejárója: emberek csoportjai – közös értékeken és hitelveken – egy nagyobb eszménynek, a nemzet felszabadító eredményének reményében vetették önként alá magukat. A magyar nemzeti mozgalom a németesítés ellen bontakozott ki, követelve előbb a magyar nyelv államnyelvvé emelését, majd a független államiságot. Valamivel később ugyanezzel a szándékkal indult útjára a román, a szerb, a cseh, az ukrán és megannyi kelet-európai népi mozgalom. A nyugatabbra lévő nemzetek hamarabb elérték céljukat, a keletebbre lévők később, vagy csak nagyon sokára – gondoljunk az orosz birodalom alatt élő baltiakra vagy éppen a finnekre.
A nemzet tehát egy elképzelt közösség, mely rendkívül erős összekötő kapocs az emberek között, és ezeknek a mozgalmaknak általában az a céljuk, hogy elérjék az állami függetlenséget, az országhatáron belül élőket pedig egy nagy politikai közösséggé integrálják.
Az ukrán relációban pedig talán az az egyik legszembetűnőbb elem, hogy még a közös nyelv sem volt feltétlenül fontos ahhoz, hogy valaki meg tudja határozni, minek tartja magát. Ukrajna lakosságának igen nagy hányada ugyanis csak az oroszt beszélte 1991 után, egy részük mindkettőt, az ukránt inkább az ország nyugati részén. De akik az oroszt beszélték, közülük sokan magukat ukránnak tartják – nemzeti identitásuk belülről fakad, és nem feltétlenül a nyelvükből.
A nemzetté válás és a nemzeti harcok mindig konfliktussal jártak, legtöbbször nagyon véres háborúkkal. Ami mégis megkülönböztette a 19. századi háborúkat a 20. századiaktól – nem beszélve a 21. századiakról –, az a pusztítás mértéke. Jóval kevesebben haltak meg 1849-ben, mint az első világháborúban, de már a második világháború és a jugoszláv polgárháború kegyetlensége brutalitásában is jóval meghaladta a korábbiakat. A totálissá váló háborúk ugyanis elérték a hátországot: már nemcsak a fronton ölték egymást halomra, hanem ártatlan nők, gyermekek és idősek is áldozatul estek – csakúgy, mint most Ukrajnában, amikor az orosz hadsereg nem kíméli a civil célpontokat sem.
A szovjet világ egysége, amelyet az 1991-es felbomlás csak részben érintett – és amelyet bizonyos mértékben Putyin 2000 után ismét helyre akart állítani – mára végérvényesen és visszafordíthatatlanul megtört. Túl sok vérontás történt, túl sok kölcsönös gyűlölet és gyanakvás keletkezett az ukránok és az oroszok között. A régi állapothoz való visszatérés már nem lehetséges.
Az oroszok és az ukránok következő generációi két teljesen különböző nemzetként fognak egymásra tekinteni, akiknek semmi közös kapcsolatuk nincs egymással, leszámítva a számos kölcsönös sérelmet.
———
A Vélemény rovatunkban megjelent írások nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség álláspontjával. A tartalom megtartása mellett ezeket az írásokat jogunkban áll a jobb olvashatóság érdekében megszerkeszteni.
Van véleménye? Szeretné másokkal is megosztani? Írjon nekünk a [email protected] címre.
